Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint augusztusban 53,2 milliárd forint értékben vásároltak a hazai magánszemélyek a lakossági állampapírokból, ami bár nem új történelmi csúcs, de ismét igen erős hónapnak számít. Ezzel a teljesítménnyel az év eleje óta közel 300 milliárd forinttal (298,4 milliárddal) 771,1 milliárd forintra nőtt a lakossági állampapír állomány, amely természetesen új történelmi csúcsnak számít.
Az utóbbi hetekben szokásosnak mondható, csaknem kétszeres lefedettség alakult ki a mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióján, de az aukciós átlaghozam közel egy éve a legalacsonyabb lett múlt heti MNB kamatvágással összefüggésben.
A 2011 végi 38%-ról idén augusztus végére 30%-ra, minden eddiginél alacsonyabbra süllyedt a külföldi szereplők olasz állampapírpiaci súlya - számolt be egy Morgan Stanley elemzésre hivatkozva tegnap a Linkiesta olasz internetes portál. Ez a befektetői bizalom intenzív csökkenését tükrözi és megfigyelhető például a másik, nagy eurózóna periféria tagállamban, Spanyolországban is, amint arra múlt heti, a spanyol piaci folyamatokat bemutató elemzésünkben is rámutattunk.
Az azerbajdzsáni Állami Olajalap (SOFAZ) nem tervezi, hogy magyar államkötvényeket vagy más pénzügyi eszközöket vegyen - ezt a alap hozta nyilvánosságra hétfőn egy közleményben. Közben a Népszabadság kormányközeli forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az azeri gyilkos kiadatása politikai döntés volt, erről Orbán Viktor dönthetett. A hvg.hu pedig úgy értesült MOL-hoz közeli forrásokból, hogy a magyar olajcég sem tervezett azeri beruházást az állampapír-vásárlás ellentételezéseként.
Az Európai Központi Bank annak módját vizsgálja, hogy szigorú feltételek és az eurózóna válságkezelő alapjainak (EFSF/ESM) beavatkozása mellett hogyan tudna rövid futamidejű államkötvényeket vásárolni a bajban lévő országok piacain - jelezte egy ma kora délután közzétett interjúban az Európai Központi Bank hattagú Igazgatóságának egyik tagja.
A keddi jegybanki kamatcsökkentés és annak üzenete meghozta az erős vételi érdeklődést a ma megtartott 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióra (D130724), hiszen az Államadósság Kezelő Központ által 45 milliárd forintos kerettel meghirdetett aukcióra összesen 149,8 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett. Ezt, illetve a mérséklődő hozamelvárásokat látva az adósságkezelő 60 milliárd forintra emelte az elfogadott ajánlatok mennyiségét.
Nem az a kérdés, hogy külső mentőcsomagot kér-e a spanyol állam, hanem az, hogy mikor - utaltunk rá múltkori vélemény cikkünkben és a mostani, a spanyol államadósság, illetve állampapírpiac szerkezetéről szóló friss elemzésünk is ebbe az irányba mutat. A spanyol állam külső mentőcsomagra szorulásának témája már hónapok óta egyre nagyobb nyugtalanságot okoz a befektetők körében világszerte, és ha egy ilyen csomaggal valóban levennék a piaci finanszírozás terhét a spanyolok válláról, akkor az elvileg megnyugvást hozhatna. Több tényező miatt azonban ez valószínűleg csak átmeneti lehet. Egyrészt a mentőcsomag pontos tartalma, formája is hozhat idővel újabb hangulatrontó részleteket, másrészt erősen kérdéses, hogy a lényeges makrogazdasági különbségek ellenére is szét lehet-e választani a befektetők fejében a spanyolok vesszőfutását az olaszok sorsától, harmadrészt az Európai Központi Bank felől várt kötvénypiaci segítségnyújtás idővel visszafelé is elsülhet.
