Emlékszik még a barna ötezresre, a "Bartók" ezresre vagy a lila ötszázasra? Ezek a bankjegyek hamarosan értéküket vesztik, az MNB már csak néhány hónapig váltja át azokat névértéken törvényes fizetőeszközökre - olvasható az MNB közleményében.
A 2018-as volt az első év, amikor a német fogyasztók többet fizettek hitel- és bankkártyával, mint készpénzzel - áll a kölni EHI kereskedelmi kutatóintézet kedden közzétett felmérésében.
Egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus fizetés, ennek ellenére a brit kormány megtartja az egy- és kétpennys érméket - írja a CNBC. Évekig tartott a vizsgálat, hogy mi legyen az aprópénzzel, de végül a pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy megtartja őket.
Szomorú nap a mai a készpénz szerelmesei számára az eurózónában: végleg befejezik a térség jegybankjai az 500 eurós bankjegyek kibocsátását, mivel állítólag illegális célokra is felhasználták.
Egyre több német tart egyre több részvényt a megtakarításain belül, miután a bankbetéteken elérhető hozam gyakorlatilag nulla - számol be a hírről a Financial Times.
Magyarországon még mindig népszerű a készpénzhasználat: nemcsak megtakarításainkat tarjuk szívesen ebben a formában, de továbbra is az egyik leggyakrabban használt fizetőeszköz - derült ki az Intrum legújabb kutatásából.
Egy új, kedvezményes kisbefektetői számlacsomagon gondolkodik az ÁKK, amellyel havonta rendszeres összegű megtakarításokat igyekezne becsatornázni elsősorban a lakossági állampapírok piacára - mondta Barcza György a Portfolio mai Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján. A készülő nyugdíjkötvény kamata infláció + 1,7-3% között lehet majd, havi 10-40 ezer forintot lehetne befektetni. Az ÁKK vezére kitért arra is, hogy a lakáspiaci boom lassulásakor hatalmas pénzvagyon keres majd helyet magának, ez akár 1000 milliárd forintnyi vagyont is jelenthet, és ez lehet az állampapírok aranykora.
Brit bankok és szabályozók lépéseket sürgetnek, hogy megelőzzék, hogy az ország "alvajárás közben" egy készpénzmentes társadalommá váljon. A Magyarországról nézve meglehetősen furcsa brit problémáról egy átfogó jelentés készült, a legfontosabb megállapításokat mutatjuk be.
Philadelphia városában néhány kivételtől eltekintve minden boltban, vendéglátóhelyen kötelező lesz készpénzt is elfogadni a fizetéseknél - írja a Wall Street Journal.
Svájcban új 1000 frankos bankjegy kerül forgalomba március 13-án. Az ezer frankos csaknem 278 ezer forintot fog érni, ezzel a világ második legnagyobb értékű bankjegye a 10 ezer dolláros brunei dollár (1 brunei dollár 206 forint) után.
A díjmentes készpénzfelvétel és a tranzakciós illeték megszüntetését, a készpénzben lévő vagyonokkal való "szembekötősdi" befejezését és a 300 ezer forint feletti tranzakciókra vonatkozó készpénztilalom bevezetését javasolja interjúnkban az Erste Bank vezérigazgató-helyettese. Harmati László szerint az állampapír-állomány további bővítése csaknem lehetetlen a készpénzállomány korlátozása nélkül, erre jó lehetőséget ad az azonnali fizetés július 1-jei bevezetése, amely a bankszámlás értékajánlatok és fizetési szolgáltatások teljes újrapozicionálását is kikényszeríti. Harmati Lászlóval sok más mellett a lakossági hitelezés helyzetéről is beszélgettünk, a lakáshitelezésben szerinte az idei lesz a csúcsév.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunkban az elemzésünk legfontosabb eredményeit ismertetjük. A tanulmány legtöbbet hivatkozott megállapítása, hogy a hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége nemzetközi összehasonlításban magas. Első cikkünkben azt mutatjuk be, hogy ez mit jelent pontosan.
Ahogy a héten kiderült, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán, 26 állampapírban, 23 pedig készpénzben találta meg a "helyét" tavaly Magyarországon. Most egy ábrán bemutatjuk, ennek eredményeként összességében miben tartjuk a pénzünk.
