A csütörtökön ismertetett szakértői számítások szerint a brit nagyvállalati vezetők az év eleje óta máris többet kerestek alkalmazottaik idei egész éves bérénél.
Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.
Nagy Márton szerint rossz döntés lenne, ha a költségvetési fegyelem előtérbe kerülne az Európai Unióban. A nemzetgazdasági miniszter a Demokrata hetilapnak adott interjújában hangsúlyosan beszélt a fiskális politikáról és azzal érvelt, hogy ha más országok 7-8 százalékos költségvetési deficittel versenyeznek a saját gazdaságaik támogatása érdekében, akkor "mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben". Egyenesen azt javasolja, hogy Európának és benne a legnagyobb gazdaságnak, Németországnak átmenetileg, kontrollált módon fel kell lazítania a költségvetési hiányt. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány gazdaságpolitikája választóvonalhoz érkezett, feladni készül az alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződését a gazdasági növekedés támogatása érdekében. A helyzet gyorsértékelése az elmúlt hetek gazdasági adatai, kormányzati bejelentései, valamint a legfontosabb megszólalások tükrében.
A költségvetés valós helyzetét jól tükröző mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre: a hiány megugrott, ennek pedig nagy ára lehet. Főként, ha a kormányzat nem próbál meg kiigazításokat végrehajtani. De a költségvetés egyenlegjavulása is kisebb kiadásokat és/vagy magasabb adókat jelent, mindkettő alacsonyabb életszínvonalat, kisebb gazdasági növekedést okoz. Ha ezt elodázzák, akkor a következő külső sokk eljövetelekor ismét jelentős gazdasági visszaesésre számíthatunk, ugyanis a megszorításokat akkor kell majd végrehajtani, amikor egyébként is rossz a világgazdasági helyzet – írja elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták a 2023. évi elfogadott adócsomagok - 2024. január 1-jével hatályba lépő - legfontosabb rendelkezéseit. Nézzük melyek azok a TAO-t, áfát, SZJA-t és egyéb adónemeket érintő változások, amivel minden társaságnak érdemes tisztába lenni.
2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.
Öt olyan kockázat van, mely érintheti a kelet-közép-európai országokat 2024-ben – összegezték a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő szakemberei. Ezek egy része erősebb, másik része mérsékeltebb lehet Magyarország esetében, előbbi körbe sorolható például az uniós források felhasználása körüli bizonytalanság, a költségvetés törékeny helyzete vagy a magasan ragadó infláció veszélye.
Az olasz parlament véglegesen jóváhagyta Giorgia Meloni 2024-es költségvetését, ami a közelmúltbeli koalíciós feszültségek közepette jelentős mérföldkő a kormány számára. Az alsóház péntek késő esti döntése egyszerre ad választ a választói aggodalmakra, valamint erősíti a költségvetési fegyelmet. A jóváhagyott büdzsé adócsökkentést vezet be a béreknél, és csökkenti a jövedelmi sávozási rendszert. Emellett tartalmazza az állami alkalmazottak szerződéseinek megújítását is, ami kritikus pont volt a költségvetési koalíciós vitáknál.
Bár már a kohéziós források egy részét feloldotta az Európai Bizottság, az életpályamodell szerinti emelésnél nagyobbról döntött a kormány. A Belügyminisztérium most már magasabb átlagos emelést jelentett be, mint az eredetileg tervezett 10 százalékos szint. Viszont az ígért, jövő évi 700 ezres átlagos tanári bruttó kereset még odébb lehet.
Sikeresebb éve volt idén az MNB-nek, mint 2022-ben? Tartósan vége van az extrém infláció időszakának? Tényleg sérülékenyebb lesz Magyarország, ha sorozatosan elvétjük a 3%-os költségvetési hiánycélt? A Portfolio Checklist idei utolsó adásában a magyar gazdaság idei évét és a 2024-es kilátásokat értékeltük Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.
A lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a közmédia felszámolásáról döntött - ezt maga Bartlomiej Sienkiewicz jelentette be szerdán az X közösségi felületen az MTI szerint.
Németország rekordértékű fegyverexportot engedélyezett idén, elsősorban az Ukrajnának szánt szállításoknak köszönhetően.
A vártnál nagyobb mértékben élénkülhet a fogyasztás, az EU-val történő kiegyezés után gyorsan lehívhatjuk a felszabaduló forrásokat, miközben a külső környezet is kedvezőbb lehet – csak néhány a több pozitív kockázat közül, amely a 2024-es évet övezi a magyar közgazdászok szerint. Ha az optimista szcenáriók válnak valóra, a magyar gazdaság növekedése nagyobb lehet a vártnál, az infláció gyorsabban csökkenhet, mint azt most gondoljuk.
A kamara számítása szerint Magyarországon 2024-ben a gazdaság 4-5 százalékkal növekedhet az idei 0,3 százalékos visszaeséssel szemben, az infláció 5-6 százalék körül alakulhat a 2023. évi 17,7 százalék után - ismertette Parragh László elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) előrejelzését.
Az idei orosz szövetségi költségvetési hiány nominálisan a tervezett szinten alakul, mintegy 2900 milliárd rubel (31,6 milliárd dollár, 1 rubel=3,79 forint) lesz, a GDP mintegy 1,5 százaléka - közölte az orosz pénzügyminiszter kedden.
Izrael nem állítja le, hanem még nagyobb intenzitással folytatja a háborút a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben - jelentette ki vasárnap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártja, a Likud frakcióülésén.
Izrael háborúja a Hamász ellen a Gázai övezetben az előrejelzések szerint 2024-ben további 50 milliárd sékelbe fog kerülni, ami majdnem megháromszorozza az ország költségvetési hiányát - számolt be a Guardian.
Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.
Kiderült, mi lehet a vasútvonalak sorsa.
Nem tekinti legitimnek a parlamentet.
Videófelvételt tett közzé a terrorszervezet.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
