Három újabb állami nagyberuházás lehet a költségvetési sprórolás áldozata
A kormány új rendelete szerint három beruházás lekerül a kiemelt jelentőségű projektek listájáról.
A kormány új rendelete szerint három beruházás lekerül a kiemelt jelentőségű projektek listájáról.
Orbán Viktor holnap reggel ad interjút a Kossuth Rádiónak, azonban szokatlan helyről, Sopronból fog jelentkezni az államfő. A miniszterelnök legutóbb június 30-án volt a rádió vendége, akkor is külső helyszínről, Brüsszelből jelentkezett be.
A bíróság döntése szerint egy transznemű nő is élhet a Nők 40 kedvezményes nyugdíj lehetőségével. Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzettel közölte, hogy az ítélet miatt szükség van a vonatkozó törvény módosítására.
Nem nyúl a monetáris tanács az alapkamathoz, és nem is gyorsít a kamatpályán – idézi az Infostart Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének az InfoRádió Aréna című műsorában elhangzott szavait. Kijelentette, hogy nem változtatnak a háromszázalékos inflációs célon, amelyet 2025-re lehet elérni, de idén őszre már egy számjegyű lehet itthon a pénzromlás üteme.
Pakisztán 2 milliárd dollár pénzügyi támogatást kapott Szaúd-Arábiától, egy nappal azelőtt, hogy a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyja az ország számára létfontosságú 3 milliárd dolláros mentőcsomagot.
Nyílt levélben kér augusztusra három százalékos rendkívüli nyugdíjemelést a kormánytól a negyedik éve működő, hét szervezetet, 200 ezernél több tagot tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa.
Júniusban 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendeszere, ami szokatlanul és váratlanul kedvezőnek mondható. Érdekes lesz látni, hogy két hét múlva milyen részletes adatok jelennek meg, amelyek igazolják-e az elsőre kedvező deficitadatot.
Az EU most közzétett 2023-as stratégiai előrejelzési jelentése a fenntarthatóság és a digitalizáció kettős átmenetével kapcsolatos különböző kihívásokra az adórendszerek teljes átalakítását javasolja. Mindez a magyarországi szabályozást is alapjaiban írhatja át. Ráadásul nem pusztán környezetvédelmi adókat vetnének ki, hanem a bérekre rakodó terhekhez is hozzányúlnának, de a cégek esetében is jelentős változásokat javasolnak. A tervek egy része a fogyasztói kiadások növekedéséhez vezethet, de ezeket kompenzálhatják az újonnan bevezetendő kedvezmények.
A Goldman Sachs szerint India 2075-re a világ második legnagyobb gazdaságává válhat, megelőzve nemcsak Japánt és Németországot, hanem az Egyesült Államokat is – írja a CNBC. Jelenleg India a világ ötödik legnagyobb gazdasága, Németország, Japán, Kína és az Egyesült Államok mögött.
Ha a kormányzat szeptemberben azt a becslést tartja megalapozhatónak, hogy az éves általános vagy nyugdíjas infláció (a kettő közül a nyugdíjtörvény szerint a magasabbat kell figyelembe venni) legfeljebb 15%-os lesz, vagyis a nyugdíjemelési korrekció idén elmarad, akkor bármilyen matematikai bizonyítással is kívánnak élni, a nyugdíjas társadalom előtti hitelesség erősen sérülhet.
Az Európai Bizottság által készített hatásvizsgálat szerint az Európai Unió Oroszország elleni szankciói várhatóan növekvő, hosszú távú hatást gyakorolnak majd az orosz gazdaságára. A szankciók következtében mintegy 91 milliárd euró értékű importveszteség keletkezett Oroszországból, és 48 milliárd eurónyi uniós exportot is elveszítettek. Ezek az intézkedések jelentősen rontották Oroszország ipari és technológiai kapacitását, ami idővel várhatóan fokozódni fog, és strukturális, hosszú távú hatással lesz Oroszország költségvetésére, pénzügyi piacaira, külföldi beruházásaira és ipari bázisára.
