Miközben egy átlagos betétre kevesebb mint 0,9%-os kamatot fizetnek a bankok, egyre nagyobb teret nyernek a magasabb kockázatért magasabb hozammal kecsegtető befektetési alapok, valamint a jócskán a betétek fölé ígérő állampapírok. A kamatozó kincstárjegyek például fix 2,75%-os kamattal csábítják az embereket. Természetes ezek népszerűsége, de van egy harmadik megtakarítási forma is, amelyre nem lehetünk büszkék.
A görögök gazdasága lassan átáll a csak készpénzes működésre, állítólag már 45 milliárd eurónyi készpénz pihen a zoknikban és a párnacihákban. A tőkekorlátozás miatt egyre kevesebben bíznak az elektronikus számlapénzben. Ezen nem segített a korábban elterjedt pletyka, miszerint a 8000 euró feletti betétek egy részére is keresztet vethetnek. Emiatt sokan kezdték el leüríteni a számlájukat jobb híján luxuscikkek, tartós élelmiszerek, üzemanyag vásárlásával. Közben az importcsatornák szinte befagytak, az export akadozik, az ellátási láncok súlyosan sérültek. Becslések szerint a nem alapvető élelmiszerek forgalma 30%-kal esett vissza. Nem úgy tűnik, hogy minden rendben lenne most a görög gazdaságban.
Napokon belül kifogyhatnak a görög bankok a készpénzből. Egyes hírek szerint már múlt pénteken is csak 500-1000 millió eurónyi készpénzzel rendelkeztek. Sorsuk az EKB kezében van, amely ezen a héten akár el is vághatja az életmentő szükséghitelhez (ELA) való hozzáférésüket. Ma még várhatóan hozzájutnak a görögök a fejenkénti napi 60 eurójukhoz, a pénzforgalom megbénulása azonban lassan élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb áruhiánnyal fenyegeti Görögországot.
Megijedtek a görögök a miniszterelnökük péntek éjszakai kijelentésétől, miszerint július 5-én népszavazást tarthatnak a nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodásról. Hírügynökségi beszámolók szerint a bankautomatáknál már délelőtt kígyóztak a sorok, ami arra utal, hogy a görögök szerint a népszavazás után elkerülhetetlenné válik az eurózónából való kilépés.
A skandináv országok egyébként sem használnak túl sok készpénzt, de Dánia még egy lépéssel tovább megy: egy még elfogadás előtt álló parlamenti javaslat megszüntetné a készpénz elfogadásának kényszerét a boltokban - írja a CNBC. Eközben a világ neves közgazdászai is a készpénzmentes gazdaságok mellett érvelnek.
Egészen elképesztő készpénzállományon ülnek az amerikai cégek, legalábbis a Moody's Investor Services által követett társaságok. Ráadásul a számlákon tartott 1,73 billió dollárból 1,1 billió dollár külföldi számlákon hever, melynek oka, hogy a hazaszállítás magas költségeit így kerülik ki a cégek.
A fogyasztók számára a jogszabály által előírt ingyenes készpénzfelvételre 2014 februárjától van lehetőség, és közel egy év távlatából elmondható, hogy az ügyfelek döntő többsége kérte az ingyenességet, ezzel párhuzamosan azonban a legtöbb bank eltörölte a korábban akciósan alacsonyan tartott készpénzfelvételi díjakat. Az egyes bankok a tranzakciós illeték és a változatlanul magas szinten tartott bankadó miatti költségnövekedés kompenzálására különböző megoldási stratégiákkal jöttek elő, azonban az szinte mindenkinél közös volt, hogy a költségnövekedés jelentős részét - igaz változó mértékében - az ügyfelekre hárították át.
December 1-től már a napi készpénzforgalomban is találkozhatunk a megújított tízezer forintos bankjegyekkel, melyek széles körű elterjedése csak 2015 folyamán várható. Az elmúlt hónapokban a készpénzforgalom szereplői - a bankjegyet kibocsátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) segítségével - felkészültek a megújított címlet fogadására. A jelenleg forgalomban lévő tízezer forintos bankjegyekkel továbbra is lehet fizetni, bevonásukról a jegybank a későbbiekben dönt.
A Tiger 21 társaság a vagyonos ügyfelei körében rendszeresen végez felméréseket, a most publikált elemzésük szerint a gazdagok 2014 végéig a készpénz és a magántőke befektetéseiket növelnék leginkább. Készpénzre azért is van szükségük a tagoknak, hogy ha jó lehetőséget találnak, akkor arra legyen szabad forrásuk - írja a Wall Street Journal.
