költségvetés

Kiderült, miből finanszírozza Magyarország az idei magasabb hiányt

Kiderült, miből finanszírozza Magyarország az idei magasabb hiányt

Elsősorban a forintkötvények és a lakossági állampapírok tervezettnél magasabb értékesítése fedezheti a költségvetési hiánycél 6,5 százalékról 7,5%-ra emelését – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői közleményében. Az adósságkezelő módosította 2021-es finanszírozási terveit a vártnál magasabb deficitre reagálva.

Többletet produkált áprilisban a költségvetés

Többletet produkált áprilisban a költségvetés

Ugyan az év negyedik hónapjában többletet ért el a költségvetés, azonban az első négyhavi mínusz így is 1000 milliárd forint felett van, ami az éves cél 70%-ára rúg.

"Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt" - Interjú Varga Mihállyal

Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.

Csak ez kellene ahhoz, hogy innovatív kezelésekhez férjünk hozzá

Csak ez kellene ahhoz, hogy innovatív kezelésekhez férjünk hozzá

A nettó gyógyszerkiadások 2022. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2 százalékos bővüléséhez képest nagyobb mértékű emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar betegek minél gyorsabban hozzáférhessenek az új fejlesztésű, innovatív gyógyszerekhez - állítja az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete.

Bod Péter Ákos: mit üzen a magyar konvergenciaprogram?

Bod Péter Ákos: mit üzen a magyar konvergenciaprogram?

Lassan a múlt homálya fedi, hogy miért készítenek konvergenciaprogramot az Európai Unió azon országai, amelyek még nem csatlakoztak az euróövezethez. A magyar konvergenciaprogramban nem találunk választ a dokumentum eredeti céljára, azonban kiderül belőle, hogy a költségvetési hiány csak lassan csökken. Milyen következtetéseket vonhatunk le a programból?

Igazi rakétára akarja ültetni a magyar gazdaságot az Orbán-kormány 2022-ben

Igazi rakétára akarja ültetni a magyar gazdaságot az Orbán-kormány 2022-ben

Amennyire csak a költségvetési keretek engedik, a kormány rátapos a gázpedálra, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében - összességében ez olvasható ki a kedden beterjesztett 324 oldalas jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik járnak jól látványosan 2022-ben, akkor egyértelmű választ tudunk adni: a beruházó, pályázó és építeni vágyó vállalkozások. Elég ha csak kiemeljük itt az 550 milliárd forintra (!) rúgó Beruházási Alapot, amire egyfajta tartalékként tekint a kormány, viszont nem bontja ki ennek a tartalmát, ami a költségvetés transzparenciájának nem kedvez. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a kormány ezzel párhuzamosan több újítást is végrehajtott a költségvetési dokumentumban a transzparencia javítása érdekében, ami mindenképpen előrelépésként értékelhető.

Varga Mihály: 5,2%-os GDP-növekedés mellett 5,9%-os deficitet tervezünk 2022-re, hogy éljünk a mozgástérrel

Varga Mihály: 5,2%-os GDP-növekedés mellett 5,9%-os deficitet tervezünk 2022-re, hogy éljünk a mozgástérrel

Gyors gazdasági növekedés mellett is magas deficittel tervezi a kormány a 2022-es költségvetést, aminek a fő oka az, hogy ha már az EU engedi a 3% feletti deficitet, akkor igyekszik is kihasználni a mozgásteret a kormány, hogy az eddig is hangsúlyozott gazdaságpolitikai céljait meg tudja valósítani, és közben picit azért az adósságrátán is tudjon tovább faragni – lényegében ez rajzolódik ki a Varga Mihály pénzügyminiszter által a parlamentnek beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezetből. Az eseményen kiderült az is, hogy néhány héten belül dönt a kormány a június 30-ig érvényben lévő hiteltörlesztési moratórium kérdésében, most a tapasztalatok felmérése zajlik, hogy milyen olyan érvek vannak, amelyek esetleg a meghosszabbítás mellett szólnak. Az alábbiakban a sajtótájékoztatóról tudósítottunk, illetve kiegészítettük többlet információkkal a hírfolyamot.

Megjöttek a kormány új tervei - Mi vár a nyugdíjasokra?

Megjöttek a kormány új tervei - Mi vár a nyugdíjasokra?

Idén megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Ennek egy heti tétele, valamint a nyugdíjprémium kifizetése idén 130 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetés számára - olvasható ki a konvergencia programból, amely a következő évekre dinamikus GDP-növekedéssel számol. Ez pedig kedvező hír az időskorúak számára is.

Kiderült, miért kapott váratlan helyről kritikát a kormány

Kiderült, miért kapott váratlan helyről kritikát a kormány

Az idei évben 7,5%-os költségvetési hiány várható a GDP-arányában a friss konvergenciaprogram szerint, ami csak lassan csökken a követkető években. Az elmúlt napokban a kormánnyal általánosságban megértő Költségvetési Tanács is kritikával illette a várható költségvetési pályát. Bemutatjuk, hogy a Költségvetési Tanács és az MNB érvelésével szemben a kormány miért nem tartja problémának, ha a hiány magasnak mondható, 5,9%-os lesz még 2022-ben is.

Kiterítette a lapjait a kormány: mi vár a magyar gazdaságra a következő években?

Kiterítette a lapjait a kormány: mi vár a magyar gazdaságra a következő években?

A Gazdaságvédelmi és a Gazdaság-Újraindítási Akcióterv, valamint az eredményes oltási program megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság idén visszatérjen a dinamikus, uniós átlag feletti növekedési pályára – áll a Pénzügyminisztérium által bemutatott Konvergenciaprogramban, amelyet a tárca benyújtott az Európai Bizottsághoz. A dokumentum idénre 4,3 százalékos, míg jövőre 5,2 százalékos növekedést jelez előre. A program érdekessége, hogy csak nagyon lassan csökkenő költségvetési hiánnyal számol a kabinet. Az előrejelzés alapján már érthető, hogy a Költségvetési Tanács és az MNB miért sürgetett gyorsabb hiánycsökkentést.

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: szép csendben gigaösszegű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.