A dollár jelentős erősödést mutat hétfőn, amelynek az oka elsősorban az amerikai állampapírok hozamemelkedése és a demokrata kék hullám miatti várakozások. Az euró árfolyama eközben két hetes mélypontra csökkent.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
A kötvényhozamok és a jegybanki alapkamatok várhatóan a mostani rekordalacsony szinten maradhatnak még sokáig, így a tőkepiaci szereplők számára egyre inkább csak a részvények maradnak, mint befektetési lehetőség – és ha a kötvényekhez hasonlóan stabil éves hozamot szeretnének elérni a befektetők, akkor az osztalékfizető papírok jó lehetőségnek tűnnek Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője szerint.
Vannak olyan befektetési ötletek, amikkel jó hozamot lehet elérni mérsékelt vagy alacsony kockázatvállalás mellett is, ilyen lehet például az államkötvény vásárlása is. Aztán persze vannak olyanok, akik hajlandóak némileg magasabb hozamért több kockázatot is felvállalni és részvényekben tartják a megtakarításaikat. Emellett azonban létezik számos más befektetési stratégia vagy megközelítés is a rövid távú napon belüli kereskedéstől egészen az olcsó, kis valószínűségű, de magas hozamokkal kecsegtető fogadásokig. Ez utóbbi kapcsán gyűjtöttek össze 10 + 1 kereskedési ötletet a Nordea elemzői, amik többé-kevésbé meredekebb elképzelések, de ugyanakkor pont emiatt nem is drágák, így, ha bejönnek, akkor többet is lehet velük keresni.
Sokak meglepetésére a világ tőzsdéi idén egészen kiválóan teljesítettek a koronavírus-járvány ellenére és új csúcsra emelkedtek a vezető részvényindexek, köztük a Nasdaq, a Dow Jones és az S&P 500 is. Felmerül a kérdés, hogy nem túlértékeltek-e a részvények, hiszen a reálgazdaság továbbra is szenved, jelentős elbocsátások zajlanak, néhány iparág szinte megszűnt létezni. Robert Shiller, Nobel-díjas közgazdász szerint egyáltalán nem biztos, hogy túlértékeltek a tőzsdék, és van értelme annak, ahogy a befektetők jelenleg viselkednek.
Az amerikai vezető részvényindexek hétfői csúcsaik óta folyamatos esésben vannak, bár még nem kerültek azoktól túlságosan messze. A mostani kisebb korrekció oka elsősorban az, hogy hiába jött több kedvező hatékony koronavírus elleni oltóanyaggal kapcsolatos hír, de megbetegedések közben tovább emelkednek és világszerte már 56 millió felett jár ez a szám. Sok a bizonytalanság tehát, de vannak intő jelek, amikre érdemes lehet odafigyelni, erre mutatott egy példát az egyik elemzőház vezető stratégája, aki a technológiai részvények és kötvények közötti kapcsolatra hívja fel a figyelmet.
Hatalmasat ralizott tegnap a Dow Jones Index, miután örömteli hírek érkeztek a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett vakcinával kapcsolatban: a koronavírus elleni vakcina több, mint 90 százalékos hatékonysággal működik. Sokan természetesen korrekciót várnak a nagy megugrás után, a svájci Credit Suisse vezető stratégája szerint viszont komoly szárnyalás jöhet még a tőzsdéken, amennyiben a két általa figyelt instrumentum továbbra is abba az irányba mozog, amerre elindult.
Sokak szerint az idei, amerikai elnökválasztással és koronavírus járvánnyal tarkított év nem összehasonlítható a korábbi évek tapasztalataival - nem így gondolkozik azonban a Morgan Stanley stratégája, Andrew Sheets. A szakember nem javasolja kidobásra a történelemkönyveket, szerinte ugyanis a fejlődő piacok részvényeinek jó teljesítménye, az amerikai dollár gyengülése és a növekvő inflációs várakozások mind olyan tényezők, amik pusztán egy új gazdasági ciklus kezdetét jelentik.
Az Európai Központi bank hónapról hónapra egyre kevesebb államkötvényt vásárol az eurózóna országokban, augusztusban már kevesebb, mint 60 milliárd euró volt a felvásárolt összeg. Ez jelentős csökkenés a májusi 155 milliárdos csúcshoz képest, és a program indulása óta ez a második legkisebb vásárlás. A csökkenést több tényező is magyarázza, így nem számít meglepőnek. Arra viszont nem számíthatunk, hogy az EKB az 1350 milliárd eurós keret fennmaradó részét (906 milliárd) nem fogja kihasználni.
