Újra belenyúl a befektetési alapok piacára a kormány, ezúttal újrakategorizálják a befektetési alapokat az általuk tartott elsődleges eszközök alapján – derül ki az NGM közleményéből.
Az infláció tetőzésével, majd csökkenésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok csökkenése is tavaly, mindez pedig évek óta nem látott magas hozamokat jelentett a magyarok egyik kedvenc befektetésévé avanzsáló hazai kötvényalapoknál. A tavalyi jó széria azonban úgy tűnik, idén nem folytatódik, a kötvénypiac túlzottan optimista a hozamkörnyezettel kapcsolatban a hazai alapkezelők szerint, a tavalyi hozamlefordulást idén egy ellenkező irányú fordulat követheti, ami rossz hír lehet a kötvényalapok szempontjából. Megkérdeztük a hazai kötvényportfólió-menedzsereket, milyen stratégiákat vesznek fel a rövid, illetve hosszú kötvényalapoknál, hogyan és melyik befektetésialap-kategóriával lehet pénzt keresni 2024-ben.
Tavaly magukhoz tértek a kötvény- és részvénypiacok is, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 35% felett kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni tavaly. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2023-ból.
Rég volt olyan év, mint 2023, amikor a kötvények közel annyit hoztak, mint a részvények. Köszönhetően az egész évet végig kísérő piaci hozamcsökkenésnek itthon, látványosan feltámadtak a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobban teljesítő sorozatok 24% felett hoztak, messze lekörözve a PMÁP 2023-ban kínált kamatát. Több oka is volt annak, hogy a kötvényalapok voltak a tavalyi év nagy slágerei. Főleg rövid kötvényalapokba mentek a nagy pénzek, pedig az igazán jó hozamokat ezúttal a hosszú kötvényalapokkal lehetett leakasztani.
Nettó 1,98 milliárd dolláros tőkebeáramlást könyvelhettek el a december 13-ig tartó héten az amerikai részvényalapok annak ellenére, hogy a Federal Reserve monetáris politikáját piaci óvatosság övezte - írja a Reuters. A kötvényalapokból viszont nettó 4,41 milliárd dollár távozott - írja a Reuters.
A magyarok egyik legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsor jött ki a napokban. Az MNB adataiból kiderül: szektorszinten valamelyest nőtt a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy volt hatása a felügyelet sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és pénzpiaci alapok.
Zsinórban harmadszor zárhatják mínuszban az évet a világ kötvényalapjai, ilyen pocsék szériát legutóbb 40 éve láttunk. Az okok közül egyértelműen az erős amerikai gazdasági adatokat lehet kiemelni – írja a Reuters.
Egyre több ESG-alapot zárnak be a nagy amerikai alapkezelők, aminek oka részben az, hogy a befektetők kezdik elveszíteni lelkesedésüket – írja a Bloomberg.
Júliustól él az új szocho, nem véletlen, hogy júniusban, az utolsó szocho-mentes hónapban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Mostani cikkünkből kiderül, hogy elsősorban az OTP és az MBH alapjai profitáltak a legtöbbet a frissen beáramló pénzekből, ugyanakkor a hozamokat nézve azok jártak eddig a legjobban, akik elsősorban a magyar tőzsdére fektető alapokat választották. Az alapkezelés jövőjével részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Júliustól él a kötelező állampapír-tartás egyes intézményi szereplőknél, korábban a kormány azt becsülte, hogy ennek hatására 500 milliárd forintnyi többletkereslet jelenhet meg a befektetési alapok oldaláról az állampapír-piacon, ebből azonban júniusban egyelőre csak 320 milliárd teljesült.
Nem véletlen, hogy júniusban hirtelen megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma, ahogy az sem, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb kötvény- és vegyes alap van ma Magyarországon. A mögöttes ok is szinte biztosra vehető: sok alap igyekszik elkerülni a kormány által előírt kötelező állampapírtartást.
Érdekes számokat hozott a június, az utolsó szocho-mentes hónap a magyar megtakarításoknál. Bár minden értékpapír kategória számait még nem ismerjük, az biztos, hogy a lakossági állampapírok elvesztették a népszerűségi csatát a befektetési alapokkal, azokon belül is elsősorban a kötvényalapokkal szemben. Nézzük, mit mutatnak a számok.
A múlt hét pénteki, befektetési alapokra vonatkozó BAMOSZ-statisztikákból úgy tűnt, mintha hatalmas változások történtek volna a befektetési alapoknál: az előző hónapokban a kötvényalapok mindig taroltak a nettó értékesítések terén, most viszont a tőkevédett alapok kerültek előtérbe. Utánajártunk, mi lehetett e furcsa változás oka, és kiderült: a kötvényalapok köszönik, jobban vannak, mint valaha.
Idén végre a kötvény- és részvényalapok is magukhoz tértek, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb féléves (!) hozamok 17,5%-nál kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni idén. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat idénről.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
Június 30-ig hosszabbította meg a betéti kamatstopot a kormány, és ugyanígy június végéig van érvényben az a kikötés is, amely szerint tilos a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházása. Egyelőre nincs szó arról, hogy ezeket az intézkedéseket meghosszabbítanák, ami azt jelenti, hogy július 1-től ismét elérhető lehet a hazai intézményi szereplőknek és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfeleknek a 16% körüli jegybanki kamatszint.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozási területe a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - derül ki a GFM közleményéből.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
Egy telitalálatos szelvény volt.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
