A jövő évi költségvetés "világos célja" a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón Budapesten kedden. A pénzügyminiszter a parlamentben átadta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
Jelentősen nőttek az amerikai kormányzati bevételek idén tavaly év elejéhez képest. Az adóbevételek emelkedése a megnövekedett infláció és a gyors gazdasági kilábalás miatt történhetett.
Meglepetést hozott a május végén bejelentett várva várt fiskális kiigazító csomag, leginkább a méretének köszönhetően. A kormányzat már korábban jelezte, hogy ragaszkodik az idei évi GDP arányosan 4,9%-os, jövőre pedig 3,5%-os államháztartási hiánycél eléréséhez. A frissen bejelentett csomag mérete pedig mind 2022-ben, mind 2023-ban bőven meghaladja majd a 2000 milliárd forintot, ami több, mint 3%-a az éves várható GDP-nek. Szerintünk az idénre a fele is elég lett volna – ha pedig figyelembe vesszük, hogy a családok részére kiutaltalt SZJA visszatérítés eredményszemléletben nagy valószínűséggel a tavalyi évet terheli – az eredményszemléletű deficitcél elérése akár kisebb kiigazítással is teljesíthető lett volna. Mindenesetre összességében a kiigazító csomag nagysága azt sugallja, hogy a tervezett hiánycél kényelmesen elérhető lesz mindkét évben. Mivégre mégis a kedvezőtlen piaci reakció?
Döntött a kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Egy különleges időpontban kihirdetett kormányhatározat legutolsó pontjában jelent meg egy első ránézésre komoly horderejű kormánydöntés. A visszaélések érdekében a rezsicsökkentési szabályok módosítására készül a kormány.
A kormány június 4-i soproni ülése valóságos jogszabály-dömpinget eredményezett a szombati Magyar Közlönyben. Ekkor jelent meg ugyanis az a határozat, mely részletezi, hogy a különadó-bevételeken túl a kormány mekkora megtakarítást vár a 2022-es és 2023-as költségvetésben a minisztériumi kiadáslefaragástól és a beruházások átütemezésétől.
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
Ugyan a kormány által bejelentett költségvetési kiigazítás felgyorsítja a hiány csökkenését, az újabb különadók növelik a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát a befektetők szemében és tovább csökkentik a bankrendszer profitját, így negatívak lehetnek a magyar adósbesorolás szempontjából – állapította meg a Moody’s a múlt héten bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hónapokban esedékes hitelminősítői felülvizsgálatokon könnyen elképzelhető a stabil kilátásunk rontása, vagy akár a magyar osztályzat csökkentése is. A Moody’s előtt jön még nyáron a Fitch és a Standard & Poor’s is vizsgálódni, piaci szempontból is érdemes lesz figyelni ezekre a döntésekre.
A Költségvetési Tanácsnak a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra nézve "nincsenek olyan alapvető ellenvetései", amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését - így szól a KT értékelésének legfontosabb mondata, amelynek megfogalmazása azért sugall némi távolságtartást, óvatosságot. Nem véletlenül, ugyanis az intézmény észrevételeiből kiderül, hogy hiányérzete azért akad a dokumentummal kapcsolatban.
A Költségvetési Tanács kiadott véleményéből kiderült, hogy milyen makrogazdasági pályával számol a kormány 2023-ra. A GDP 4,1%-os növekedésével kalkulálnak, miközben a béremelkedés 10% felett maradhat. Az infláció 5% felett lesz. A KT szerint a tervek megvalósulásához kedvező csillagállás - a háború lezárása, a termelési láncok helyreállása, az energiaárak megfékezése, a negatív folyamatok mérséklődése - szükséges.
Nagyon rosszul volt tálalva a kormány kiigazító csomagja, aminek szerkezete sem nyerte el a piac bizalmát, közben pedig az MNB-nek lehet, hogy nem épp most kellene lassítania a kamatemelésen – mondták a Portfolionak hazai és nemzetközi piaci szereplők a forint utóbbi hetekben látott alulteljesítésével kapcsolatban. Abban szinte mindenki egyetért, hogy fundamentálisan nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek tűnik, a befektetők egy része most talán túlságosan „rászállt” a magyar devizára. A lehetséges megoldások között a legtöbben az uniós forrásokról való megállapodást említették, ami sokat dobhatna a magyar eszközök megítélésén. Amíg azonban megszületik az alku még bármi jöhet, akár új történelmi mélypontot is láthatunk a forinttól.
A vártnál nagyobb költségvetési kiigazító csomagról döntött a kormány és ennek köszönhetően teljesülhetnek a kitűzött hiánycélok, egy feltétellel: ha a magyar kormány megállapodásra jut az Európai Bizottsággal az uniós források kifizetéséről - értékelik az elmúlt néhány nap fejleményeit és kormányzati bejelentéseit az OTP Bank elemzői. Mindez tehát azt is jelenti, hogy óriási kockázat övezi a költségvetési pályát és akkor a kiigazító csomag végrehajtásában rejlő aknákról még nem is beszéltünk. A kormány is tisztában van azzal, hogy szükség van még idén az uniós forrásokra a költségvetés stabilitása érdekében, nem véletlen ezért, hogy épp szerdán derült fény egy pénzügyminisztériumi befektetői tájékoztató dokumentumra, ami előrevetíti, hogy a Bizottsággal folytatott tárgyalások előrehaladott fázisban vannak.
A magyar gazdaság bővülése az első negyedévben kiugró, 8,2 százalékos volt, ugyanakkor az eddigi dinamikus növekedési pálya az év további részében lassulni fog - így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal szerdai részletes adatközlését.
A kormány továbbra is arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb megállapodjon az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap (RRF) forrásairól. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások az utolsó fázisban vannak, a kormány pedig elkötelezett, hogy a forrásokat egy fenntartható, az energiafüggőséget csökkentő és megújuló energián alapuló növekedés érdekében használja fel – áll egy angol nyelvű befektetői tájékoztatóban, amelyet ma ismerhetett meg a szélesebb nyilvánosság. Könnyen lehet, hogy a dokumentumban szereplő hírek voltak hatással a forint árfolyamára is, a magyar deviza történelmi mélypontja közeléből fordult vissza délelőtt.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában beszélt többek között arról, hogy az olajembargó után a következő lépésként a gázembargó is felmerülhet az EU-ban, ami viszont Magyarországnak még nagyobb csapás lenne. A miniszter beszélt arról is, hogy az „extraprofitadónak” azért van létjogosultsága, mivel az érintett vállalatok az extra profitot nem érdemlik meg, hiszen nem dolgoztak meg érte.
Donald Tusk lengyel kormányfő átadta az új védelmi vonal első szakaszát.
Zentai Péter megoszt néhány fontos tanácsot az év végi hajrá előtt.
Sok azonban még a kérdés a német főügyész szerint.
Már Aleppóban a szíriai felkelők, Idlib tartományt el is foglalták.
Szlovákiában és Magyarországon.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