Az elmúlt évek során a lakosság állampapír-vásárlásai érdemben mérsékelték az állam és így a magyar gazdaság sérülékenységét. Ugyanakkor a kedvező megtakarítási folyamatok ellenére a lakosság állampapír-kereslete elmarad a korábban jellemzőtől. Míg a háztartások 2015-16-ban új megtakarításaik több mint felét állampapírba fektették, ez az arány az elmúlt években folyamatosan csökkent. A lakossági állampapírpiaci stratégia 2012-es bevezetése óta a háztartások állampapír-állományának növelése egyértelmű gazdaságpolitikai prioritássá vált. Az idei év elején újabb cél került kitűzésre, miszerint a lakossági állampapír-állományt öt éven belül meg kell duplázni. Amennyiben ez sikerül, azzal újabb nagy lépést tesz az állam az önfinanszírozás megvalósítása felé. A jelenlegi kedvező finanszírozási és megtakarítási környezet egyértelműen támogatja ennek a célnak az elérését. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen a lakossági állampapír-stratégia újragondolása, aminek folyamatát a jegybank szakértői a jelen elemzéssel induló cikksorozattal szeretnék támogatni.
Csaknem 9%-os növekedésével átlépte tavaly az 50 000 milliárd forintot a magyar lakosság pénzügyi megtakarítása. Hiába azonban a pénzügyi szektor minden igyekezete, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán maradt, 26 állampapírba került, 23 pedig készpénzben hever, így nem sok jutott a különféle piaci megtakarítási termékeknek. Három év után először az ÁKK kisebbfajta pihenőjének köszönhetően ismét akadt tehát népszerűbb megtakarítási forma az állampapírnál: a megtakarítási szempontból meglehetősen terméketlen folyószámla-betét. Ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor nem is feltételenül döntött rosszul a kivárás mellett a lakosság: a nyugdíjpénztárak, az alapkezelők, az (élet)biztosítók és a brókercégek ügyfelei, tagjai is nagyot buktak (jórészt persze ez még nem realizált veszteség) 2018-ban.
Magyarországon idén nyáron indul el az azonnali fizetési rendszer, amitől elviekben azt várhatjuk, hogy érdemben csökken a készpénzhasználat. De ez csak akkor következik be, ha ütős szolgáltatásokat építenek rá a bankok vagy éppen más, például PSD2-es pénzforgalmi szolgáltatók. Indiában, ahol már évek óta működik azonnali fizetési rendszer, a Facebook, a Google, a helyi bankok és fizetési szolgáltatók is rárepültek a rendszerre, megnéztük, mi sült ki ebből.
Magyarország történelmében először 6000 milliárd forint fölé, 6117 milliárd forintra emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2018 legvégére, ami 18,7%-os növekedést jelent egy év alatt. Hatástalanok eddig az állam készpénzmentesítő erőfeszítései: még a tranzakciós illeték bevezetése után sem emelkedett ekkorát egy év alatt a készpénzállomány.
Mi csak álmodhatunk egyelőre arról, ami Kínában vagy Svédországban már problémát okoz: az elektronikus fizetések olyan szinten terjedtek el a vásárlók körében, hogy a készpénzt már nem minden boltban hajlandóak elfogadni. Pedig Kínában egyenesen törvényellenes, ha egy boltban a készpénzt nem fogadják el fizetési eszközként, míg Svédországban és Magyarországon elviekben akár erre is volna lehetőség. Vannak, akik a digitalizált pénzügyekből reménytelenül kiszoruló idősekért aggódnak, a svéd jegybank pedig arra hívja fel a figyelmet, egy válság idején nagy bajt okozhat, ha a jegybank adósságának minősülő készpénz híján a bankrendszer kezében összpontosul egy ország teljes pénzforgalma.
Új szankciókat jelentett be az Egyesült Államok.
Ezzel még nem lesz minden megoldva.
Még nincs itt a nagy fordulat.
Geopolitikai fegyver kerülhet az EU kezébe.
Az ALTEO szakértőivel beszélgettünk.
Erről és a magyar nyugdíjasokról volt szó a keddi Checklistben.
