A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Eurizon Asset Management Hungary írását olvashatják:
Bevezették az OTP frissen kibocsátott kötvényeit a Luxembourgi Értéktőzsdére, emellett megvan a papírok hitelminősítése is - jelentette be az OTP a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közleményben.
A bankválság csillapodásával április egy nyugodtabb hónap volt az alapkezelők szemében. Míg márciusban többen a részvénykitettségüket növelték, addig áprilisban a kötvényeket helyezték előtérbe, miközben a pénzpiaci eszközök továbbra is népszerűek tudtak maradni. A következő néhány hét döntő időszak lehet az alapkezelők számára, hiszen számos olyan inflációs, vagy kamatdöntéssel kapcsolatos adat érkezhet, amelyek jelentősen meg tudják változtatni a portfóliók eszközmegoszlását.
A Bank of Japan változatlanul hagyta a kamatokat Kazuo Ueda újonnan kinevezett kormányzó első kamatdöntő ülésén. A piac azt várta, hogy az új jegybankelnök a normalizálódás irányába tolhatja el a jegybankot.
A orosz-ukrán háború kezdetekor sok szakértő tíz százalékos GDP-visszaesést sem tartott kizártnak Oroszországban a szankciók hatására. Ehhez képest a visszaesés jóval kisebb volt, amit többnyire azzal magyaráztak, hogy a szankciók csak idővel fejtik ki a hatásukat. Elsőre tehát zavarba ejtő, hogy az idei előrejelzések közt van, amelyik szerint az orosz gazdaság már növekedhet. Eközben a munkanélküliség történelmi mélyponton, az infláció a jegybanki cél alatt Oroszországban. Ha tehát csak a statisztikai adatokat néznénk, akár el is hihetnénk, hogy az orosz gazdaság meg sem rezzent igazán a szankciók súlya alatt, az oroszok életszínvonala nem esik, a gazdaság a háború ellenére tovább fejlődhet. Ha az adatok mögé nézünk, akkor viszont többféle sokktól szenvedő gazdaságot látunk, amely egy egész évtizednyi növekedéstől eshetett el a háború megindításával.
Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt, 2024. január 1-től az USA-ból származó forrásadós jövedelmek – így például az osztalék vagy a kamat – után az USA a saját belső szabályai szerinti mértékű forrásadót vonhat le. Az idei év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében tehát még nincs változás, azonban a mostani ismeretek szerint jövőre már a jelenleginél mintegy háromszor nagyobb adót kell majd fizetniük a hazai befektetőknek az amerikai értékpapírokból származó osztalék vagy kamat után. Ennek ellenére sem kell lemondaniuk a magyaroknak a dolláros befektetésekről, ugyanis a dollárban denominált, de nem amerikai kibocsátású értékpapírokba történő befektetés esetén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya után sem emelkednek a hazai ügyfelek adóterhei - hívja fel a figyelmet közleményében az SPB Befektetési Zrt., amely szerint több, nem amerikai kibocsátású vállalati és szuverén kötvény is vonzó befektetés lehet manapság.
A hazai szektorban szokatlan, hogy egy nyugdíjpénztár ingatlanberuházóként jelenjen meg a piacon, és stratégiai ingatlanportfóliót építsen fel. A Pannónia Nyugdíjpénztár viszont a versenytársak között rendhagyó módon a kezelt vagyonának egy részét stabil hozammal rendelkező ingatlanbefektetésekbe helyezi. A nyugdíjpénztárak a pénz- és tőkepiacok esése miatt tavaly jellemzően negatív hozamot értek el. A kilengéseket jól kiegyenlíthetnék az ingatlanpiaci befektetések, de a törvényi szabályozás miatt csak a teljes vagyon tizedét tarthatják ingatlanportfólióban a pénztárak. A tagok száma ráadásul lassan, de biztosan csökken, csak minden ötödik magyar dolgozó rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással. Központi stratégiával, a munkáltatók és munkavállalók komolyabb ösztönzésével megfordítható lenne a negatív folyamat, a nagyobb hozamú befektetések térnyerése pedig még vonzóbbá tehetné a termékeket. A Portfolio Csuhay Attilát, a Pannónia Nyugdíjpénztár ingatlanportfólió kezelőjét, a GPM Kft. ügyvezetőjét kérdezte a nyugdíjpénztárak kihívásairól, a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetről és befektetési lehetőségekről, valamint a pénztár legújabb projektjéről.
