Válságra készülnek a befektetési alapok
Az amerikai befektetési alapok és nyugdíjalapok a vagyonuk egyre nagyobb hányadát fektetik likvid eszközökbe, ami egyben a pénzügyi szektor növekvő szkeptikusságát is jelzi - írja a Wall Street Journal.
Az amerikai befektetési alapok és nyugdíjalapok a vagyonuk egyre nagyobb hányadát fektetik likvid eszközökbe, ami egyben a pénzügyi szektor növekvő szkeptikusságát is jelzi - írja a Wall Street Journal.
Kevés olyan hely van a világon, ahol olyan gyors ütemben térnének át a mobilapplikációkkal és bankkártyákkal zajló fizetésre, mint Svédország. A skandináv ország hamarosan tényleg készpénzmentessé válhat, de csak majdnem - derül ki a The New York Times riportjából.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) technikai okokból, például a gépek és automaták igényeinek kielégítése, illetve a hamisítás hatékonyabb megelőzése érdekében döntött a húszezresek megújításáról - mondta Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója az M1 aktuális csatornán hétfőn.
December 14-én kerülnek forgalomba az új húszezer forintos bankjegyek - közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken. A jelenlegi húszezer forintos bankjegyek 2016 végéig használhatók a készpénzforgalomban, bevonásuk pontos időpontjáról az MNB később ad tájékoztatást.
Annak ellenére, hogy a készpénz ma már az egyik első számú közellenség a világ fejlett gazdaságaiban, még mindig a legtöbbet használt fizetési eszköz. Ez azonban a jelek szerint nem marad így sokáig, ugyanis egy komplett iparág dolgozik már azon, hogy a készpénzt kiirtsa az emberek tudatából, és helyette egy még kényelmesebb, még biztonságosabb fizetőeszközt adjon a kezükbe. 10 olyan alternatívát szedtünk csokorba, amelyek idővel letaszíthatják trónjáról a készpénzt.
Miközben egy átlagos betétre kevesebb mint 0,9%-os kamatot fizetnek a bankok, egyre nagyobb teret nyernek a magasabb kockázatért magasabb hozammal kecsegtető befektetési alapok, valamint a jócskán a betétek fölé ígérő állampapírok. A kamatozó kincstárjegyek például fix 2,75%-os kamattal csábítják az embereket. Természetes ezek népszerűsége, de van egy harmadik megtakarítási forma is, amelyre nem lehetünk büszkék.
A görögök gazdasága lassan átáll a csak készpénzes működésre, állítólag már 45 milliárd eurónyi készpénz pihen a zoknikban és a párnacihákban. A tőkekorlátozás miatt egyre kevesebben bíznak az elektronikus számlapénzben. Ezen nem segített a korábban elterjedt pletyka, miszerint a 8000 euró feletti betétek egy részére is keresztet vethetnek. Emiatt sokan kezdték el leüríteni a számlájukat jobb híján luxuscikkek, tartós élelmiszerek, üzemanyag vásárlásával. Közben az importcsatornák szinte befagytak, az export akadozik, az ellátási láncok súlyosan sérültek. Becslések szerint a nem alapvető élelmiszerek forgalma 30%-kal esett vissza. Nem úgy tűnik, hogy minden rendben lenne most a görög gazdaságban.
Napokon belül kifogyhatnak a görög bankok a készpénzből. Egyes hírek szerint már múlt pénteken is csak 500-1000 millió eurónyi készpénzzel rendelkeztek. Sorsuk az EKB kezében van, amely ezen a héten akár el is vághatja az életmentő szükséghitelhez (ELA) való hozzáférésüket. Ma még várhatóan hozzájutnak a görögök a fejenkénti napi 60 eurójukhoz, a pénzforgalom megbénulása azonban lassan élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb áruhiánnyal fenyegeti Görögországot.
Megijedtek a görögök a miniszterelnökük péntek éjszakai kijelentésétől, miszerint július 5-én népszavazást tarthatnak a nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodásról. Hírügynökségi beszámolók szerint a bankautomatáknál már délelőtt kígyóztak a sorok, ami arra utal, hogy a görögök szerint a népszavazás után elkerülhetetlenné válik az eurózónából való kilépés.
