A Magyar Közgazdasági Társaság összegyűjtötte szakmai konferenciájának legfontosabb tanulságait Magyarország gazdaságára vonatkozva, és pontokba szedve ismertette azt. A szervezet javaslatokat is megfogalmazott a kormányzat számára.
Levélben kérte fel a Fehér Ház költségvetési igazgatója, Shalanda Young az amerikai törvényhozást, hogy azonnal hagyják jóvá az Ukrajnának szánt következő segélycsomagot, mivel az eddigi költségvetési keret teljesen kimerült – írja a Sky News.
A német pénzügyminiszter, Christian Lindner kizárta az adóemeléseket és az adósságszabályok módosítását, ami megnehezíti a költségvetési válsággal kapcsolatos tárgyalásokat – írja a Reuters.
A koronavírus- és az energiaválság végével újra aktuálissá vált a kérdés, hogy milyen növekedési pálya vár Magyarországra. A gazdasági fejlődés 2020 előtt már látszódó korlátai most is jelen vannak, ezért különösen fontos, hogy mitől remélünk további felzárkózást. A kormányzati törekvésekből kirajzolódó növekedési modell alapvetően régi, de kényszerűségből új elemeket is tartalmaz: az extenzív, mennyiségi szemléletű bővülés és a magas nyomású gazdaság elegye. Ez a „majdnem mindent bele” növekedési modell.
A masszív fiskális politikai támogatás a 2007/8-as pénzügyi válság után és a 2020/21-es koronavírus-válság a második világháború óta nem látott szintre növelte az államadósság-rátákat világszerte. A magas adósság csapdájából ki lehet törni, ezt mutatják a történelmi tapasztalatok. A Commerzbank elemzője összegyűjtötte, mit tanulhatnak a mai kormányok a múlt tapasztalataiból. Az elemzés nem sok jót ígér: a siker múltban fennálló feltételei közül most egyik sem tűnik reálisnak.
A nyugdíjrendszer működésének hosszú távon történő biztosításához három problémát (nyugdíj melletti munka, nyugdíjskála kiegyenlítése, öngondoskodási pillér erősítése) sürgősen meg kellene oldani. Ezekkel nem célszerű várni 2025-ig, a nyugdíjreform tervezett bevezetésének évéig. Kétrészes cikksorozatom első részében e három probléma közül azt mutatom be, miért lenne szükség a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontására.
Lassuló ütemben ugyan, de az előző tizenöt hónaphoz hasonlóan novemberben is csökkent a brit feldolgozószektor aktivitása a pénteken ismertetett átfogó havi mérőszámok alapján.
India modernizálja hadseregét, Kínára mint fenyegetésre összpontosít, átszervezi a parancsnoki struktúrákat és befektet a technológiába. A haladás azonban lassú, és továbbra is kihívások állnak fenn – derül ki az Economist elemzéséből.
Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatja be a 2024-es költségvetés finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója – derül ki a minisztérium meghívójából. Az esemény több érdekességet is tartogathat, így piaci szempontból is érdemes lehet figyelni.
Az idei 0,6 százalékos visszaesés után 2024-től megint lendületet vehet a magyar gazdaság, mely 2,5 százalék körüli növekedési pályára állhat be – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet másokhoz hasonlóan úgy véli, hogy nem tartható a kormány költségvetési hiánycélja, ezért a csökkenő adósságráta is veszélybe kerül a következő években.
Az OECD jövőre a világgazdaság enyhe lassulását jósolja, de a kemény landolás veszélye csökkent – írja a Reuters.
Markus Söder bajor miniszterelnök, ellenzéki pártvezető a költségvetési válság és a kormányon belüli vitákra hivatkozva előrehozott Bundestag-választásokat követel – írja a ZDF.de.
Marjana Bezuhla, a Nép Szolgája pártjának parlamenti képviselője, a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja követelte, hogy az ország katonai vezetése távozzon, mivel az számos feladatát nem látta el megfelelően – írja a Kyiv Post.
Rendkívüli bejelentést tett a Budapesti Értéktőzsdén az MVM Zrt., ugyanis jelentős méretű, 309 milliárd forintos osztalékelőleget fizet november végéig az idei nyeresége terhére egyedüli részvényese felé, praktikusan az állami költségvetésbe. A befizetést nagyrészt az eredményes külföldi működés teszi lehetővé. A szokatlan lépés érdemben segítheti az elszaladt költségvetési hiány idei lefaragását, illetve a reptérvásárlási tervek megvalósítását, hiszen a GDP mintegy 0,4%-áról van szó.
Rishi Sunak brit miniszterelnök tagadta, hogy gazdasági tervei a költségvetési felügyelet figyelmeztetései ellenére a megszorítások új időszakához vezetnének - tudósított a Bloomberg.
Az Eurostat által hétfőn közzétett adatok szerint csökkentek tavaly a GDP-arányos egészségügyi kiadások az Európai Unió egészében, a magyar helyzet azonban az átlagosnál is jobban romlott: Magyarország továbbra is a sereghajtók között szerepel a listán, ráadásul még rosszabb helyen zárt, mint egy évvel korábban.
Kína 2013-ban bejelentett globális programja, az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative) számtalan eredményt hozott az elmúlt egy évtizedben. Kína a szárazföldön és a tengeren keresztül összeköttetéseket épített ki a szomszédos térségekkel, elérte Afrikát, Európát, de Dél-Amerikában is egyre inkább átveszi az Egyesült Államoktól a vezető kereskedelmi partner szerepét. A számos sikerprojekt mellett csúfos kudarcok is kísérték „az Új Selyemút” néven is emlegetett szuperprogramot. Cikksorozatunk második részében a félresiklott beruházásokat és ezek okait vizsgáljuk meg.
Az elmúlt napokban több olyan új fejlemény is napvilágot látott a 2023-as költségvetéssel kapcsolatban, amelyek megerősítik, sőt felerősítik azokat a várakozásokat, miszerint a kormánynak a megemelt idei hiánycélt is nagyon nehéz lesz elérnie. Elég ha csak onnan közelítjük meg, hogy a pénzügyi számlák adatai szerint az államnak az utolsó negyedévben nullszaldós gazdálkodást kellene elérnie, amire eddig csak egyetlen egyszer volt példa az utóbbi 30 évben. Rendkívüli év lesz az idei tehát a költségvetés számára: vagy azért, mert a kormánynak sikerül teljesítenie az új célt, vagy azért, mert az utolsó utáni pillanatban is lépnie kell majd.
Olaf Scholz német kancellár pénteken igyekezett megnyugtatni a német közvéleményt, üzenetében jelezte, gyorsan, de a szükséges körültekintéssel vizsgálják majd felül a jövő évi költségvetést az alkotmánybíróság múlt heti döntése után.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a CSOK Plusz részletszabályairól volt szó, valamint arról a vélekedésről, hogy a jelenlegi 50 milliós támogatási összeg valóban kevesebbet ér-e, mint az eredeti CSOK 10+10 milliója 2016-ban. Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével beszéltünk arról is, hogy milyen élethelyzetekben érhet kevesebbet a 2024-es összeg. A második blokkban a költségvetés volt a téma azon belül is az elmaradó áfabevételek, amelyek azt jelzik, hogy a fogyasztás nem úgy alakul, ahogy azt a kormány remélte. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük.
Hibrid háborús fenyegetés miatt lépnének a szárnyországok.
Az Európai Központi Bank elnöke óva intette Brüsszelt egy kereskedelmi háborútól.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