Az elmúlt időszakban nagyot fordult a világ: újra „divatba” jöttek a kötvények (a gyorsuló növekedés és a csökkenő infláció idején ez az eszközosztály szokott a legjobban teljesíteni), a korábban elkerült román piac pedig különösen erős hátszéllel menetel.
Az utóbbi hónapok keresleti adatai bebizonyították, hogy új kedvenc befektetése lett a magyaroknak: a kötvények, de az minden formában. Veszik az állampapírt, a banki kötvényeket és a kötvényekbe fektető befektetési alapokat is. Az MNB friss statisztikái szerint februárig már több mint 500 milliárddal bővült a lakosság állampapír-állománya, ennek harmadát a DKJ-k adták. Nem maradnak le sokkal a befektetési alapok, ahol már 374 milliárdos a vagyonbővülés, és új kedvencként emelkednek ki a banki kötvények, amelyek idén eddig már 83 milliárdos állománybővülést mutatnak.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A hosszabb lejáratokon akkora volt a kereslet, hogy az ÁKK a meghirdetett mennyiségnek végül a többszörösét fogadta be, a 3 éves kötvényre viszont alig akadt vevő.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, és a keddi 3 hónapos aukcióhoz hasonló eredmény született.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, ami - feledtetve a korábbi hetekben látott megingásokat - bővéges kereslet mellett kelt el.
A dotcom lufi óta nem látott egyik legnagyobb havi veszteséget könyvelték el a trendkövető alapok márciusban, a bankválság által kiváltott piaci zavarok miatt – írja a Financial Times.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Miközben az egész világon azt találgatják, hogy az amerikai és európai bankproblémák szélesebb körű válsággá fajulnak-e, a legnagyobb jegybankok kamatokat emelnek, az EKB egyenesen 50 bázisponttal. Ha a szemlélő ebből arra következtet, hogy a jegybankok szerint egyáltalán nem veszélyes a jelenlegi helyzet, akkor a jegybankok a kamatemelésekkel máris elérték az egyik céljukat: az aggodalmak lehűtését. Valójában a jegybankok is feszülten figyelik a helyzetet, ez tisztán látszik a jövőre vonatkozó üzeneteikből - monetáris politikai szempontból ugyanis a lényeg most nem a legutóbbi kamatemeléseken, hanem a további várható lépéseken van.
A komoly piaci aggodalmak ellenére vélhetően nem fajul a jelenlegi bankválság egy szélesebb körű pénzügyi válsággá – válaszolták a Portfolio által megkérdezett közgazdászok, akik szerint a hatóságok megfelelő és határozott választ adtak a felmerülő problémákra. A bankrendszer sokkal ellenállóbb, mint 2008-ban volt, az Silicon Valley Bank és a Credit Suisse helyzete is egyedi volt, egyelőre nincsenek jelei a rendszerszintű problémáknak. A jegybankoknak az infláció elleni harcra kell fókuszálniuk továbbra is, de figyelembe kell venni a pénzügyi rendszer kockázati mutatóit is, a bankrendszer problémáinak továbbterjedése ugyanis mély gazdasági hatásokkal járna.
Kötvényaukciót tartott ma az ÁKK, három futamidőn összesen a tervezett 30 helyett 76,5 milliárd forintnyi állampapírt adtak el. Vagyis bőséges volt a kereslet, és még a hozamok is csökkentek.