Az EKB laza monetáris politikája továbbra is szükséges az eurózóna gazdasági kilábalása miatt - mondta Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a Reuters szerint.
Rekordösszegű volt a kereslet a Fed fordított repó programja iránt, és ez rámutat, hogy a bankok és pénzügyi intézmények milyen jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek.
Az ázsiai börzék ma többnyire jól szerepeltek, a magyar tőzsde a kedvezőtlen nyitás után kimondottan jól teljesít, itthon a legfontosabb hír jelenleg Mészáros Lőrinc megszólalása, a leggazdagabb magyar szerint a piacnak 350 forintra kellene árazni az Opus papírjait - a megszólalás hatására meredeken emelkedni kezdett az Opus árfolyama. A délutáni órákban egyre jobb volt a hangulat Európa vezető börzéin, az általános jókedv többek között azzal magyarázható, hogy a viszonylag magas infláció ellenére nem emelt kamatot tegnap az EKB, és egyelőre az amerikai jegybank sem emelt kamatot az emelkedő inflációra reagálva. Szektorszinten az olajár emelkedésének köszönhetően jól telesítettek az olajcégek, de a légitársaságok papírjainak piacán is a vevők domináltak. A vezető amerikai részvényindexek továbbra is csúcsközelben állnak.
A pénteki munkaerőpiaci adat döntő fontosságú lehet a Fed számára, amely mérlegeli a jelenlegi laza monetáris politika feltételeinek szigorítását - írja a Wall Street Journal.
Továbbra is erősen vitatott kérdés az, hogy a kötvényhozamok milyen hatással vannak a részvények árazására. A vita forrása részben az, hogy a diszkontált cash flow modellekben van egy nyereségnövekedési elem és egy diszkontráta, és mivel mindkettő a hozamokhoz kapcsolódik, elméletileg, ha az egyik elemet csökkentjük, akkor a másik is csökken, mivel a két tényező összefügg egymással. Abban az esetben, ha a diszkontrátát az alacsony kötvényhozamokhoz igazítjuk, akkor a növekedési várakozást is csökkenteni kell, historikusan ugyanis az alacsonyabb nominális kötvényhozamok alacsonyabb gazdasági növekedésre utaltak. A növekedés lassulása azonban különbözőképpen hat a különböző szektorokra és azok részvényeire, a ciklikus részvények érzékenyebben reagálnak, mint a növekedési vagy a defenzív részvények, ezeket a hatásokat vizsgálták meg a SocGen szakemberei.
Alighogy megnyugvást mutattak a piacok az előző hetekben az első negyedévben látott kötvényhozam-emelkedés miatt, ezen a héten visszatérhet a jelenség, mivel az Egyesült Államok 271 milliárd dollárnak megfelelő új kötvényt bocsát ki, és inflációs adat is érkezik.
2013-ban haladta meg utoljára a 40%-ot a részvénybefektetések aránya a modellportfólióban, az elmúlt hetek eseményei azonban most rég nem látott kockázatvállalásra ösztönzik a magyar befektetési szakértőket. A piacokat továbbra is a kötvénypiaci hozamok emelkedése és az infláció várható felfutása hajtja.
A márciusi fő inflációs index az eurózónában megfelelt az elemzői várakozásoknak, a maginflációs index viszont elmaradt a konszenzustól. Márciusban még elmaradt az infláció megugrása, de áprilisban már meglepő lenne, ha nem látnánk magasabb inflációt.
Vegyesen zártak tegnap a vezető amerikai részvényindexek, összességében elmondható, hogy kirívóan nagy elmozdulást egyik börzénél sem tapasztalhattunk. Szektorszinten azonban kimondottan rosszul teljesítettek a napenergiával foglalkozó vállalatok részvényei, két papír esetében is 10 százalék feletti esést láthattunk.
Az Európai Központi Bank célja a nagyobb összegű havi állampapír-vásárlásokkal az volt, hogy alacsonyan tartsa a finanszírozási költségeket - mondta Philip Lane, az EKB közgazdásza. Lane szerint az amerikai költségvetési élénkítőcsomagnak az európai gazdaságra is érezhető hatása lesz.
Tavaly novemberben, amikor a meglepően jó vakcinahírek után egy történelmi átsúlyozás indult meg a növekedési, főként technológiai részvényekből a pandémia által sújtott hagyományosabb, ciklikus papírok felé, még sokan kételkedtek abban, hogy valódi piaci rotáció történt-e. Az azóta eltelt időben – legfőképp az elmúlt hónap alatt – kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a tőkepiacok komoly változáson mennek keresztül. Az egyetlen kérdés az, hogy meddig fog tartani.
Görögország a 2008-2009-es válság óta először 30 éves kötvényt bocsátott ki, azaz hosszú távon tudta magát finanszírozni a piacról - írja a Financial Times. A lépés szimbolikus erejű, mivel a válság után a görög adósság sokáig kockázatosnak számított.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