Főbb megállapításaink a következők:
- A mélyülő spanyol recesszió, emelkedő munkanélküliség és államadósság eleve csökkenti az adósság teljes visszafizetésébe vetett befektetői hitet
- A spanyol államadósság átlagos futamideje rövidül, az átlagos kamatterhe nő, a külföldiek részaránya rohamosan süllyed; ezek a tényezők tovább nehezítik az adósságválság kezelését
- A múltbeli tapasztalatok szerint szorosan együtt mozog a spanyol és az olasz piaci forrásbevonás költsége, ami abba az irányba mutat, hogy idővel az olaszok is külső mentőcsomagra szorulhatnak
- Az erről szóló döntést az olaszok valószínűleg csak súlyos piaci feszültségek láttán lennének hajlandók meghozni, ezért sem várható tartós nyugalom az eurózónában
- A spanyol és olasz mentőcsomag együtt túl nagy "falatnak" tűnik, de csak korlátozottan használható az a megközelítés, hogy a következő 2-3 évi spanyol és olasz adósságfinanszírozási igényt közvetlenül vetjük össze a válságkezelő alapok (EFSF, ESM) együttes kapacitásával; a válságkezelő alapok előre ismert mérete ettől függetlenül piaci szempontból tartósan zavaró lehet
- Megalapozott elvárás, hogy az EKB másodpiaci kötvényvásárlással segítsen időt adni a nyomás alatt lévő periféria országoknak, de a lépés több szempontból is visszafelé sülhet el, azaz idővel súlyosbíthatja a piaci feszültséget.
Az Államadósság Kezelő Központ által mára 45 milliárd forintos kerettel meghirdetett 3 hónapos (D121205) diszkontkincstárjegy aukcióra 104,3 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, amelyből az adósságkezelő 45 milliárd forintnyit fogadott el. A hetente megrendezett aukciók sorozatában a mai másfél hónapja a legmagasabb (2,3-szeres) lefedettséget hozta, amely mellett az elfogadott ajánlatok hozama 6,75% és 6,85% között szóródott.
Egyelőre csak a tapogatózás fázisában vagyunk a kaukázusi országgal - fejtette ki a Magyar Nemzet szombati számában nyilatkozva Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója. A tárgyalásokról szólva elmondta, hogy egyelőre semmilyen konkrétumot nem érintettek.
Egy csütörtöki lapinformáció kapcsán Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta a Gazdasági Rádiónak adott rövid interjúban, hogy "az ÁKK - mint azt már két hete közzétette - nem tervez nyilvános kötvénykibocsátást külföldi devizában az IMF-megállapodás lezárásáig".
Sikertelen volt a csütörtöki román állampapír-kibocsátás. Ez már a harmadik fiaskó augusztusban a belpolitikai válság elmélyülése óta, mert a bankok olyan magas hozamot akartak elérni, amelyet a pénzügyminisztérium nem fogadott el.
A délelőtti, terv feletti aukciós kötvényértékesítés után két sorozatból hirdetett meg délutánra nem-kompetitív tendereket az Államadósság Kezelő Központ, amelyek keretében 8,5 milliárd forintnyi 3 és 5 éves papírt tudott eladni. Az értékesítés a délelőtt kialakult aukciós átlaghozamok, azaz rendre 6,67% és 6,97% mellett történt. A 3 éves aukciós átlaghozam egyébként 11 hónapos mélypontot jelent.
Az Államadósság Kezelő Központ mára 44 milliárd forintos kerettel 3 sorozat kapcsán hirdetett meg államkötvény aukciókat, amelyekre összesen 104,2 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, amelyből a kibocsátó végül 47 milliárd forintnyit fogadott el. Míg az 5 éves kötvényből az erős vételi érdeklődés miatt terv felett, addig a 15 éves kötvényből - a nagyon alacsony vételi összeg miatt - terv alatt tudott eladni az adósságkezelő. Az aukciós átlaghozamok 4-16 bázisponttal alacsonyabbak a tegnapi másodpiaci referenciahozamoknál és 12-58 bázisponttal maradnak el a legutóbbi hasonló futamidejű kibocsátások átlaghozamától.
Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékben, 2-3 éves futamidejű magyar államkötvényt vásárolna - tudta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik forrásától a Figyelő. A lap cikkéből nem egyértelmű a tervezett kötvénykibocsátás devizaneme, az feltehetően azeri manatban valósulna meg, az viszint biztosnak tűnik, hogy a törököket csak a közvetítés miatt vonnák be az egész ügyletbe, amely mind a magyar, mind az azeri állam számára előnyökkel járna. Lényeges, hogy a kötvénykibocsátásra akár még a magyar EU/IMF-megállapodás előtt sor kerülne, igaz ezt most is cáfolta az Államadósság Kezelő Központ a lapnak. Amennyiben a kibocsátás mégis megelőzné a megállpaodást, akkor az a nyugati befektetők számára bizonytalanságot okozhat azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány mennyire gondolja komolyan a megállapodás megkötését. A lehetséges kibocsátásról a közelmúltban jelent meg egy sajtóértesülés, amely kapcsán egy nagyobb elemzésben jártuk körbe a kibocsátás finanszírozási kereteit:
Az Államadósság Kezelő Központ által mára 45 milliárd forintos kerettel meghirdetett 3 hónapos (D121128) diszkontkincstárjegy aukcióra az utóbbi hetekben megszokott viszonylag alacsony vételi összes ajánlatot (71,1 milliárd forint) nyújtották be az elsődleges forgalmazók, amelyből az adósságkezelő a meghirdetett mennyiséget fogadta el.
