A Magyar Nemzeti Bank 2017. november 8-án a Készenléti Rendőrséggel, a készpénzellátás szempontjából kiemelt jelentőségű kereskedelmi bankokkal és a Magyar Posta Zrt-vel együttműködve készpénzszállítási üzletmenet-folytonossági tesztet hajt végre - derül ki az MNB közleményéből.
Miközben a magyar gazdaságot a készpénz fojtogatja, legalább a legnagyobb készpénzhelyettesítő eszköz, a bankkártya is gyorsan terjed a magyarok körében. A plasztikokkal az idei második negyedévben negyedével többet fizettünk, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Sajnos az örömünk nem lehet felhőtlen, mivel kicsit még csökkent is a kártyás vásárlások és a kártyás készpénzfelvételek aránya a kártyás vásárlások kárára. Az MNB új statisztikájából az is kiderül, mely pénzforgalmi területeken mennyi bevétele van a bankoknak. Durva becslésünk szerint ha nem lenne tranzakciós illeték, akkor a bankolás akár harmadával is olcsóbb lehetne.
A magyar gazdaság úszik a készpénzben, a GDP-arányos készpénzállomány szinte megtorpanás nélkül emelkedett tovább az elmúlt egy évben is. A készpénztartás nagyon olcsó, a készpénzfelvétel 150 ezerig havonta kétszer ingyenes, az átutalásokat tranzakciós díj terheli. Mindezt láthatólag egyelőre nem képes ellensúlyozni az immár kétszeres fokozatba kapcsolt kártyás POS-terminál telepítési program, és a kártyás fizetések folyamatos terjedése. Varga Mihály minisztériuma jól érzi, hogy újabb eszközökre van szüksége a készpénz elleni harcban, az egyik új fegyvere lesz ebben a vállalatok közötti és akár a lakossági készpénzmozgások korlátozása, a másik pedig az állami ki- és befizetések elektronizálása.
India tavaly ősszel jelentette be a leggyakrabban használt 500 és 1000 rúpiás bankjegyek lecserélését egyik napról a másikra, és az átváltásra is alig két hónapot hagytak. A cél a feketegazdaság visszaszorítása volt, de mostanra kiderült, hogy kudarcot vallott a kormány, hiszen a forgalomból kivont bankjegyek 99%-át átváltották új rúpiára, vagyis a feketén megkeresett pénz a gazdaságban maradt.
Kevesen tudják, de a világ egyik legnagyobb bankfüggetlen ATM-hálózatát üzemeltető cégét 1994-ben Magyarországon alapította két amerikai, mégpedig azért, mert akkoriban a készpénzközpontú közép- és kelet-európai régióban alig voltak bankautomaták. Az elképesztő sikersztorit befutó cég mára 5 milliárd dollár feletti piaci kapitalizációval rendelkezik, és zsinóron húzzák felfelé a részvényárfolyamát. Hiába terjednek az elektronikus fizetések, az ATM-ek korszaka még nem járt le, hanem egyelőre még virágzik ez a piac.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NM) hétéves, átfogó nemzeti stratégiát készített a lakosság pénzügyi kultúrájának erősítésére. A 63 oldalas anyagban főleg a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztéséről, oktatásról, tájékoztatásról van szó, de néhány nagyon fontos készpénzmentesítő intézkedést is belengettek.
Az MNB egy interaktív ábrán mutatja be az új 1000 forintos bankjegyet, amely holnaptól válik törvényes fizetőeszközzé, és majd 2018 márciusában kerül forgalomba.
Rekord szintre, közel 46 ezer milliárd forintra nőtt június végével a háztartások pénzügyi vagyona az MNB friss statisztikái szerint. Részben a befektetéseken elért jó hozamoknak köszönhetően 850 milliárd forinttal nőtt a nettó pénzügyi vagyon az áprilistól júniusig tartó időszakban. Az MNB pénzügyi számláinak friss adatairól tegnap már külön cikkben bemutattunk néhány makrogazdasági folyamatot:
2017.július 31. után a régi 2000 és 5000 forintossal nem lehet már fizetni a boltokban. A legfontosabb tudnivalókat egy videóban szedtük össze.
