költségvetés

Zsiday: meg kell fizetni a költségvetési hiány árát, a végső eredmény több évnyi stagfláció

Zsiday: meg kell fizetni a költségvetési hiány árát, a végső eredmény több évnyi stagfláció

A költségvetés valós helyzetét jól tükröző mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre: a hiány megugrott, ennek pedig nagy ára lehet. Főként, ha a kormányzat nem próbál meg kiigazításokat végrehajtani. De a költségvetés egyenlegjavulása is kisebb kiadásokat és/vagy magasabb adókat jelent, mindkettő alacsonyabb életszínvonalat, kisebb gazdasági növekedést okoz. Ha ezt elodázzák, akkor a következő külső sokk eljövetelekor ismét jelentős gazdasági visszaesésre számíthatunk, ugyanis a megszorításokat akkor kell majd végrehajtani, amikor egyébként is rossz a világgazdasági helyzet – írja elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.

Hatalmas költségvetési lyukról vallottak – veszélyben a 6 százalék alatti hiány?

Hatalmas költségvetési lyukról vallottak – veszélyben a 6 százalék alatti hiány?

Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.

Így adózik a magyar 2024-ben

Így adózik a magyar 2024-ben

Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták a 2023. évi elfogadott adócsomagok - 2024. január 1-jével hatályba lépő - legfontosabb rendelkezéseit. Nézzük melyek azok a TAO-t, áfát, SZJA-t és egyéb adónemeket érintő változások, amivel minden társaságnak érdemes tisztába lenni.

Ez aztán a rendkívüli beismerés: elvéti megemelt hiánycélját a kormány 2023-ban

Ez aztán a rendkívüli beismerés: elvéti megemelt hiánycélját a kormány 2023-ban

2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.

Itt az öt legnagyobb kockázat, melyektől Magyarország is retteghet 2024-ben

Itt az öt legnagyobb kockázat, melyektől Magyarország is retteghet 2024-ben

Öt olyan kockázat van, mely érintheti a kelet-közép-európai országokat 2024-ben – összegezték a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő szakemberei. Ezek egy része erősebb, másik része mérsékeltebb lehet Magyarország esetében, előbbi körbe sorolható például az uniós források felhasználása körüli bizonytalanság, a költségvetés törékeny helyzete vagy a magasan ragadó infláció veszélye.

Megszületett az olasz költségvetés, amiért nem hullanak fejek

Megszületett az olasz költségvetés, amiért nem hullanak fejek

Az olasz parlament véglegesen jóváhagyta Giorgia Meloni 2024-es költségvetését, ami a közelmúltbeli koalíciós feszültségek közepette jelentős mérföldkő a kormány számára. Az alsóház péntek késő esti döntése egyszerre ad választ a választói aggodalmakra, valamint erősíti a költségvetési fegyelmet. A jóváhagyott büdzsé adócsökkentést vezet be a béreknél, és csökkenti a jövedelmi sávozási rendszert. Emellett tartalmazza az állami alkalmazottak szerződéseinek megújítását is, ami kritikus pont volt a költségvetési koalíciós vitáknál.

A kormány bejelentette: a pedagógusbérek emelkednek, csak van még egy csavar

A kormány bejelentette: a pedagógusbérek emelkednek, csak van még egy csavar

Bár már a kohéziós források egy részét feloldotta az Európai Bizottság, az életpályamodell szerinti emelésnél nagyobbról döntött a kormány. A Belügyminisztérium most már magasabb átlagos emelést jelentett be, mint az eredetileg tervezett 10 százalékos szint. Viszont az ígért, jövő évi 700 ezres átlagos tanári bruttó kereset még odébb lehet.

Most kéne igazán észnél lenni – Merre tart a magyar gazdaság 2023 végén?

Most kéne igazán észnél lenni – Merre tart a magyar gazdaság 2023 végén?

Sikeresebb éve volt idén az MNB-nek, mint 2022-ben? Tartósan vége van az extrém infláció időszakának? Tényleg sérülékenyebb lesz Magyarország, ha sorozatosan elvétjük a 3%-os költségvetési hiánycélt? A Portfolio Checklist idei utolsó adásában a magyar gazdaság idei évét és a 2024-es kilátásokat értékeltük Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.

300 milliárdos EU-s utalás futott be a magyar költségvetésbe

300 milliárdos EU-s utalás futott be a magyar költségvetésbe

A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.

