A negatív jegybanki saját tőke önmagában nem jelent korlátot a monetáris politika vitelében a Magyar Nemzeti Bank szerint, így várhatóan ebbe az irányba lépnek majd tovább, hogy feloldják azt a problémát, hogy a jegybank tavaly több mint 400 milliárd forintos mínusszal zárta az évet, amelyet a költségvetésnek kellene kipótolnia, míg az idei 1500-2000 milliárdra várható mínusz is a büdzsét terheli majd. Igaz, öt évre elosztva.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról a friss kormányhatározatról volt szó, amelyben a kabinet előrevetíti az állami kiadások felülvizsgálatát egy új munkacsoportot is létrehozva. Hogy ez mit jelent, arról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben arról beszélgettünk, hogy gond van azoknak az uniós forrásoknak az elköltésével, amelyeket Magyarország még meg sem kapott. Az uniós helyreállítási alap pénzeiről van szó, amelyekre egyelőre még várunk. Hogy ez hogy lehetséges arról Szabó Dániel, a Portfolio Uniós ügyekkel foglalkozó elemzője beszélt.
Az országgyűlés kedden elfogadta, az Európai Bizottság azonnal előzetes értékelés alá vonja a státusztörvényt, amint annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben - tudta meg a Portfolio. Ezt erősíti, hogy Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke a jogállamisági jelentések bemutatásakor megerősítette, hogy Brüsszel várja a státusztörvény elfogadott szövegét. Brüsszel pedig előre jelezte a kormánynak, hogy több kivetni valót is látnak a tervezetben.
Csütörtökön kora délelőtt lesz a kormányszóvivői sajtótájékoztató, ahol a szerdai kormányülésen meghatározott legfontosabbról adhat számot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Bár nem tudni még, milyen lépésekről ad számot Gulyás Gergely kabinetminiszter, de több téma is szóba kerülhet.
Egy váratlan éjszakai kormányhatározatból derült ki, hogy a kormány az állami kiadások felülvizsgálatára készül, első körben az egészségügy, a gyógyszerkiadások, a lakás- és családtámogatások, valamint a családi szja-kedvezmény terén. A megjelent kormánydöntés - amiről elsőként a Portfolio számolt be - akkora visszhangot váltott ki, hogy a feladatra koordinálására kijelölt Pénzügyminisztérium is reagált.
Érdekes szerelvényt videóztak az ukrajnai front utánpótlásában fontos szerepet játszó Voronyezs megyében. Úgy néz ki, nagy mennyiségű T-54/55-ös harckocsi tart a frontra, a több mint 70 éves járműtípus valószínűleg egyre fontosabb szerepet játszik majd az ukrajnai harcokban.
Több szempontból is érdekes kormányhatározat jelent meg kedd éjszaka a Magyar Közlönyben. A kormány, a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy teljesen újfajta munkacsoport felállításával készíti elő az állam kiadásainak és adókedvezményeinek felülvizsgálatát. Szembeötlő az is, hogy reformtervnek is nevezhető munka során a korábban szent tehén típusú területek (érzékeny tabutémák, amelyek a lakosság jövedelmi helyzetét javítják) is az asztalra kerültek.
Meglehetősen érdekes határozatot hirdetett ki a kormány a kedd esti közlönyben. A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, és ennek keretében a költségvetés legfontosabb területeit tekintik át a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával. Fókuszba kerülnek az egészségügyi, a családtámogatási, a lakhatási, az oktatási és az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások, valamint a különböző adókedvezmények is. Első olvasásra nagyon úgy tűnik, hogy egy új reformterv körvonalazódik az államkassza kiadási oldalát illetően, és kimondott cél költségvetési megtakarítás elérése. A kormány nagyon komolynak tűnő tervének újdonsága, hogy hosszú idő után végre nem a fűnyíróelvszerű kiadáslefaragás érvényesül. Az pedig felettébb érdekes, hogy az állami kiadások átvizsgálásakor nincsenek tabutémák: a családi pótlék, az anyasági támogatás, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a babaváró támogatások, és különböző lakástámogatások, valamint a különböző szja-kedvezmények is terítékre kerülhetnek.