Tartósak és korszerűek az utóbbi években bevezetett bankjegyek, az új 2000 és 5000 forintos papírpénzeket is a legkorszerűbb műszaki jellemzőkkel látták el - mondta Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) készpénzlogisztikai igazgatója pénteken az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
A régi 2000 forintos papírpénzből még 7,3 millió darab, a régi ötezresből pedig 5,5 millió, de mivel jól halad ezek bevonása, ezért nem fogja meghosszabbítani a július 31-én lejáró határidőt a Magyar Nemzeti Bank - tudta meg a Magyar Idők. A régi húszezresből is még 11,3 millió darab van forgalomban, így annál már korábban úgy döntött a jegybank, hogy meghosszabbítja a bevonási határidőt, így idén év végéig lehet velük fizetni a boltokban.
Idén januárban az Európai Bizottság bejelentette, hogy a készpénzes fizetések felső korlátját lejjebb vihetik, az országhatárokat átívelő egységes szabályozás már 2018-ban életbe léphet. A javaslatot társadalmi vitára is bocsátották, a jelek szerint azonban nem éppen a javaslat mellett foglal állást a lakosság. A nagy baj a készpénztelenítéssel, hogy imádjuk a készpénzt.
Még egy hónapig, július 31-ig lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi, 2016 előtt kibocsátott 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.
Érdekes jelentés készült Brüsszelben, melyből kiderül, hogy a GDP-arányos készpénzállomány nem, hogy nem csökkent, de még nőtt is a fejlett gazdaságokban és többek közt hazánkban is, a jelentést összeállító szakember viszont nem tudott magyarázatot találni a jelenségre.
Benedikt Johanesson izlandi pénzügyminiszter bejelentette: háborút hirdetnek a készpénz ellen azután, hogy két különböző kormányzati munkacsoport is nagymértékű adócsalásra figyelmeztetett.
Miközben szeretnénk csökkenteni az árnyékgazdaságot, nem tudjuk, hogy a készpénzes fizetés helyett a kártyás fizetés választása is segítene ebben. Szerencsére tudatlanságunk ellenére éves alapon megint negyedével nőtt a kártyás fizetések értéke, és a kormány készpénzkivégző csodafegyvere még csak most fog beindulni igazán. 7 éve még 3,6-szor több pénzt vettünk fel a plasztikokról, mint amennyit költöttünk vele, mostanra már másfélszeresére csökkent ez az arány.
A magyarok hatvan százaléka egyetért azzal, hogy az elektronikus fizetési megoldások növelésével és a készpénz visszaszorításával csökkenthető hazánkban az árnyékgazdaság - derült ki a Mastercard legfrissebb kutatásából, amely azt mérte fel, hogy a közép- és kelet-európai régió tíz országában hogyan gondolkodnak a fogyasztók a jelenségről. A vizsgált országok válaszadóinak több mint nyolcvan százaléka lépéseket vár a kormányoktól az árnyékgazdaság elleni küzdelemben, a fogyasztók ugyanakkor hajlandóak fizetési szokásaikon is változtatni, amikor felismerik, hogy ők is hozzájárulhatnak a visszaélések csökkentéséhez - olvasható a Mastercard közleményében.
Töretlenül nő a magyar háztartások pénzügyi vagyona: az elmúlt egy évben 7,8%-kal lettünk "gazdagabbak". Ezen belül a legdinamikusabb továbbra is az állampapír-állomány nő: egy év alatt 27,0%-kal emelkedett az állampapírokban lévő lakossági vagyon, és 2017 eleje sem hozott megtorpanást. Pedig az ÁKK egymás után csökkenti az állampapírok kamatát, és a bankok is kisebb jutalékot kapnak az értékesítésért.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
