Hétfőn debütálnak a nemzetközi adózás legújabb szabályai, amelyek előírják a határon átnyúló agresszív adótervezési struktúrák kötelező jelentését az adóhivatalnak - tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
A magyarországi egyetemek egyértelműen nyertesei lesznek az unió helyreállítási alapjának, a Magyarországnak juttatott 6000 milliárd forintból 1509 milliárdot ezen intézmények használhatnak fel fejlesztésekre 2021 és 2026 között a kormány döntésének köszönhetően - mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken az MTI-nek.
A nemzetközileg meghatározó pénzügyi intézmények szemléletében gyökeres fordulat ált be 2008 és 2020 között, két súlyos világgazdasági válságkezelésének tapasztalatainak következtében. Az egy évtizeddel ezelőtti stabilitásra törekvő és a monetáris és fiskális kockázatokat mérséklő javaslatok a 2020-as Covid-19 válság kezelése során már fel sem merültek. Helyette a vezető közgazdászok az élénkítés és az aktivizmus fontosságáról beszélnek manapság, melyet az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének közgazdászai szemléltetnek.
A 25 év alattiak 2022-re tervezett személyijövedelemadó-mentessége abban segít, hogy a fiatalok saját lábukra állva indulhassanak neki az életnek - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán, a kormányülés szünetében, a Karmelita kolostorban újságíróknak.
Hosszú idő óta először megtört a csend a hazai euróbevezetés kapcsán, bár ennek érdemi okát vagy indokát nem igazán látom. Ugyanakkor a téma mégis megszólított, hiszen egy válság mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk a gazdasági folyamatokra. Persze, valahol érthető, hogy miért került elő megint a téma. A forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze volt 2020-ban: közel 10 százalékos gyengülést mutatott az év kezdete és vége között. Aki valamilyen oknál fogva érzékeny a témára, mert például jelentősen nőttek a beszerzési költségei, jogosan teheti fel a kérdést: miért nem szabadulunk már meg ettől a bizonytalansági és költségnövelő tényezőtől?
Látványosan lecsapódtak a koronavírus-járvány gazdasági következményei a tavalyi költségvetésben, ezzel egyfajta látleletnek is tekinthetjük. A Pénzügyminisztérium ugyanis a napokban hozta nyilvánosságra a 2020-as büdzsé részletes bevételi és kiadási számait, mely bemutatja, hogy a pandémia miként írta át a kormány eredeti terveit: a gazdálkodó szervezetek, a lakosság a vártnál kevesebb bevételt fizetett be a közösbe, a fogyasztáshoz kapcsolt bevételek sokkal kisebb mértékben növekedtek a tervezettnél, közben a kiadások 6600 milliárd forinttal lettek magasabbak az előirányzatnál és még a Társadalombiztosítási Alapok is kilyukadtak.
Százhúsz ország több mint háromezer tudósa jelentetett meg pénteken egy figyelmeztetést, miszerint az emberiségnek sürgősen alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez, különben óriási kár éri az embereket, főleg a szegényeket és a természetet is.
Kiábrándító képet mutat a Gazdaságvédelmi Alap kiadási szerkezete abból a szempontból, hogy ténylegesen mekkora összeg ment ebből a költségvetési válságkezelő eszközből a gazdaság megsegítésére - derül ki a hvg kedden megjelent összesítéséből.
A tervek alapján több százmilliárd forint összegben valósulnak meg fejlesztések Budapesten a 2021-es évben. A tervezett projektekről és az ezekhez szükséges forrásokról Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár beszélt. Közben Karácsony Gergely főpolgármester szintén megszólalt hétfőn: bejelentése szerint több kerülettel közösen indít tájékoztató kampányt Budapest helyzetéről a fővárosi önkormányzat, az akcióval erősíteni kívánják a város közösségét és rábírnák a kormányt a megszorítások felfüggesztésére
Tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja még a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet. A koronavírus-járvány az adósság elleni harcot is elintézte, és nem csak egyetlen évre.
Nagy várakozásokat fűz az otthonteremtési és otthonfelújítási programokhoz a Pénzügyminisztérium, legalábbis ami a gazdasági hatásait illeti. Azzal számolnak, hogy a felújítási támogatásnak köszönhetően 100-100 ezer lakást tudnak korszerűsíteni a családok 2021-ben és 2022-ben.
