készpénz

Korlátozni kell a készpénzt, hogy megvalósuljon a kormány terve

A díjmentes készpénzfelvétel és a tranzakciós illeték megszüntetését, a készpénzben lévő vagyonokkal való "szembekötősdi" befejezését és a 300 ezer forint feletti tranzakciókra vonatkozó készpénztilalom bevezetését javasolja interjúnkban az Erste Bank vezérigazgató-helyettese. Harmati László szerint az állampapír-állomány további bővítése csaknem lehetetlen a készpénzállomány korlátozása nélkül, erre jó lehetőséget ad az azonnali fizetés július 1-jei bevezetése, amely a bankszámlás értékajánlatok és fizetési szolgáltatások teljes újrapozicionálását is kikényszeríti. Harmati Lászlóval sok más mellett a lakossági hitelezés helyzetéről is beszélgettünk, a lakáshitelezésben szerinte az idei lesz a csúcsév.

Miért ennyire drága a bankolás Magyarországon?

A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunkban az elemzésünk legfontosabb eredményeit ismertetjük. A tanulmány legtöbbet hivatkozott megállapítása, hogy a hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége nemzetközi összehasonlításban magas. Első cikkünkben azt mutatjuk be, hogy ez mit jelent pontosan.

Egyetlen ábrán a magyar valóság: miben tartjuk a pénzünket?

Ahogy a héten kiderült, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán, 26 állampapírban, 23 pedig készpénzben találta meg a "helyét" tavaly Magyarországon. Most egy ábrán bemutatjuk, ennek eredményeként összességében miben tartjuk a pénzünk.

MNB: így lehetne duplázni a lakossági állampapírokat

Az elmúlt évek során a lakosság állampapír-vásárlásai érdemben mérsékelték az állam és így a magyar gazdaság sérülékenységét. Ugyanakkor a kedvező megtakarítási folyamatok ellenére a lakosság állampapír-kereslete elmarad a korábban jellemzőtől. Míg a háztartások 2015-16-ban új megtakarításaik több mint felét állampapírba fektették, ez az arány az elmúlt években folyamatosan csökkent. A lakossági állampapírpiaci stratégia 2012-es bevezetése óta a háztartások állampapír-állományának növelése egyértelmű gazdaságpolitikai prioritássá vált. Az idei év elején újabb cél került kitűzésre, miszerint a lakossági állampapír-állományt öt éven belül meg kell duplázni. Amennyiben ez sikerül, azzal újabb nagy lépést tesz az állam az önfinanszírozás megvalósítása felé. A jelenlegi kedvező finanszírozási és megtakarítási környezet egyértelműen támogatja ennek a célnak az elérését. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen a lakossági állampapír-stratégia újragondolása, aminek folyamatát a jegybank szakértői a jelen elemzéssel induló cikksorozattal szeretnék támogatni.

Lenyomták az állampapírt: nem hiszed el, miben tartják a pénzt a magyarok

Lenyomták az állampapírt: nem hiszed el, miben tartják a pénzt a magyarok

Csaknem 9%-os növekedésével átlépte tavaly az 50 000 milliárd forintot a magyar lakosság pénzügyi megtakarítása. Hiába azonban a pénzügyi szektor minden igyekezete, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán maradt, 26 állampapírba került, 23 pedig készpénzben hever, így nem sok jutott a különféle piaci megtakarítási termékeknek. Három év után először az ÁKK kisebbfajta pihenőjének köszönhetően ismét akadt tehát népszerűbb megtakarítási forma az állampapírnál: a megtakarítási szempontból meglehetősen terméketlen folyószámla-betét. Ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor nem is feltételenül döntött rosszul a kivárás mellett a lakosság: a nyugdíjpénztárak, az alapkezelők, az (élet)biztosítók és a brókercégek ügyfelei, tagjai is nagyot buktak (jórészt persze ez még nem realizált veszteség) 2018-ban.

Ilyen lesz, ha Magyarországra jön a Google és a Facebook készpénzgyilkos fegyvere

Ilyen lesz, ha Magyarországra jön a Google és a Facebook készpénzgyilkos fegyvere

Magyarországon idén nyáron indul el az azonnali fizetési rendszer, amitől elviekben azt várhatjuk, hogy érdemben csökken a készpénzhasználat. De ez csak akkor következik be, ha ütős szolgáltatásokat építenek rá a bankok vagy éppen más, például PSD2-es pénzforgalmi szolgáltatók. Indiában, ahol már évek óta működik azonnali fizetési rendszer, a Facebook, a Google, a helyi bankok és fizetési szolgáltatók is rárepültek a rendszerre, megnéztük, mi sült ki ebből.