A skandináv országok egyébként sem használnak túl sok készpénzt, de Dánia még egy lépéssel tovább megy: egy még elfogadás előtt álló parlamenti javaslat megszüntetné a készpénz elfogadásának kényszerét a boltokban - írja a CNBC. Eközben a világ neves közgazdászai is a készpénzmentes gazdaságok mellett érvelnek.
Egészen elképesztő készpénzállományon ülnek az amerikai cégek, legalábbis a Moody's Investor Services által követett társaságok. Ráadásul a számlákon tartott 1,73 billió dollárból 1,1 billió dollár külföldi számlákon hever, melynek oka, hogy a hazaszállítás magas költségeit így kerülik ki a cégek.
A fogyasztók számára a jogszabály által előírt ingyenes készpénzfelvételre 2014 februárjától van lehetőség, és közel egy év távlatából elmondható, hogy az ügyfelek döntő többsége kérte az ingyenességet, ezzel párhuzamosan azonban a legtöbb bank eltörölte a korábban akciósan alacsonyan tartott készpénzfelvételi díjakat. Az egyes bankok a tranzakciós illeték és a változatlanul magas szinten tartott bankadó miatti költségnövekedés kompenzálására különböző megoldási stratégiákkal jöttek elő, azonban az szinte mindenkinél közös volt, hogy a költségnövekedés jelentős részét - igaz változó mértékében - az ügyfelekre hárították át.
December 1-től már a napi készpénzforgalomban is találkozhatunk a megújított tízezer forintos bankjegyekkel, melyek széles körű elterjedése csak 2015 folyamán várható. Az elmúlt hónapokban a készpénzforgalom szereplői - a bankjegyet kibocsátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) segítségével - felkészültek a megújított címlet fogadására. A jelenleg forgalomban lévő tízezer forintos bankjegyekkel továbbra is lehet fizetni, bevonásukról a jegybank a későbbiekben dönt.
A Tiger 21 társaság a vagyonos ügyfelei körében rendszeresen végez felméréseket, a most publikált elemzésük szerint a gazdagok 2014 végéig a készpénz és a magántőke befektetéseiket növelnék leginkább. Készpénzre azért is van szükségük a tagoknak, hogy ha jó lehetőséget találnak, akkor arra legyen szabad forrásuk - írja a Wall Street Journal.
A friss adatok szerint ötből négy vásárlási tranzakció kártyával vagy egyéb elektronikus úton zajlik Svédországban - számolt be a Business Insider. A jelek szerint a svédek lehetnek az egyik leghamarabb az első olyan ország, ahol végleg megszűnik a készpénz, de szakértők szerint még így is legalább 15 évnek kell ehhez eltelnie. Magyarország még ettől is nagyon távol áll jelen pillanatban.
A Magyar Nemzeti Bank fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt. Először az új tízezer forintossal találkozhatunk, az ugyanis már decemberben forgalomba kerül. A teljes átállás 2018-ig tart majd és nettó 15-20 milliárd forintba kerül. Bár nem összehasonlítható a két eset, de az 1990-es években végrehajtott csere nagyjából nettó 3 milliárdba került az államnak. Megjegyzendő, hogy a mostani költség 60 százaléka egyébként is felmerült volna, így a lépésből adódó többletköltség 6-8 milliárdra tehető. Az új bankjegyeket nehezebb lesz hamisítani, noha az ebből eredő veszteségek valójában teljesen elhanyagolhatóak voltak eddig. Ami inkább lényeges, hogy olcsóbb lesz az előállítása (és így a folyamatos cseréje) is a bankjegyeknek, amik további egy-két évtizedig maradhatnak velünk.
Hétfőn a készpénzzel kapcsolatban bejelentésre készül az MNB, a pontos tervek egyelőre nem nyilvánosak. A hír apropóján azért megnéztük, mennyi készpénzt használunk ma, és a legutóbbi, júliusi adatokból kiderült, hogy 3489 milliárd forint van forgalomban.
"Ez most nagy hiba lenne."
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Republikánus szenátor is a szerzők között.
Ezek most Moszkva tervei.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