A friss adatok szerint ötből négy vásárlási tranzakció kártyával vagy egyéb elektronikus úton zajlik Svédországban - számolt be a Business Insider. A jelek szerint a svédek lehetnek az egyik leghamarabb az első olyan ország, ahol végleg megszűnik a készpénz, de szakértők szerint még így is legalább 15 évnek kell ehhez eltelnie. Magyarország még ettől is nagyon távol áll jelen pillanatban.
A Magyar Nemzeti Bank fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt. Először az új tízezer forintossal találkozhatunk, az ugyanis már decemberben forgalomba kerül. A teljes átállás 2018-ig tart majd és nettó 15-20 milliárd forintba kerül. Bár nem összehasonlítható a két eset, de az 1990-es években végrehajtott csere nagyjából nettó 3 milliárdba került az államnak. Megjegyzendő, hogy a mostani költség 60 százaléka egyébként is felmerült volna, így a lépésből adódó többletköltség 6-8 milliárdra tehető. Az új bankjegyeket nehezebb lesz hamisítani, noha az ebből eredő veszteségek valójában teljesen elhanyagolhatóak voltak eddig. Ami inkább lényeges, hogy olcsóbb lesz az előállítása (és így a folyamatos cseréje) is a bankjegyeknek, amik további egy-két évtizedig maradhatnak velünk.
Hétfőn a készpénzzel kapcsolatban bejelentésre készül az MNB, a pontos tervek egyelőre nem nyilvánosak. A hír apropóján azért megnéztük, mennyi készpénzt használunk ma, és a legutóbbi, júliusi adatokból kiderült, hogy 3489 milliárd forint van forgalomban.
"Milyen lesz a magyar készpénz?" címmel tart hétfőn 10 órakor sajtótájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank.
Gerhardt Ferenc szerint a készpénzkímélő megoldásokat alkalmazók terheinek csökkenése segíti e megoldások elterjedését, ezért a jegybankban ezen dolgoznak, erre állandóan figyelnek a különböző szabályok, rendszerek létrehozásakor, támogatásakor. A GIRO Zrt. fejlesztése is a pénzforgalom költségeinek mérséklését célozza.
Hamarosan akár teljes készpénzcsere indulhat el a Magyar Nemzeti Bank vezetésével, legalább is a szakmai berkekben felröppent hírt több kereskedelmi banki forrás is megerősítette a HVG-nek. A lap szerint utoljára az 1990-es években került sor hasonlóra, akkor 7 évre és közel három milliárd forintra volt ehhez szükség.
A londoni buszokon a napokban megszüntették a készpénzes jegyvásárlást, amivel 24 millió fontot fognak spórolni évente - írja a Finextra.com.
"A 2008-2013-as nagy válság története" - címmel jelentetett meg egy könyvet a minap a görög jegybank volt elnöke, amelyben az elmúlt évek drámai eseményeit jegybanki szemmel mutatja be és számos, eddig nem ismert részletet is felfed. Megtudtuk például azt, hogy háromszor vittek repülőn összesen bő 5 milliárd eurónyi készpénzt Görögországba, hogy megakadályozzák a rohamos betétkivonás miatt a görög bankrendszer összeomlását. A különösen izgalmas könyvből a német Handelsblatt szemezgetett és kiderült belőle az is, hogy Giorgos Provopoulos akkoriban tényleg úgy látta: valós veszély volt Görögország kilépése az eurózónából. A volt jegybanki vezető szerint sokszor úgy feküdt le, hogy nem tudta: másnap reggel még euróval, vagy már újra drachmával fizetnek az országban. Giorgos Provopoulos szerint ha az ország valóban kilépett volna az övezetből, akkor azzal "kinyílt volna a pokol szája".
Az Egyesült Királyságban a fizetések összértékének arányában körülbelül a tranzakciók 52 százaléka zajlott készpénzben 2013-ban - írja Finextra.com. Ez 2012-höz képest közel 3 százalékos csökkenésnek felel meg.
Izrael lehet az első olyan ország, ahol a készpénzt teljesen kiiktathatják a gazdaságból - írja a Zerohedge.com. Legalábbis a kormányzat célja ez lenne, ugyanis becsléseik szerint a GDP 20 százalékát teszi ki a feketegazdaság, amit a lépéssel radikálisan csökkenteni lehetne.
Aladics Sándort, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját kérdeztük.
Az adóalapot, a kulcsot és a felezés lehetőségét is frissítette a jogszabályváltozás.
Megállapodtak a felek.
Mutatjuk, mennyiért lehet tankolni holnaptól.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
