A közfinanszírozott kórházak lejárt tartozása már 75 milliárd forint lehet - derül ki a Napi.hu cikkéből. Ez abból adódik össze, hogy a kincstár által követett intézmények adóssága május végére 59 milliárd forinthoz közelít, és ezen felül vannak még a modellváltó egyetemi klinikák.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
Két, eddig óvodaként működő és egy hajléktalanellátásra használt épület értékesítéséről döntött pénteki ülésén a szegedi közgyűlés, a képviselők emellett több mint 300 millió forinttal emelték a Szegedi Nemzeti Színház támogatását.
A napokban több nyilatkozat is megjelent azzal kapcsolatban, hogy kezdi a kormány is komolyan venni a jegybank várható veszteségét. Menekülnének ugyanis abból a helyzetből, hogy a költségvetésnek kelljen megtérítenie a tőkevesztést, ami több százmilliárd forintos kiadást égetne be évekre a büdzsébe. A megoldást valószínűleg az jelentheti, ha a jegybanki veszteségtérítési szabályt tovább lazítaná a kormány, egy ilyen irány akár a jegybank keddi megszólalásából is kiolvasható.
A kormány a 2024-es költségvetésben és a hozzá tartozó jövő évi adócsomagban új intézkedésekről döntött. Ezeknek a lépéseknek a költségvetésre, inflációra gyakorolt hatását számolta ki a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében. A jelentésben szereplő fő számok alapján megállapíthatjuk: komoly plusz terhet kapnak a nyakukba a fogyasztók, közvetetten ők fizetik meg a költségvetés stabilizálásának árát.
A különadók idén májusi befizetése elfedte a költségvetés ötödik hónapjában zajló alapvető folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy az idei büdzsé fundamentumai recsegnek ropognak. Ami ijesztő: a fogyasztási krízis miatt (az egekbe szökő infláció miatt csökkennek a reálkeresetek, az emberek nem költenek úgy, mint korábban) az áfabevételek éves alapon már csökkentek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy a városokban megszűnik a CSOK 2024. január elsején, a falvakban viszont továbbra is igénybe lehet azt venni. Augusztus 1-én megszűnnek a bolti árstopok, helyettük a kormány kiterjeszti a kötelező akciókat, és azok mértékét is növeli. Változtak a lakásfelújítási támogatás keretösszegei is, az 5%-os kedvezményes áfa maradt. A babaváró összegét 10-ről 11 millió forintra növelték, de immár csak akkor veheti igénybe egy házaspár, ha a hölgytag 30 év alatt van. Szó volt még inflációról, magyar euróról, a gazdasági bevándorlókról, nyugdíjreformról is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a Magyar Nemzeti Bank működésébe ugrottunk fejest. Alapvetően két kérdésre kerestük a választ: egyfelől, hogy hogyan alakult ki az az 1500-2000 milliárd forintos lyuk, amivel a jegybank elmúlt kétéves működése terhelheti középtávon a magyar költségvetést. Másfelől pedig azt vizsgáltuk meg, hogy mit lehet kezdeni ezzel az összeggel a hazai büdzsé jelenlegi állapotában. A témával kapcsolatban Beke Károlyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében a hazai állampapír-vásárlási lázzal foglalkoztunk, hiszen nem elég, hogy sokan minden likviditásukat állampapírba teszik, de vannak olyan pénzügyi adatok, amik arra utalnak, hogy egyre népszerűbb a jelzáloghitelből való bevásárlás is. A helyzet furcsaságaival és a kockázatokkal kapcsolatban Árgyelán Ágnes, a Portfolio pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Az Európai Uniónak több kihívással kell szembenéznie, amelyek a többéves pénzügyi keret (MFF) 2020-as elfogadása óta megterhelik költségvetését. E kihívások közé tartozik Oroszország ukrajnai inváziója, a világjárványt követő megnövekedett migráció, az infláció és a kamatlábak emelkedése, valamint a globális ellátási láncok zavarai. E problémák kezelése érdekében az EU célzott megerősítéseket javasolt a kulcsfontosságú területeken, aminek része az is, hogy a tagállamoktól többlet befizetéseket várnak.
A nyugdíjkassza 2024-ben a költségvetési törvényjavaslat szerint 6019 milliárd, miközben a Pénzügyminisztérium bejelentése szerint 6542 milliárd forint lesz a nyugdíjakat, illetve a nyugdíjszerű ellátásokat is tartalmazó összeg. Nem csak ez az egy furcsaság van a jövő évi büdzsé nyugdíjkasszájával.
