Váratlan fordulat: a készpénz mellé állt az EKB
Az EKB igazgatótanácsának egyik tagja, Yves Mersch meglepő védőbeszédet mondott a készpénz mellett, szerinte még jó sokáifg velünk maradnak a nyomtatott bankók és pénzérmék.
Az EKB igazgatótanácsának egyik tagja, Yves Mersch meglepő védőbeszédet mondott a készpénz mellett, szerinte még jó sokáifg velünk maradnak a nyomtatott bankók és pénzérmék.
A tranzakciós illeték miatt durván harmadával drágább a bankolás Magyarországon, mint amennyi egy torzításmentesen versenyző piacon lehetne, de nem ez a legnagyobb gond vele. Hanem az, hogy készpénzhasználatra ösztönöz, és kőkeményen keresztbe tehet a pénzügyi innovációnak, amit az azonnali átutalási rendszer gyorsíthat fel jövő év közepétől a fizetéseknél. Óriási öngól lenne a kormányzat részéről, ha nem vizsgálná felül a tranzakciós illeték mai formáját, ráadásul minél hamarabb. Az idő ugyanis fogy, a bankoknak (és a PSD2-vel a piacra engedett fintech cégeknek) pedig kellene már valamiféle jelzés arra, mire számíthatnak, üzletileg megéri-e új szolgáltatásokat indítani a rendszerre.
Húsz éve nem látott szintre építették le kötvénykitettségüket a profi portfóliómenedzserek, háromból több mint ketten alulsúlyozzák az eszközosztályt - derül ki a Bank of America-Merrill Lynch szokásos felméréséből, melyet a CNBC idéz. A kimutatás szerint a részvénypozíciók is csökkentek, cserébe készpénzbe menekülnek a befektetők.
A bankjegycsere következő lépéseként 2018. március 1-től kerülnek forgalomba az új 1000 forintos bankjegyek, amelyek régi változataival 2018. október 31-ig fizethetünk majd - olvasható az MNB honlapján. A régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem született döntés, ezért e címletnek mind a régi, mind az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban.
Már csak 10 napig, azaz 2017. december 31-ig fizethetünk a régi 20 000 forintos bankjegyekkel, mert a Magyar Nemzeti Bank az év végén bevonja azokat a forgalomból - hívja fel a figyelmet közleményében a jegybank.
A kártyás fizetési forgalom továbbra is elképesztő mértékben bővül, az elfogadói infrastruktúra pedig részben a kormány készpénzmentesítő programjának köszönhetően tovább fejlődött az idei harmadik negyedévben. Ugyanakkor két éve nem látott mértékben ugrott meg éves alapon a készpénzfelvételek értéke is. Szerencsére ennek ellenére kicsit javult a kártyás fizetések és az ATM-ből felvett készpénz értékének aránya.
A Budapest Alapkezelő legfrissebb elemzése szerint a magyarok többsége továbbra is készpénzben és bankbetétben tartja a pénzét, jó hír viszont, hogy a megtakarítások aránya az elmúlt 5 évben 20 százalékponttal 53%-ra nőtt. A szolgáltató mai sajtótájékoztatóján az alapkezelő és a privátbank idei évi eredményei is szóba kerültek, Konkoly Miklós többek között kiemelte az ingatlanpiac megtakarítási piacra gyakorolt jelentős elszívó hatását is.
2019. július 1-jétől az átutalásaink 5 másodpercen belül, 0-24 órában, a hét minden napjában célba érnek. De hatalmas tévedés, hogy a rendszernek ez lesz a legnagyobb újítása. Az azonnali rendszer bevezetése véleményünk szerint két új típusú készpénzmentesítő fizetési módot hozhat el Magyarországra: hatékony személyek közötti (P2P) fizetési megoldást, és az azonnali rendszerre épülő bolti mobilfizetési megoldást. Utóbbi azt jelenti, hogy nem csak a készpénz, hanem a bankkártyás bolti fizetés is komoly versenytársat kaphat. Ugyanis egy olyan fizetési értéklánc is létrejöhet, amelyben már nem kapnak szerepet a kártyatársaságok.
Az euróövezetben is siralmas állapotok uralkodnak, ha készpénzről van szó: a fizetési tranzakciók közel 80 százaléka, érték szerint pedig 53,8 százaléka zajlik még mindig készpénzben. Németország és a déli államok szeretik leginkább a készpénzt, míg az északi és a Benelux államoknál már viszonylag nagy az elektronikus fizetések aránya. Bár Magyarország az elektronikus fizetéseket tekintve több mutatóban is elmarad az európai uniós átlagtól, mint az EKB tanulmányából kiderült, az ideálisnak vélt készpénzmentes gazdaságtól nagyon messze állnak Európa euróövezethez tartozó országai is.
