Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében. Relatív siker, hogy sok besült aukció után ezúttal elkelt a kibocsátott mennyiség. A képet árnyalja, hogy ez csak azért sikerült, mert a felajánlott mennyiséget lefelezte az ÁKK.
A tavalyi évi és az idei év eleji derűlátó hangulat szertefoszlott, az inflációval kapcsolatos kilátások az utóbbi hetekben bizonytalanná váltak. Ezzel együtt a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozás is nőtt, amelynek újabb állomása, hogy a piaci kamatvárakozásban már nem szerepel az idei év végi kamatvágás. Eszerint tehát a Fed a korábban vártnál magasabbra emelheti az irányadó kamatát, és tovább tarthatja magasan, vagyis a piaci várakozások szigorúbb monetáris politikát vetítenek előre.
Az elégtelen kereslet miatt nem tudta értékesíteni a tervezett állampapír-mennyiséget az Államadósság Kezelő Központ a kötvényaukciókon. A mai piaci események alátámasztják azt, amit reggeli elemzésünkben írtunk: az állampapírpiac több tényező hatására nyomás alatt van, az elsődleges piac pedig különösen szenved.
Az eredetileg meghirdetett 25 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkont kincstárjegy iránt visszafogott volt az érdeklődés, így az ÁKK csak 10 milliárdnyi papírt adott el. Az utóbbi hetekben nem ez volt az első sikertelen értékesítés.
Recessziós aggodalmak uralják a nyilvános amerikai közgazdasági vitákat, az amerikai jegybank ugyanis nagyon gyorsan emelte a kamatokat korlátozó tartományba, ahol már a monetáris politika visszafogja a gazdasági aktivitást. A recessziós félelmeket erősíti, hogy a kötvénypiacon ismét felütötte a fejét a hírhedt jelenség, az inverz hozamgörbe - márpedig ezt eddig minden esetben recesszió követte az amerikai történelemben. A mai helyzet viszont minden, csak nem szokványos, ezért a gazdasági-piaci folyamatok értelmezése is más megközelítést igényelhet. Andreas Jobst tőkepiaci szakértő úgy látja, hogy a mai helyzetet nem könnyű értelmezni, de alapvetően a gazdasági kilátások nem festenek annyira rosszul, mint amennyire abnormálisak a kötvényárazások.
Az előző hetekben fordulat következett be a piacokon, a dollár erősödésével együtt a forint is gyengülni kezdett az euróval szemben, a hangulatváltozás meglátszódott a részvény- és kötvénypiacokon is. Mindennek az oka az, hogy a legutóbbi adatközlések aggodalmat ébresztettek a piaci szereplőkben az amerikai infláció csökkenésével kapcsolatban, ez tisztán látszik a Fed kamatemeléseivel kapcsolatos várakozás változásán is. Mivel mostanság a forintot is a tengerentúli folyamatok mozgatják, az amerikai inflációs kilátások meghatározóak lesznek a magyar deviza szempontjából. A következőkben az inflációs kilátások változását mutatjuk be nemzetközi kötvénypiaci folyamatokon keresztül.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest minden lejáratokon emelkedtek a hozamok, folytatva ezzel az egész hétre jellemző tendenciát.
Ha tavaly év elején kérdezték volna, valószínűleg senki nem tippelt volna arra, hogy 2022-ben a legnagyobb pénzek nem állampapírokba, hanem befektetési alapokba mennek a magyar háztartásoknál. Az MNB friss statisztikái szerint annak ellenére ez a valóság, hogy a lakosságnál lévő DKJ-állomány közel ezermilliárddal bővült. Ez pedig jól mutatja, milyen átrendeződések voltak a háztartások megtakarítási szerkezetében.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
Az Európai Unió többet fizet a közös kötvényekkel felvett hitelekért, mint a blokk nagyobb gazdaságai, ami csorbítja a közös kibocsátások vonzerejét, és felbátorítja az egységes eladósodás kritikusait. Brüsszel közben megpróbál versenyezni a nemzeti kötvénypiacon, de a befektetők vonakodnak.
Európa megszenvedte a korona- és az energiaválságot is, az eladósodottság tovább nőtt, az infláció 40 éves csúcsra ugrott. A legaggasztóbb helyzetben a déli tagállamok voltak, ahol bőven 100% felett jár a GDP-arányos államadósság-ráta. A magas infláció ugyanakkor kapóra jöhet, hiszen a közgazdasági összefüggés szerint magas inflációs környezetben csökken az adósság - hétköznapi nyelven erre azt mondjuk, hogy az infláció elinflálja az adósságot. Hogy ez mennyire igaz a gyakorlatban, azt fogjuk megvizsgálni ebben a cikkben, a két nagy déli államra, Olaszországra és Spanyolországra fókuszálva. Avagy: mennyire mérsékli a magas infláció az olasz és spanyol állam eladósodottságát, és hogyan változik ennek függvényében az olasz és spanyol adósságot övező fenntarthatatlansági kockázat.
Évekig nem hallottunk róluk, de a kamatkörnyezet emelkedésével párhuzamosan ismét megjelentek az alapkezelők termékpalettái között a garantált alapok, amelyeknek többsége a tőke 100%-ára garanciát ad, gyakorlatilag tehát lehetetlen bukni velük. Vannak a tőkevédett alapok mellett hozamvédett konstrukciók is, de tényleg olyan nagy biznisz ezekbe tenni a pénzt?
Miután 2022 nagy részében a kötvénypiacokon a legtöbb hitelfelvevőt elutasítottak, most a kormányok és vállalatok példátlan, több mint 500 milliárd dolláros eladósodása indult meg. Több mint 20 év nem volt hasonló a piacokon.
Egy rossz évet követően némi enyhülésre számítanak idén az OTP Bank szakértői az elmúlt év meghatározó piaci trendjeiben. Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője szerint jelentősen csökkent ugyan az extrém negatív recessziós szcenáriók esélye, a növekedési kilátások zérus körül stabilizálódtak, de azért maradtak még lefele mutató kockázatok. Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője szerint az év elején indokolt az óvatosság a kockázatos eszközök piacán, azonban a 2023-as év már a kedvező irányú fordulat lehetőségével kecsegtet.
Az egekbe szökő infláció miatt a készpénz tartása nem biztos, hogy bölcs lépés, mivel az egyre magasabb árszintek csökkentik a készpénz-megtakarítások vásárlóerejét. Ez az egyik oka annak, hogy sok befektető inkább részvényeket és kötvényeket tart; Mohamed El-Erian, a Pimco korábbi vezérigazgatója és a Queens’ College at the University of Cambridge elnöke szerint azonban itt az ideje, hogy elgondolkozzunk a szemléletváltáson.
Novemberben ismét fordult a magyar állam hitelezőinek sorrendje: míg októberben először fordult elő olyan, hogy a hazai lakosság vált a legnagyobb állampapír-tulajdonossá, novemberben ismét átvették ezt a címet a külföldi befektetők. Mindeközben történtek más érdekességek is a magyarok megtakarításaiban: a befektetési alapok vagyonnövekedése 2022 első 11 hónapjában meghaladta az ezermilliárd forintot, a lakosság DKJ-állománya pedig a 850 milliárdot.