Utoljára tavaly szeptember közepén volt a mainál is magasabb a benyújtott vételi ajánlatok volumene a 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióján, az aukciós lefedettség kapcsán pedig tavaly augusztusig kellett visszanéznünk az adatbázisban a mainál magasabb lefedettség érdekében. A szokatlanul erős vételi érdeklődés láttán az Államadósság Kezelő Központ 15 milliárddal meg is emelte az elfogadott ajánlatok mennyiségét.
Július végére tízhavi csúcsra ugrott a kormány Magyar Nemzeti Banknál tartott betéteinek állománya és ha az államnál lévő magánnyugdíjpénztári vagyonelemek legutolsó adatát is figyelembe vesszük, akkor is elmondhatjuk, hogy régen "ült" már ennyi pénzen a magyar állam. Ennek befektetői szempontból akár kedvezőtlen olvasata is lehet, hiszen a finanszírozási tartalékok magas szintje csökkentheti a kormány elszántságát a mielőbbi (őszi) EU/IMF-megállapodás megkötésére.
Az Államadósság Kezelő Központ által mára 45 milliárd forintos kerettel meghirdetett 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióra mindössze 64,1 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, amely mellett a meghirdetett mennyiséget fogadta el.
Akkor lenne értelme egy török líra alapú magyar állami devizakötvény kibocsátásnak, ha a forrásbevonás tényleges költségét nagyjából olyanra lehetne "kihozni", mintha az állam eleve euróalapon bocsátott volna ki papírt, ennek esélye azonban például a tranzakciós költségek miatt kicsi - fejtették ki meglátásukat kötvénypiaci szakértők a Portfolio.hu-nak. A múlt héten felmerült török líra, vagy azerbajdzsáni manat alapú kötvénykibocsátási ötlet megvalósítását mindezek mellett több technikai akadály is nehezítheti, így felmerül a kérdés, hogy mi motiválhatja a magyar államot egy ilyen tranzakció végrehajtására.
A három megkérdezett szakértő közül kettő nem zárta ki, hogy a kibocsátást eleve konkrét török, vagy azeri intézményi befektetői ügyféligény motiválja, ami - ha így lenne - nagyban segítené a kibocsátás során felmerülő akadályok leküzdését. Azt is elképzelhetőnek tartja az egyik szakértő, hogy a kibocsátás nem teljesen piaci alapú kondíciók mellett zajlana, és valamilyen más (pl. energetikai) együttműködéshez kapcsolódna, így nem biztos, hogy a tervezett kibocsátást önmagában kell majd vizsgálni. A kötvény kondícióiról egyelőre semmit sem lehet tudni, és arról sem, hogy a magyar államnak kell-e valamit felajánlani a kötvények megvásárlásáért cserébe.
Ebben az évben először csökkent júniusban a központi kormányzat állampapírokban megtestesült adóssága - ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken megjelent legfrissebb értékpapír statisztikai adataiból.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
Korábbi, a nemzetközi elektromobilitási trendeket felvázoló bejegyzésünk után most a hazai helyzetet tekintjük át....
A világ vezető klímatudósai arra figyelmeztetnek, hogy a Golf-áramlat és az Észak-atlanti-áramlat rendszerének összeomlása...
2025 januárjában is számos új, elsősorban a vállalatokat érintő jelentős jogszabályváltozás lép életbe, amelyek... 
Ez az írás egy online szópárbaj okán ütött szöget a fejemben. A címadó kérdés egyszerre valójában egy kettőséget... 
Nagyon sok olyan ügyfél kér tanácsot, aki külföldre számláz és onnan kapja a fizetését, illetve hát a vállalkozói...
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
