Egyre több nyugdíjalap keresi a hozamokat a tőzsdén kívüli piacokon, mivel sokaknál nagy a nyugdíjkifizetési kötelezettség, ezen pedig az alacsony hozamkörnyezet nem sokat segít – írja a Financial Times.
A magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól ma roppant ellentmondásos állítások születnek. Aki maga vagy a vállalkozása számára képet szeretne kapni a tényleges helyzetről és a valószínűsíthető jövőről, értékelések zavarba ejtő szóródásával szembesül. Ez a külső véleményekre is igaz, amelyeket belpolitikai szempontok nem befolyásolnak: olvasható olyan banki elemzés, amely Argentína után Magyarországot nevezi meg a legsebezhetőbb gazdaságként, másfelől még hitelkockázati felértékelést is láthattunk az idén. Nem a nézetkülönbségek feloldása szándékával, hanem a jobb értelmezhetőség érdekében tekintek rá az alábbiakban a viszonyítási keret ügyére, egyben exponálva hazánk peremvidéki helyzetének következményeit.
Beindult az infláció emelkedése a világban, ennek hatására jelentős hozamemelkedés kezdődött meg a világ kötvénypiacain, ami az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Különösen októbertől kezdve láthatunk jelentősebb kötvénypiaci hozamemelkedést, de az inflációs félelmek gyakorlatilag egész évben jelen voltak. A forintos, hosszú kötvényalapok többségében idén már 7-10%-os bukóban vannak. De miért sínylik meg ennyire elsősorban a magyar hosszú kötvényalapok a hozamkörnyezet emelkedését? Mi a helyzet a rövid kötvénybefektetésekkel és mi hozhat javulást a közeljövőben? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Az idei év eddig egyértelműen kedvezett a kockázatosabb pénztári portfóliók hozamának, ezt az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztárak friss hozamai is bizonyítják. Aki mer kockázattani és nagyobb részvénysúlyú portfólióban megtakarítani az idősebb évekre, az idén már akár 6-10% közötti hozamot is zsebre tehetett.
Az inflációs félelmek közepette jelentős lefordulást láthattunk az európai részvénypiacokon pénteken reggel, de aztán enyhült az eladói nyomás, a magyar BUX pedig a jó teljesítmény nyomán történelmi csúcson zárt. Ebben már az is segített, hogy egy remek hírt tettek közzé Amerikában: a Merck egy olyan szájon át bevezető gyógyszert fejlesztett, ami drasztikusan csökkenti a kórházba, súlyos állapotba kerülés veszélyét, ez pedig az egész járványkezelés kifutásában döntő fontosságú lehet. Ez és két feldolgozóipari bmi adat is segített abban, hogy az amerikai részvénypiacokon a negyedév első kereskedési napján összességében határozott emelkedés bontakozott ki. Az emelkedést az is fűtötte, hogy péntekre várták a piacok azt is, hogy a nagy infrastruktúra-csomagról végre megszületik a megállapodás a Képviselőházban. A délutáni órákban komoly emelkedés volt a kriptopiacon is, technikai (short-zárás) és minapi fundamentális okok (Fed és SEC felőli üzenetek) miatt.
Az amerikai tőzsdék komoly mínuszban zártak tegnap, mindhárom vezető részvényindex alaposan lefordult. Elsősorban a technológiai részvényeket ütötték a befektetők, a kedvezőtlen hangulathoz hozzájárult az amerikai államkötvényhozamok rég nem látott szintre történő emelkedése és az adósságplafonnal kapcsolatos jegybanki és pénzügyminiszteri figyelmeztetések komolysága.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke keddi beszédében az inflációs félelmeket hűtötte, és azt mondta: a jegybank türelmesen szemléli az inflációs folyamatokat, és nem fogja túlreagálni a továbbra is ideiglenesnek tekinthető magas inflációt. - írja a Reuters.
Jim Cramer, a CNBC megmondóembere tegnap úgy fogalmazott, hogy szerinte a Wall Street jelenleg két fő területről kapja az iránymutatást, a befektetőknek ezért kiemelten kell kell figyelniük ezekre a körülményekre.
A gazdaság kilábalásával együtt várható, hogy a mennyiségi lazításnak (QE) vége lesz, ennek pedig kedvezőtlen hatás a lehet a piacokra. Zsiday Viktor ugyanakkor nem biztos benne, hogy a tapering olyan hamar elkezdődik, a kedvezőtlen kínai adatok és a delta variáns terjedése ugyanis rontja a kilátásokat. A piacon tehát ellentétes hatások érvényesülnek, Zsiday Viktor blogján árulja el, hogy milyen mozgást vár ilyen környezetben.
A honlapján értekezett nemrég a jelenlegi befektetési kilátásokról az egykori kötvénykirály Bill Gross: úgy véli a guru, hogy a hosszú lejáratú államkötvények hozamai olyan alacsonyak, hogy az ezeket vásárló alapok a "befektetési szemetesládába" tartoznak.
Nehéz helyzetben találta magát az amerikai jegybank: a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén már óvatos verbális szigorításba kezdett, a mai ülés után viszont valami konkrétumot is kellene mondani. Az infláció az egekben, a gazdasági növekedés stabil, a kötvényhozamok csökkennek. Minden adott tehát ahhoz, hogy a Fed immár részleteket is eláruljon az eszközvásárlási program majdani leépítéséről, hogy ezzel küldje azokat a beígért jeleket a piaci szereplőknek. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a kilátásokat ismét rontotta a koronavírus, és éledeznek az aggodalmak a munkaerőpiaccal kapcsolatban is. Izgalmas lesz tehát a mai ülés, hiszen még az elemzők közt sincs egyetértés abban, hogy pontosan mire is számítsunk.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
A magyar portfóliómenedzserek többsége abban egyetért, hogy jelentősen átrajzolhatják az egyes országok újranyitási terveit és a világgazdasági fellendülést az egyre aggasztóbb, delta variánshoz kapcsolódó számok. Ha ez nem lenne elég, a volatilitás a piacokon új fokozatba kapcsolt, az infláció emelkedése továbbra is rányomja bélyegét a kötvénypiaci hozamokra, igaz, volt egy átmeneti fellélegzés.