A július 31-ével bevont 2000 forintos bankjegyek 80 százaléka, az 5000 forintosok 86 százaléka érkezett már vissza az MNB-hez, de ez azt is jelenti egyben, hogy még mindig közel 5-5 millió darab 2000 és 5000 forintos van forgalomban. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy 35 milliárd forintnyi használhatatlan, de még beváltható bankjegy lapul a pénztárcákban, párnacihákban - derül ki az MNB időközi jelentéséből.
A bankkártya-elfogadóhelyek számának bővítése érdekében indított kormányzati program teljes támogatási keretét lejegyezték a szolgáltatók, így összesen több mint 60 ezer új terminálon lehet majd kártyával fizetni. Eddig több mint 15 ezer terminált telepítettek az elfogadóhelyeken a pénzintézetek - derül ki az NGM sajtóközleményéből.
A Magyar Nemzeti Bank 2017. november 8-án a Készenléti Rendőrséggel, a készpénzellátás szempontjából kiemelt jelentőségű kereskedelmi bankokkal és a Magyar Posta Zrt-vel együttműködve készpénzszállítási üzletmenet-folytonossági tesztet hajt végre - derül ki az MNB közleményéből.
Miközben a magyar gazdaságot a készpénz fojtogatja, legalább a legnagyobb készpénzhelyettesítő eszköz, a bankkártya is gyorsan terjed a magyarok körében. A plasztikokkal az idei második negyedévben negyedével többet fizettünk, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Sajnos az örömünk nem lehet felhőtlen, mivel kicsit még csökkent is a kártyás vásárlások és a kártyás készpénzfelvételek aránya a kártyás vásárlások kárára. Az MNB új statisztikájából az is kiderül, mely pénzforgalmi területeken mennyi bevétele van a bankoknak. Durva becslésünk szerint ha nem lenne tranzakciós illeték, akkor a bankolás akár harmadával is olcsóbb lehetne.
A magyar gazdaság úszik a készpénzben, a GDP-arányos készpénzállomány szinte megtorpanás nélkül emelkedett tovább az elmúlt egy évben is. A készpénztartás nagyon olcsó, a készpénzfelvétel 150 ezerig havonta kétszer ingyenes, az átutalásokat tranzakciós díj terheli. Mindezt láthatólag egyelőre nem képes ellensúlyozni az immár kétszeres fokozatba kapcsolt kártyás POS-terminál telepítési program, és a kártyás fizetések folyamatos terjedése. Varga Mihály minisztériuma jól érzi, hogy újabb eszközökre van szüksége a készpénz elleni harcban, az egyik új fegyvere lesz ebben a vállalatok közötti és akár a lakossági készpénzmozgások korlátozása, a másik pedig az állami ki- és befizetések elektronizálása.
India tavaly ősszel jelentette be a leggyakrabban használt 500 és 1000 rúpiás bankjegyek lecserélését egyik napról a másikra, és az átváltásra is alig két hónapot hagytak. A cél a feketegazdaság visszaszorítása volt, de mostanra kiderült, hogy kudarcot vallott a kormány, hiszen a forgalomból kivont bankjegyek 99%-át átváltották új rúpiára, vagyis a feketén megkeresett pénz a gazdaságban maradt.
Kevesen tudják, de a világ egyik legnagyobb bankfüggetlen ATM-hálózatát üzemeltető cégét 1994-ben Magyarországon alapította két amerikai, mégpedig azért, mert akkoriban a készpénzközpontú közép- és kelet-európai régióban alig voltak bankautomaták. Az elképesztő sikersztorit befutó cég mára 5 milliárd dollár feletti piaci kapitalizációval rendelkezik, és zsinóron húzzák felfelé a részvényárfolyamát. Hiába terjednek az elektronikus fizetések, az ATM-ek korszaka még nem járt le, hanem egyelőre még virágzik ez a piac.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NM) hétéves, átfogó nemzeti stratégiát készített a lakosság pénzügyi kultúrájának erősítésére. A 63 oldalas anyagban főleg a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztéséről, oktatásról, tájékoztatásról van szó, de néhány nagyon fontos készpénzmentesítő intézkedést is belengettek.
Az MNB egy interaktív ábrán mutatja be az új 1000 forintos bankjegyet, amely holnaptól válik törvényes fizetőeszközzé, és majd 2018 márciusában kerül forgalomba.
Rekord szintre, közel 46 ezer milliárd forintra nőtt június végével a háztartások pénzügyi vagyona az MNB friss statisztikái szerint. Részben a befektetéseken elért jó hozamoknak köszönhetően 850 milliárd forinttal nőtt a nettó pénzügyi vagyon az áprilistól júniusig tartó időszakban. Az MNB pénzügyi számláinak friss adatairól tegnap már külön cikkben bemutattunk néhány makrogazdasági folyamatot:
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