Az egykulcsos jövedelemadórendszer és a családi adókedvezmények 2011-es bevezetése jelentős változásokat hozott. Ki nyert velük és ki veszített? És hogyan változott az szja-rendszer újraelosztási szerepe az egykulcsos reform bevezetése óta? Az ezzel kapcsolatos kutatásunk eredményei olvashatók alább.
A francia kormány 10 milliárd eurós költségvetési megtakarításról döntött a következő évekre vonatkozóan - közölte Bruno Le Maire pénzügyminiszter. Sok forrást az egészségügyre, a lakhatásra, a kvázi állami szervekre és a foglalkoztatást támogató intézkedésekre fordított közkiadásoknál spórolnak majd. Ezekre a megtakarításokra azért van szükség, hogy Franciaország tartani tudja az államadósság csökkentésének felgyorsítására vonatkozó terveit a következő évben - írja a Reuters.
A genfiek a népszavazáson elutasították a városban élő leggazdagabb 1%-nak szánt "szolidaritási" adóemelést - írja a Bloomberg.
A német fegyveres erőknek már csak mintegy 20 ezer nagy robbanóerejű tüzérségi lövedéke van - írja a Der Spiegel című lap a védelmi minisztérium bizalmas dokumentumaira hivatkozva.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása, a műsor első részében a 2024-es költségvetés volt a téma, amelyek már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is véleményezett és amelyben a szervezet is azonosított egy nagy és több kisebb aknát. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben arról a kormánydöntésről beszéltünk Weinhardt Attilával, a Portfolio energetikai elemzőjével, amely szerint hozzányúlnak a kis és középvállalatok áramszerződéseihez. Szó volt emellett a rezsicsökkentésről is, amelynek árazásáról is szó esett a hétfői kormányinfón is.
Sokkal szűkebb céges kört érint a kormány új támogatási programja, mint amekkora körben komoly bajt okoz a drága áramszerződésekbe való beragadás, ez pedig jól mutatja, hogy mennyire nincs pénz a magyar költségvetésben – ez a rövid mérlege a mai Kormányinfón elhangzott bejelentésnek.
Mivel az infláció végre csökkenésnek indult Magyarországon és év végéig 10 százalék alá eshet, a jegybank 2023 végére jelentős mértékben csökkentheti az irányadó kamatot. Ugyanakkor a várható lazítást a forint jelentősebb megrázkódtatások nélkül csak akkor tudja megúszni, ha az energiaárak nem emelkednek vissza jelentősen, a költségvetési hiány betartására figyel a kormány, az EU források érdemi részéhez belátható időn belül Magyarország hozzáférhet az EU Bizottság értékelése szerint is, valamint a piac elhiszi, hogy az MNB képes és hajlandó az inflációt tartósan visszaterelni a 2-4 százalékos célsávba 2025 elejére.
Három lépésből álló új gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az első lépésként három ágazat összesen ötezer kkv-ja áramszerződéseinél húz meg 200 euró/MWh-nál árplafont a kormány, második lépésként a Szép Kártyáknál, harmadik lépésként pedig a gyógyszerpiacon hozott adózási jellegű intézkedéseket a kormány. Az is kiderült az eseményen, hogy végülis kormányzati épület lesz a zuglói gigantikus ingatlanberuházás, ahova számos nagy állami-költségvetési intézményt átköltöztetnek majd. Az eseményről a Portfolio az alábbi élő hírfolyamban tudósított.
Irak az Egyesült Államok vezette invázió óta nem látott stabilitás időszakát éli, köszönhetően az emelkedő olajárnak és a politikai nyugalomnak mind belföldön, mind a régióban. Az ország most programot indított az infrastruktúra újjáépítésére és a külföldi befektetők vonzására, azonban könnyen újra rosszra fordulhat a helyzet - írja a Reuters.
Miközben lezárult a parlamenti elfogadás előtt álló 2024-es költségvetés általános vitája, egyre világosabb, hogy a tervezettel van egy óriási gond. Nem számol ugyanis továbbra sem a jegybank veszteségtérítésével és legutóbb ennek a hiányosságnak a súlyos következményeire hívta fel a figyelmet elemzésében az Állami Számvevőszék is.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Több mint 50-et számoltak fel.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