Újabb lépést jelent az önkormányzati szakrendelők államosítása felé az Országgyűlés döntése, amely állami kezelésbe vonja a társadalombiztosítás terhére végzett CT- és MR-vizsgálatokat 2024-től - írta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Abu Dhabi és az osztrák OMV a legfrissebb értesülések szerint tárgyal a Borouge és a Borealis egyesítéséről, amivel egy több mint 30 milliárd dollárra értékelt vegyipari és műanyagipari vállalat jöhetne létre. A tulajdonosok jelenleg tárgyalnak a lehetséges értékelésről és a tulajdonosi struktúráról, a hivatalos fúziós tárgyalások várhatóan az elkövetkező hetekben kezdődnek meg, számolt be róla a Reuters. Az OMV részvénye megugrott a fejleménynek köszönhetően.
A jövő évi adótörvényeket az Országgyűlés 136 igen és 49 nem szavazattal fogadta el kedden. Mára azonban világossá vált, hogy ez még nem azt jelenti, hogy a 2024-es adószabályokat kőbe vésettnek tekinthetjük: bármikor jöhet ugyanis egy új adótörvény, valamint akár több veszélyhelyzeti rendelet.
Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját követően a világ legnagyobb cégei sorra jelentették be, hogy kivonulnak Oroszországból. A nagy fogadkozások ellenére egy jelentésből kiderül, hogy néhány ottmaradt cég komoly nyereséget termelt az elmúlt egy évben, amit próbáltak titokban tartani. A B4Ukraine és a Kijevi Közgazdasági Iskola által kiadott "Az üzlet a maradásban" című elemzése átfogó képet nyújt arról, hogy a kivonulást elodázó cégek mintegy 3,5 milliárd dollárnyi nyereségadót fizettek be az orosz költségvetésnek, mindezzel finanszírozva az ukrajnai háborút. Ráadásul a közölt adatok valószínűleg alulbecsülik a tényleges nyereséget, valamint nem tartalmazzák az alkalmazottak bérét vagy a hozzáadottérték-adót (áfa) terhelő adókat, amelyek további bevételt jelentenek Moszkvának.
48 oldalas összegző módosító javaslatot fogadott el a költségvetési bizottság a jövő évi büdzséhez. Ebben érdemi, fontosabb sorokat is átírtak a kormány javaslatára, azonban továbbra sem csinált helyet a Pénzügyminisztérium a jegybank jövőre várható 400 milliárd forint feletti veszteségtérítésének a kiadási oldalon.
A kormányzati szektor kedd reggel megjelent első negyedéves adatai is alátámasztják, amire már hónapok óta figyelmeztettünk cikkeinkben a költségvetés pénzforgalmi adatai alapján: nagyon rossz állapotban van idén a büdzsé. Az első három hónapban a GDP arányában 9,8% volt a hiány. A kumulált folyamatok is kellemetlen trendről tanúskodnak.
GDP-arányosan csökkent az orosz államadósság, holott a kormány többet költött, mint amennyi bevétele keletkezett, a gazdaság pedig reálértelemben zsugorodott. Mindez a magas infláció miatt lehetséges.
A mai összegző módosító javasatok tárgyalása és elfogadása után, pénteken szavaz az Országgyűlés a 2024-es költségvetésről – írja közleményében a Pénzügyminisztérium.
Német pénzügyminiszter, Christian Lindner olyan szövetségi költségvetést fog javasolni 2024-re, amely 16,6 milliárd eurós nettó új adósságot és rekordösszegű védelmi kiadásokat tartalmaz - közölték pénzügyminisztériumi források.
Michael Howell, a Crossborder Capital ügyvezető igazgatója szerint az elkövetkező években az adósság felfúvódása arra fogja kényszeríteni a Federal Reserve-t, hogy ismét nagy mennyiségű kötvényt vásároljon – írja a Yahoo Finance.