A miniszterelnök már az új év első napjaiban kijelölte a következő egy év gazdaságpolitikai intézkedéseinek irányát. Jól azonosított célcsoportoknak nyújtana előnyt az állami költségvetésből. Eddig a nyugdíjasok (2021-től indul a 13. havi nyugdíj visszaépítése), valamint a gyermeket nevelők (otthonteremtési programokon keresztül) voltak a fókuszban, majd egy héten belül kiderült, hogy hozzájuk csatlakozhatnak a vidéki gazdák, valamint a fiatal dolgozók. Most ez utóbbi célközönségnek szánt intézkedés várható hatásait mutatjuk be. Ilyen lehet a fiatalok munkanélküliségének csökkenése, a jövedelmi helyzetük javulása, a fiatalok külföldi munkavállalásának fékezése, valamint a "mamahotelből" való kiszakadásuk.
Jelentősen csökkent a kormány likvid tartaléka decemberben, a jegybanknál vezetett kincstári egységes számlán majdnem 650 milliárd forinttal volt kevesebb pénz, mint november végén – derül ki az MNB pénteki statisztikájából. Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány extrém módon költekezett az év végén, a költségvetési hiány elérhette a GDP 9 százalékát, azonban a tartalékok alapján ez csak egy „átlagos” december volt.
A következő években a Magyar Labdarúgó Szövetség fő feladatai között lesz továbbra is az utánpótlás edzők képzésének erősítése, illetve annak a megtalálása, miként lehet az élvonalbeli klubokat a fiatal magyar játékosok beépítésére ösztönözni, viszont az infrastruktúra területén már csak a szórványosan elmaradt kistelepülési grassroots pályákra kell pénzt költeni – mondta Csányi Sándor MLSZ elnök a sajtóbeszélgetésén, ahol egyben az elmúlt 10 évre is visszatekintett, hiszen most ért véget a szervezet 10 évet felölelő stratégiai programja. A jövő évtől jöhet a VAR, Rossi pedig folytathatja a munkát a válogatottal.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg a rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a huszonötezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok támogatási programjáról.
Egy vezető beosztású katonát és három társát ítélte el a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, mert az alezredes segítségével vállalkozók egy közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodást kötöttek - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az MTI-vel kedden.
5548 milliárd forint mínusz. Ekkora deficitet ért el a költségvetés 2020-ban, pénzforgalmi szemléletben. A koronavírus-krízis és az arra adott kormányzati válaszok megtették a hatásukat. Főleg az utolsó pillanatban megvalósított pénzszórás volt látványos, bár kérdéses, hogy ezek mennyiben képesek kifejteni valós gazdaságélénkítő hatást 2020-ban és 2021-ben.
Akár két-három évbe is telhet a kilábalás Matolcsy György jegybankelnök szerint, ezért a szükséges lépéseket most kell megtenni a munkaerőpiacon, a beruházások terén. Ha nem lesz teljes költségvetési egyensúly, akkor az MNB elnöke szerint az évtized közepén megjelenhet egy újabb egyensúlyi válság.
Minden várakozást felülmúló költségvetési hiány jött össze 2020-ban - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes hétfői adatközléséből. A központi alrendszer ugyanis pénzforgalmi szemléletben 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, ez pedig jócskán meghaladja a tárca által előzetesen jelzett értéket, a minisztérium azonban hangsúlyozza azt is, hogy az uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP 9% körül lehet. Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a büdzsében, ami történelmi rekordot jelent és azt mutatja, hogy az év végi példátlan költekezésnek meglett a következménye.
A hírfogyasztók úgy érezhették, hogy egy éve gazdasági előrejelzés helyett jóslást kaptak a hivataloktól, és ahány elemző megszólalt, annyi számot mondtak a jövőről. Talán még rosszabb, hogy a hivatalos adatokra sokan legyintenek, mondván: a közlemények világa messze van attól a valóságtól, amivel ők a mindennapokban találkoznak. Valóban rég övezte ennyi bizalmatlanság az inflációs adatokat, meg az átlagbérekről, a munkanélküliségről közzétett híreket, és nehéz hova tenni azt, hogy a nemzetközi tőzsdei mutatók felpattantak, miközben az emberek többsége a helyzet tartós romlását élte meg.
Különösen érzékeny most ez a kérdés.
Tegnap este már Amerikában elkezdett romlani a hangulat.
Nem biztos, hogy az inflációs hatásra kell helyezni a hangsúlyt.
Kiszámolták, hol magasabbak a hozamok.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