Az olasz kormány egy újabb, 25 milliárd eurós összegű csomagot fogadott el szerda késő este, hogy segítse talpra állni a gazdaságot – írja a Reuters. Ez már a harmadik ösztönzőcsomag az országban. A csomag ideglenes segítséget nyújt a gazdaságnak, amíg az EU által odaítélt 200 milliárd euró meg nem érkezik.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
A nyár folyamán a 340-es szint alá erősödhet aforint az euróval szemben - írja friss elemzésében az UniCredit Bank, melynek elemzői többek között a jegybanki vezetők utalásaira hagyatkoznak. A magyar deviza azonban az év hátralévő részében gyengülhet, ahogy a koronavírus-válság hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója romlik. A bank szakértői úgy gondolják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot akár szigorításra is késztetheti. Ezt ellensúlyozandó a mennyiségi lazítás (QE, állampapírvásárlási program) is újraindulhat, annál is inkább, mert a bank szerint a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, és az újabb ösztönzőcsomagokhoz kötvénykibocsátásra lehet szükség. Az MNB pedig nem fogja hagyni elszállni a hosszú lejáratú állampapírhozamokat.
A várakozások, amelyek szerint a világgazdaság elkerülte a legrosszabb szcenáriót a koronválságban, a válság mélypontján rekordot döntő amerikai kötvények eladásához vezetett, március óta nem látott meredekséget eredményezve a hozamgörbén.
Könnyen ledőlhet a tabu az Egyesült Államokban a koronavírus hatására - a tengerentúlon is megjelenhetnek a negatív kamatok.
Az Európai Központi Bank 5 éve elkezdett, immár bő 2 ezer milliárd eurós, eszközvásárlási programja (PSPP) nem sérti a monetáris finanszírozás tilalmát, de mégis aránytalan gazdasági és pénzügyi következményei vannak, ezért az EKB túllépte hatáskörét - lényegében ezt mondta ki ma a német alkotmánybíróság. A karlsruhei bíróság ezért előírta a német szövetségi jegybanknak, a Bundesbanknak, hiszen csak rá terjed ki a joghatósága, hogy legkésőbb 3 hónapon belül hagyja abba ezt az eszközvásárlási programot és a már megvásárolt kötvényeket is adja majd el. Mindezen német alkotmánybírósági döntés alól azonban van egy fontos „kiút”, ami végülis reményt ad arra, hogy mégsem akad meg az EKB és vele együtt a német jegybank kötvényvásárlási programja, igaz a döntés értelmezése nem könnyű. Az EKB Kormányzótanácsa ma este 6-tól válságtanácskozást tart, amelyen értelmezik a bírósági döntést és kitalálják a további menetrendet.
Az e hét keddi rendkívüli, 50 bázispontos, kamatvágás után a március 18-i ülésen újabb legalább 25 bázispontos kamatvágásról határozhat a Fed – várják a piaci szereplők a Marketwatch körképe szerint. Ezt tükrözi az is, hogy az amerikai 10 éves hozam újabb történelmi mélypontra, 0,83%-ra zuhant, azaz bő egy hét alatt több mint 50 bázispontot szakadt, a dollár pedig világszerte hanyatlik a főbb devizákkal szemben.
Bár az amerikai állampapír hozamgörbe még erősebb recessziós jeleket küldött ma, mint az elmúlt hetekben, a részvényindexek mégis emelkedni tudtak a szerdai kereskedésben. Ebben szerepe lehetett annak a meglátásnak, hogy az amerikai olajkereslet erős, azaz egyelőre még nem kopogtat a recesszió.
Az argentin tőzsde egy nap alatt a világ valaha volt második legnagyobb tőzsdei esését produkálta, az USA és Kína folytatja a cicaharcot, a kötvényhozamok sokak szerint már eszement szinteken járnak, egyáltalán nem könnyű tehát eldönteni, hogy mibe érdemes ilyen környezetben a pénzünket tartani. Megkérdeztük a magyar piac legnagyobb abszolút hozamú alapjait kezelő portfóliómenedzsereit, ők hogyan látják a mostani piaci történéseket, milyen fontosabb piacmozgató eseményeket várnak és mik azok a befektetési sztorik, amik közép-hosszabb távon kifizetődőek lehetnek.
Újabb történelmi mélypontra csökkent a tízéves német államkötvények hozama pénteken annak nyomán, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, 10 százalékos pótvámot vet ki évi 300 milliárd dollár értékű kínai importárura, amivel eladási hullámot indított el a részvénypiacokon, a válságok idején biztonságos menedéknek számító eszközökbe terelve a tőkét.
Sokak szerint minőségben ugyanazt nyújtják, mint a gyártói márkás termékek.
Zárt körben osztotta meg ezt az információt.
Folyamatosak a harcok a határnál.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