A parlament pénteken fogadta el a jövő évi költségvetésről szóló törvényt úgy, hogy az gyakorlatilag törvényt sért, mert nem tartalmazza - a Költségvetési Tanács figyelmeztetése ellenére - a jegybank veszteségének megtérítését. Az elmúlt napok jelzéseiből sejthető volt, hogy mire készül a kormány, Kovács Árpád KT-elnök zárószavazás előtti felszólalásából pedig egyértelműen kiderült a kormányzati megoldás.
Elfogadta az Országgyűlés pénteken a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényt - írja az MTI. A parlament 121 igen és 44 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt.
A magyar állam jóléti kiadásokra, a gazdasági funkciók betöltésére, valamint a saját működtetésére (közszolgáltatások fenntartása) költ a legtöbbet arányaiban, és az elmúlt időszakban nagyon érdekes trendek bontakoztak ki - derül ki a Portfolio vizsgálódásaiból. A közkiadások alakulása azok után került a figyelem középpontjába, hogy egy kedd éjszaka megjelent határozatában a kormány meghirdette az állami költések felülvizsgálatát, amit az Európai Bizottságnak tett ígéretében az egészségügy, a lakástámogatások, a családtámogatások és adókedvezmények terén kezd meg. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 10 évben pont nem ezek a típusú kiadások fúvódtak fel, és elemzésünkben arra is kitérünk, hogy a magyar állam hogyan költi el másképp a beérkező költségvetési bevételeket, mint a többi visegrádi ország.
Közel 190 milliárd forintot csoportosított át a kormány két, csütörtökön kihirdetett határozatával a Rezsivédelmi Alapból. Ennek jelentős része a minisztériumokhoz, a központi költségvetési szervekhez került, de jutott egyházi és civil intézmények számára is, valamint a külügyminisztérium készül a versenyszektor újabb rezsitámogatására is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében az igencsak megbomlott költségvetési egyensúlyról volt szó, az OTP Bank friss előrejelzése ugyanis már 6%-os hiányt vetít előre az idei év tekintetében, a 3,9%-os kormányzati cél helyett. A témáról Rezessy Gergelyt, az OTP Bank makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében az elmúlt napokban óriási gyengülést produkáló forintról volt szó, a magyar fizetőeszköz árfolyamára hatást gyakorló folyamatokkal kapcsolatban Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Az Európai Bizottság bemutatta a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentést, melynek célja, hogy az emberek jóllétét és a fenntarthatóságot helyezze az Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjába. Ennek érdekében tíz konkrét intézkedést javasolnak.
A mostani állapot szerint 1600 milliárd forintos elcsúszás van a 2023-as költségvetésben, ami alapján biztosra vehető, hogy az eredeti 3,9%-os idei hiánycél nem teljesíthető. A Kormányinfón elhangzott információk szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem rohan a helyzet rendezésével. Közben már most érzékelhető, hogy a piac ideges a bizonytalan költségvetési folyamatok miatt.
Az előzetes tájékoztatásnak megfelelően csütörtökön délelőtt 10 órakor elkezdődött a kormányszóvivői sajtótájékoztató, amelyen Gulyás Gergely kancellária miniszter a szerdai kormányülés legfontosabb témáit ismerteti. Egyelőre csak az uniós csúcsról adott számot, valamint tételezett egy tegnap megjelent 170 milliárdos költségvetési átcsoportosítást. A miniszter ismertette, hogy nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az EU-s jogállamisági jelentés kritikáinak, a kormány nem térítené meg a jegybank veszteségét, továbbá drága lehet az egynapos autópálya-matrica.
Hétfő óta már több mint 10 egységet gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben is. A hirtelen bekövetkezett gyengülés mögött elsősorban a hazai költségvetés helyzete és ebből adódóan a fiskális problémákkal kapcsolatos vélekedések állnak. Emellett pedig az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, valamint a Standard & Poor's péntek esti hitelminősítői felülvizsgálata is aggasztja a piaci szereplőket. Az események kapcsán sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mégis meddig gyengülhet a hazai fizetőeszköz az előttünk álló időszakban. Éppen ezért megnéztük, hogy technikai szempontból milyenek a hazai fizetőeszköz kilátásai, és hogy valósak lehetnek e a 400 forintos euróval kapcsolatos félelmek?
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
