Az uniótól érkező források késedelmessége jelenti a legnagyobb kockázatot az idei költségvetésre - állapították meg az Állami Számvevőszék szakértői legújabb költségvetési elemzésükben. Emiatt azonban nem kell aggódni, legalábbis az uniós módszertan szerint számolt költségvetési egyenleg szempontjából - teszik hozzá.
A korábbi évekkel ellentétben az idei első félévben nem volt nagy felhajtás a költségvetés állapotával kapcsolatban, igencsak szokatlan volt ez a szélcsendes időszak. Nem véletlen: ugyanis az állam bevételei - a gazdaság menetelésének és fehéredésének köszönhetően - várakozásokat felülmúlóan híztak, a kormány kényelmes helyzetben volt, mivel a mozgástere csak növekedett. Az elmúlt hetek fejleményei azonban felkavarták ezt a nyugalmi helyzetet, a kormány már nem dőlhet csak úgy hátra. A deficit tekintetében azonban a vészharangokat kongatni nem kell, más miatt azonban főhet a feje a kormánynak.
Mintegy 102 ezer gazda élhet az állami földek megvásárlásának lehetőségével annak alapján, hogy kizárólag helyben lakó földműves, magyar állampolgár vásárolhat termőföldet; a program már ősszel elindul - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI megkeresésére. Az információ azután érkezett, hogy Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön ismertette az állami földek értékesítésének szabályrendszerét, de azt is jelezte, hogy a jelenlegi bérlők kétharmada, négyötöde nem tud majd vásárolni, mivel a legtöbben céges keretek között bérlik a területet. A téma azért is rendkívüli jelentőségű, mert ezen területek értékesítéséből Lázár jelzése szerint több százmilliárd forintos bevétele származhat az állami költségvetésnek.
Az állami földek egy részének, 300-380 ezer hektárnyi földterület értékesítésébe kezdhet a kormány - dőlt el a legutóbbi kormányülésen. A költségvetés több száz milliárd forintos bevétellel gyarapodhat, amire a kormány már korábban is számított, ezért most nagyon jól fog jönni.
A tervezett egyensúllyal szemben milliárdos aktívummal zárhat az idén a német költségvetés - írja berlini pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva a Der Spiegel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerda reggel tette közzé a részletes júliusi államháztartási adatokat, mely szerint a hetedik hónapban kialakult hiány elsősorban a bevételi oldalon látott elmaradással hozható összefüggésbe.
Az államháztartás hiányát a közösségi elszámolási szabályok miatt nem befolyásolja, ha az év végéig sem érkezik meg a teljes uniós támogatás, mivel a hiányzó összeget is bevételként lehet elszámolni - mondta Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán péntek este.
Júliusban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 70,8 milliárd forintot tett ki, ezzel ez első hét havi deficit 900 milliárd forint közelébe emelkedett. Ez az éves pénzforgalmi hiányterv 102%-a. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a várakozásoknak megfelelően alakult a júliusi államháztartási hiány. A tárca helyettes államtitkára az M1 aktuálisnak azt hangsúlyozta: egyáltalán nem számítanak arra, hogy a költségvetés elszaladhat, amit a most publikált adatok is alátámasztanak.
A szeptemberi tanévkezdésre való tekintettel előrébb hozzák az alanyi jogon járó családtámogatási ellátások kifizetését - jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten.
A kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet - erről a kormányszóvivő számolt be az M1 aktuális csatornán szerdán, a kormányülést követően.
Közel 18 milliárd forintot költött el az idei költségvetés általános tartalékából a kormány a hétfőn megjelent kormányhatározat értelmében. Arról is döntött a kormány, hogy 56 milliárd forintnyi költségvetési maradványt szabadít fel.
Júniusban 28,5 milliárd forinttal 76,4 milliárd forintra csökkent a költségvetési szervek tartozásállománya a Magyar Államkincstár adatai szerint. A Portfolio gyűjtése szerint ekkora havi adósságcsökkenésre nem volt példa. A tartozások csökkenése várható volt, hiszen a kormány június elejétől kezdte rendezni a kórházak adósságát.
Feltehető a népnek az a kérdés, hogy a férfiak számára is legyen-e biztosított a 40 év szolgálati idő utáni korai nyugdíjba vonulás lehetősége. Ez az egyetlen kérdés és az arra adott válasz fenyegeti most a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és emiatt aggódhatnak nemcsak a jövőbeli, de a jelenlegi nyugdíjasok is. A Portfolio-nak sikerült megszólaltatnia az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztériumot is!
A magyar olimpia szervezőbizottsága 605 millió dollár (kb. 170 milliárd forint) állami támogatásra számíthat, ami bő kétszerese az athéni olimpián megvalósult kiadásnak, de a hatástanulmány egyáltalán nem számol biztonsági kiadásokkal - többek között ez derül ki a Népszabadság birtokába került közel 1400 oldalas anyagból. A cikksorozat mai része szerint hosszabb távon a magyar gazdaság átlagos éves GDP-növekedési üteme 3%-os lehet, az olimpia csúcs éveiben pedig az államháztartási hiányt évente 0,3-0,5%-kal dobhatja meg a világesemény. A cikk és a nemzetközi tapasztalatok arra emlékeztetnek, hogy rendre jelentősen alultervezettek a költségek, a bevételek pedig felültervezettek. A költség-bevételi helyzetet jelentősen torzítja például az, hogy a várhatóan létrejövő beruházásoknak összegszerűen több mint a felét nem köti a tanulmány az olimpiához.
Rogán Antal szerint rendszer lehet a korai költségvetésből. A Fidesz frakcióvezetője a Magyar Hírlapnak adott interjújában azt mondta, a déli határon nincs jobb megoldás a kerítésnél. Védelmébe vette az adóhatóság éléről távozó Vida Ildikót, és arról is beszélt, hogy egyszerűbb ügyintézésre van szükség az adóhivatalnál.
A Portfolio kalkulációi szerint jelenleg mintegy 930 milliárd forint lehet az a számlaállomány, amelyre a magyar hatóságok már kifizették az EU-támogatásokat a pályázók felé, de Brüsszelből még nem jött meg a pénz, így ez átmenetileg igencsak megnöveli a magyar költségvetés deficitjét. Ennek a hatalmas összegnek mintegy kétharmadát a Brüsszel felőli kifizetések megszakítása, illetve felfüggesztése magyarázhatja, a fennmaradó egyharmadot pedig valószínűleg az, hogy a kiküldött számlákra Brüsszel mindig némi időigénnyel fizet. Az Európai Bizottságtól kapott friss számok egyébként azt is mutatják, hogy éppen a pénzek kifizetések ottani akadozása miatt egy év alatt csak 13%-kal emelkedett a nekünk járó források lehívása, és a jelenlegi állás alapján csak a 22. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában a forráslehívás tekintetében.
A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.
Nagy fejlesztést tervez megvalósítani a kormány az államháztartási adatokkal kapcsolatban - olvasható ki egy minap megjelent kormányhatározatból. Alapos munkára készül, mivel két éves határidőt szabott magának. Hasonló elemzés egyébként már létezik a piacon, független költségvetési elemzők készítik.