Egy új tanulmány szerint a vagyonkezelők nyereségessége az elmúlt két évben csökkent, és 2028-ig valószínűleg tovább fog csökkenni, mivel a befektetők egyre inkább az alacsonyabb díjakkal rendelkező termékeket, például a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF) választják – írja a Reuters.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. A keresletnek és a jó hozamoknak köszönhetően szintet lépett az abszolút hozamú alapokban kezelt vagyon. Mindeközben a jó keresleti- és hozamadatoknak köszönhetően nőni tudott a szektor kezelt vagyona is, megközelítve a 16 900 milliárd forintot.
Rövid életű volt a kötvényalapok nyár közepi feltámadása, a BAMOSZ friss statisztikái szerint augusztusban mintegy 4 milliárdnyi tőke távozott a kategóriából. Múlt hónapban az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően a kategória átlépte a 2000 milliárd forintos kezelt állományt. Bár az augusztusi piaci esés megviselte a hozamokat, így is nőni tudott a szektor kezelt vagyona, meghaladva a 16 600 milliárd forintot.
Három hónapig tartó tőkekiáramlás után úgy tűnik, visszatér a kereslet a kötvényalapok iránt: a BAMOSZ friss statisztikái szerint júliusban mintegy 44 milliárdnyi friss tőkét vonzott a kategória, igaz, így sem ez, hanem a vegyes alapok a legnépszerűbb befektetés most. Mindeközben az erős kereslet és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon új csúcsra tört júliusban, meghaladva a 16 500 milliárd forintot.
A befektetők újra megtalálták a kötvényeket, mivel az inflációs félelemeket mára a recessziós félelmek váltották fel, és a kötvénybefektetések bizonyították, hogy a közelmúltbeli részvénypiaci káosz elleni fedezetként is megállják a helyüket – írja a Financial Times.
Miközben a részvénypiacok szekere idén is jól megy, az általánosságban emelkedő kötvénypiaci hozamok nem segítenek a hazai kötvényalapoknak. Az erős ellenszél ellenére vannak olyan kötvény- és pénzpiaci alapok, amelyeknek féléves teljesítménye veri az ugyanezen időtávon lakossági állampapírokkal elérhető kamatokat. Az viszont kijelenthető: az idei év slágerei minden bizonnyal nem a kötvényalapok lesznek, amit a visszaeső hozamok és kereslet mellett az alapkezelők értékesítési súlypontjának áthelyezése is magyarázhat.
Több százmilliárd eurónyi tőkét vontak ki a befektetők 2022 eleje óta az európai aktívan kezelt befektetési alapokból, miközben a passzívan kezelt alapokba áramlik be a tőke – írja a Financial Times. Azért a hagyományos alapok között se áll minden kategóriának rosszul a szénája, a kötvényalapokba például áramlik be a pénz, miközben itthon már második hónapja látunk tőkekiáramlást.
A globális befektetők a szerdáig tartó hét napban nettó 3,6 milliárd dollárt fektettek a befektetési kategóriájú vállalati kötvényalapokba, ami már a 31. egymást követő héten jelent nettó tőkebeáramlást, így a leghosszabb ilyen sorozat 2019 óta – közölte a Bank of America. A kötvényárfolyamok idei alakulása egyelőre nem támasztja alá idén ezt az erős keresletet.
Nemcsak a leggazdagabb, privátbanki ügyfelek, hanem a befektetési alapokat vásárlók esetében is egyre többször hallani olyan véleményekről, miszerint az utóbbi időszakban elkezdték keresni a devizás befektetéseket. Úgy tűnik, a hír részben igaz, a befektetési alapok piacán legalábbis egyre nagyobb érdeklődés övezi a forinttól eltérő devizában lévő alapokat. Különösen az abszolút hozamú és kötvényalapoknál láthattunk nagyobb felfutást az utóbbi három évben, de a részvényalapokból is egyre több a dedikáltan külföldi kitettségű konstrukció. Érdekesség, hogy míg a vizsgált időtávon közel egy százalékponttal nőtt a devizás állomány részaránya, ezt a forintárfolyammal korrigálva már csökkenést kapnánk.
Érdekes számokat hozott a múlt hónap a befektetési alapok piacán: bár a kötvényalapok iránti kereslet továbbra is magas, márciusban már a vegyes és az abszolút hozamú alapok is megelőzték az eddigi kedvencet. A legjobb hozamot a kategóriák szintjén a részvényalapok tudják felmutatni, miközben a kedvező piaci környezetnek is köszönhetően a befektetési alapokban kezelt vagyon egy hónap alatt közel 3%-kal 15 600 milliárd forint fölé ugrott.
Az április 10-eivel együtt már a második egymást követő héten szabadultak a részvényalapoktól a befektetők az inflációs aggodalmak és az amerikai jegybank júniusi kamatcsökkentésére vonatkozó várakozások csökkenése miatt – írja a Reuters.
Idén látványosan alábbhagyott a prémium állampapír iránti őrület, ebből pedig nagy hasznot húztak a befektetési alapok: az első negyedévben több mint 1000 milliárd forintnyi friss megtakarítás folyt be az alapokba, ennek közel felét a még mindig slágerterméknek számító kötvényalapok zsebelték be. A legtöbb pénz az OTP, az Erste és az MBH rövid kötvényalapjába ment, csak ez a három alapkezelő március végéig több mint 100 milliárd forint megtakarítást tudott bevonzani egyenként.
Csak részben sikerült célt érnie a jogalkotónak a befektetési alapok szabályozásáról szóló új rendelettel, és bár a szakma többször is jelezte az illetékes minisztériumnak a szakmai kifogásokat, lényeges elemek maradtak ki a friss szabályozásból. A legaggasztóbbnak a részvény- és tőkevédett alapokra vonatkozó korlátozások tűnnek: egyik esetben ott írnak elő kötelező állampapír-kvótát, ahol nem indokolt, a másik esetben pedig éppen az állampapír-felhalmozás lehetőségét veszi el a jogalkotó. Az új szabályokról Vízkeleti Sándorral, a BAMOSZ elnökével beszélgettünk.
A globális részvényalapok nettó 6,5 milliárd dollárt vontak be a március 6-ig tartó hét napban, ami a második egymást követő pozitív nettó tőkebeáramlást hozó hét volt számukra – számolt be a Reuters. A globális kötvényalapok még nagyobbat mentek: 2021. április közepe óta nem vontak be ennyi, 18,04 milliárd dollárnyi friss tőkét.
Sose kezdték még olyan erősen az évet a magyar befektetési alapok, mint most januárban: közel 400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a teljes kezelt vagyon meghaladta a 14 500 milliárd forintot.
Múlt héten újabb kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de ha jobban a változások mögé nézünk, láthatjuk, hogy a befektetési alapok állampapír-tartásának további növelése a cél.
Több probléma is felmerült.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Jellemzően 30-60 km/h-s lökésekre számíthatunk.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
