A pénteki munkaerőpiaci adat döntő fontosságú lehet a Fed számára, amely mérlegeli a jelenlegi laza monetáris politika feltételeinek szigorítását - írja a Wall Street Journal.
Továbbra is erősen vitatott kérdés az, hogy a kötvényhozamok milyen hatással vannak a részvények árazására. A vita forrása részben az, hogy a diszkontált cash flow modellekben van egy nyereségnövekedési elem és egy diszkontráta, és mivel mindkettő a hozamokhoz kapcsolódik, elméletileg, ha az egyik elemet csökkentjük, akkor a másik is csökken, mivel a két tényező összefügg egymással. Abban az esetben, ha a diszkontrátát az alacsony kötvényhozamokhoz igazítjuk, akkor a növekedési várakozást is csökkenteni kell, historikusan ugyanis az alacsonyabb nominális kötvényhozamok alacsonyabb gazdasági növekedésre utaltak. A növekedés lassulása azonban különbözőképpen hat a különböző szektorokra és azok részvényeire, a ciklikus részvények érzékenyebben reagálnak, mint a növekedési vagy a defenzív részvények, ezeket a hatásokat vizsgálták meg a SocGen szakemberei.
Alighogy megnyugvást mutattak a piacok az előző hetekben az első negyedévben látott kötvényhozam-emelkedés miatt, ezen a héten visszatérhet a jelenség, mivel az Egyesült Államok 271 milliárd dollárnak megfelelő új kötvényt bocsát ki, és inflációs adat is érkezik.
2013-ban haladta meg utoljára a 40%-ot a részvénybefektetések aránya a modellportfólióban, az elmúlt hetek eseményei azonban most rég nem látott kockázatvállalásra ösztönzik a magyar befektetési szakértőket. A piacokat továbbra is a kötvénypiaci hozamok emelkedése és az infláció várható felfutása hajtja.
A márciusi fő inflációs index az eurózónában megfelelt az elemzői várakozásoknak, a maginflációs index viszont elmaradt a konszenzustól. Márciusban még elmaradt az infláció megugrása, de áprilisban már meglepő lenne, ha nem látnánk magasabb inflációt.
Vegyesen zártak tegnap a vezető amerikai részvényindexek, összességében elmondható, hogy kirívóan nagy elmozdulást egyik börzénél sem tapasztalhattunk. Szektorszinten azonban kimondottan rosszul teljesítettek a napenergiával foglalkozó vállalatok részvényei, két papír esetében is 10 százalék feletti esést láthattunk.
Az Európai Központi Bank célja a nagyobb összegű havi állampapír-vásárlásokkal az volt, hogy alacsonyan tartsa a finanszírozási költségeket - mondta Philip Lane, az EKB közgazdásza. Lane szerint az amerikai költségvetési élénkítőcsomagnak az európai gazdaságra is érezhető hatása lesz.
Tavaly novemberben, amikor a meglepően jó vakcinahírek után egy történelmi átsúlyozás indult meg a növekedési, főként technológiai részvényekből a pandémia által sújtott hagyományosabb, ciklikus papírok felé, még sokan kételkedtek abban, hogy valódi piaci rotáció történt-e. Az azóta eltelt időben – legfőképp az elmúlt hónap alatt – kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a tőkepiacok komoly változáson mennek keresztül. Az egyetlen kérdés az, hogy meddig fog tartani.
Görögország a 2008-2009-es válság óta először 30 éves kötvényt bocsátott ki, azaz hosszú távon tudta magát finanszírozni a piacról - írja a Financial Times. A lépés szimbolikus erejű, mivel a válság után a görög adósság sokáig kockázatosnak számított.
Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.
Az Európai Központi Bank célja, hogy megakadályozza a hozamemelkedést, mielőtt a válságból kilábaló európai gazdaságok készek lennének megbirkózni a magasabb finanszírozási költségekkel - nyilatkozta a Financia Timesnak Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza. Lane elmondta, hogy ha kell, az inflációs várakozásokat is le tudja törni a jegybank.
A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.
Nem változtatott az irányadó kamatszinteken az Európai Központi Bank mai kamatdöntésén, azt viszont kihangsúlyozták, hogy az eszközvásárlási programot fenntartják a tervezett időpontig, és a TLTRO-n sem változtatott a jegybank. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón ismertette a felülvizsgált inflációs várakozást, amely szerint idén 1,5%-kal nőhetnek az árak az eurózónában, de még 2023-ban is cél alatt lehet az áremelkedés. Idén átmenetileg a 2% cél fölé emelkedik az infláció, mindez viszont technikai jellegű emelkedés lesz, így az EKB átnéz rajta. A GDP idén és jövőre is 4% felett nőhet.
A hétfői rossz teljesítményt követően erős felpattanást láthattunk tegnap az amerikai tőzsdéken, különösen a Nasdaq és a technológiai részvények teljesítettek jól, de nagyot ralizott a Tesla vezetésével az elektromosautó-gyártó szektor is. Az emelkedést a csökkenő kötvényhozamoknak, illetve az amerikai szenátus által elfogadott 1 900 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagnak köszönhettük.
A szigetet tilos hajókkal megközelíteni.
Benjamin Netanjahu értesítette a fejleményekről Joe Bident.
Még mindig nem erősítették meg a hírt, de Charles Michel már dühöng.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