Minek kell történnie ahhoz, hogy a magyar gazdaság jobban teljesítsen a vártnál? Íme a közgazdászok válasza

Minek kell történnie ahhoz, hogy a magyar gazdaság jobban teljesítsen a vártnál? Íme a közgazdászok válasza

A vártnál nagyobb mértékben élénkülhet a fogyasztás, az EU-val történő kiegyezés után gyorsan lehívhatjuk a felszabaduló forrásokat, miközben a külső környezet is kedvezőbb lehet – csak néhány a több pozitív kockázat közül, amely a 2024-es évet övezi a magyar közgazdászok szerint. Ha az optimista szcenáriók válnak valóra, a magyar gazdaság növekedése nagyobb lehet a vártnál, az infláció gyorsabban csökkenhet, mint azt most gondoljuk.

Parragh László szerint 5%-os is lehet a jövő évi GDP-növekedés

Parragh László szerint 5%-os is lehet a jövő évi GDP-növekedés

A kamara számítása szerint Magyarországon 2024-ben a gazdaság 4-5 százalékkal növekedhet az idei 0,3 százalékos visszaeséssel szemben, az infláció 5-6 százalék körül alakulhat a 2023. évi 17,7 százalék után - ismertette Parragh László elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) előrejelzését.

Netanjahu: még nagyobb intenzitással folytatjuk a háborút!

Netanjahu: még nagyobb intenzitással folytatjuk a háborút!

Izrael nem állítja le, hanem még nagyobb intenzitással folytatja a háborút a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben - jelentette ki vasárnap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártja, a Likud frakcióülésén.

Alacsony hiányt Magyarországon? Ugyan minek? (TOP 10 sztori - 9.)

Alacsony hiányt Magyarországon? Ugyan minek? (TOP 10 sztori - 9.)

Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.

Eljárás indul nyáron Magyarország ellen a nagy brüsszeli alku után

Eljárás indul nyáron Magyarország ellen a nagy brüsszeli alku után

Megszületett csütörtökön a tagállamok között a megállapodás a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) reformjáról, ami rövid távon nagyobb költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé, hosszabb távon viszont komolyabb fegyelmet követel meg a kormányoktól. Mivel a reform nem nyúlt hozzá a túlzott deficit eljárás alapvető szabályrendszeréhez, ezért az idén várhatóan 5,2-6% közötti GDP-arányos államháztartási hiány miatt jövő nyár körül elindul Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás, akárcsak további mintegy tucatnyi ország ellen. Az eljárás keretében egy néhány évig tartó kiigazítási pályát szabnak majd meg a magyar kormánynak, amelynek első éveiben a megugró kamatkiadások miatt nem kell akkora erőfeszítés, és például a védelmi kiadások hatását is figyelembe lehet venni. De mindezzel együtt is egy erős kontrollt kap a nyakába a magyar költségvetési politika, ami a 2026-os választások környékén segíthet leszokni a fiskális alkoholizmus jelenségéről. Frissítés! Cikkünk előző verziójában a túlzott deficit eljárás kapcsán írtuk a 4-7 éves kiigazítási pályát, de az új rendelet az SGP korrektív ágában - tehát a túlzott deficit eljárásban - nem szab meg ilyen konkrét időintervallumot, hanem az Európai Bizottság egyedi mérlegelési jogköre alapján várhatóan csak 2-4 éves kiadási pályákat fog javasolni az egyes országoknak, így ez magyar szempontból, a 2026-os választásokra is tekintettel még feszesebb költségvetési mozgásteret jelent.

Így szedi össze az állam a pénzt a Budapest Airport megvásárlására

Így szedi össze az állam a pénzt a Budapest Airport megvásárlására

A Budapest Airport visszavásárlása érdekében sikeres vagyonértékesítéseket hajtott végre a magyar állam - jelentette be péntek délutáni közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amely a tájékoztatóban összefoglalta az elmúlt néhány hónap állami vagyoneladásait. Három ügylet pénzügyi zárásával közel 270 milliárd forintos bevételre tett szert a kormány, és ezt az összeget a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordítja.

Brüsszel szerint nem orvosolta a jogállamisági gondokat a kormány, nem jöhetnek az eurómilliárdok

Brüsszel szerint nem orvosolta a jogállamisági gondokat a kormány, nem jöhetnek az eurómilliárdok

Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.