Fuldoklik az ország a készpénzben: átléptük a 6000 milliárdot

Magyarország történelmében először 6000 milliárd forint fölé, 6117 milliárd forintra emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2018 legvégére, ami 18,7%-os növekedést jelent egy év alatt. Hatástalanok eddig az állam készpénzmentesítő erőfeszítései: még a tranzakciós illeték bevezetése után sem emelkedett ekkorát egy év alatt a készpénzállomány.

Olyan problémákat szül a készpénz kivégzése, amire nem volt példa a történelemben

Olyan problémákat szül a készpénz kivégzése, amire nem volt példa a történelemben

Mi csak álmodhatunk egyelőre arról, ami Kínában vagy Svédországban már problémát okoz: az elektronikus fizetések olyan szinten terjedtek el a vásárlók körében, hogy a készpénzt már nem minden boltban hajlandóak elfogadni. Pedig Kínában egyenesen törvényellenes, ha egy boltban a készpénzt nem fogadják el fizetési eszközként, míg Svédországban és Magyarországon elviekben akár erre is volna lehetőség. Vannak, akik a digitalizált pénzügyekből reménytelenül kiszoruló idősekért aggódnak, a svéd jegybank pedig arra hívja fel a figyelmet, egy válság idején nagy bajt okozhat, ha a jegybank adósságának minősülő készpénz híján a bankrendszer kezében összpontosul egy ország teljes pénzforgalma.

Imádják a készpénzt a németek, de ma jól megszívathatják őket

A németek híresen ragaszkodnak a készpénzhez, főleg ahhoz képest, hogy egy technológiailag fejlett, gazdag társadalomról van szó. Ma azonban országos sztrájkot tartanak a készpénzlogisztikai vállalatok dolgozói, ezek gyakoribbá válása pedig idővel az elektronikus fizetések malmára hajthatja a vizet.

Nagyot szólhat a kormány legújabb terve: ezermilliárdokat vennének ki a zsebünkből

A célunk, hogy öt év alatt megduplázzuk a lakossági állampapírok állományát - jelentette ki pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter. Ez váratlan és merész kijelentés, megnéztük, mi kellene ahhoz, hogy teljesüljön. Az biztos, hogy egy ilyen lépéssel a már most is erőteljesen a háztartások finanszírozására támaszkodó magyar finanszírozás még jobban eltolódna abba az irányba, aminek vannak kockázatai és hátrányai is a nyilvánvaló előnyök mellett.

Úszik a készpénzben Magyarország - itt a megoldás

A pénzügyi szektor digitalizációja jelentősen csökkentheti a készpénzhasználatot, Magyarországon a GDP mintegy 15 százalékát teszi ki a forgalomban lévő készpénz, a készpénzhasználat költsége évente 400-450 milliárd forint - mondta a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, a Mastercard szervezésében megtartott Tech Show című konferencián.

Csányi: készpénz- és papírmentes bankká válhat az OTP

Innovációs fiókot nyitott az OTP a budapesti Árkád üzletházban, itt a pénzintézet legújabb technológiai újításait személyesen is megtekinthetik az ügyfelek. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy reméli, hamarosan teljesen készpénz- és papírmentesek lesznek az OTP-fiókok.

Szinte hihetetlen, mibe "fekteti" a pénzét a magyar lakosság

Sorrendben a folyószámlabetét, a készpénz és az állampapír idén a magyarok kedvenc megtakarítási formája - mutatják az MNB által ma közzétett előzetes pénzügyi számla statisztikák. 10-ből 8 új ügyfélpénz maradt vagy kötött ki ugyanis ezek valamelyikében, vagyis továbbra sem képes a pénzügyi szektor "termékeny módon" becsatornázni a magyarok vagyonának nagy részét. A lakossági készpénzállomány meghaladta a 4600 milliárd forintot.

Az ország, ahol elfogyott az automatákból a készpénz

A szudáni gazdasági válság újabb jeleként a főváros bankautomatáinak többségéből kifogyott a készpénz, miután megnőtt a bankók iránti kereslet a felpörgő infláció miatt. A helyzet közvetlen kiváltó oka, hogy kartúmi kormány az országot fenyegető gazdasági összeomlás elkerülése érdekében a múlt hónapban leértékelte a nemzeti valutát és megszorító intézkedéseket hozott.

MNB: egyszerűbb megtakarítási termékek kellenek a magyar piacra

Nem lehet a végletekig növelni a pénzügyi tudatosságot a lakosság körében, a termékeket kell egyszerűbbé és érthetővé tenni az emberek számára. A Portfolio Öngondoskodás 2018 konferenciájának második panelbeszélgetésén a szakértők kivesézték, mely megtakarítási termékek vehetik fel a versenyt az állampapírokkal és mi kell ahhoz, hogy növekedjen a lakosság körében a nyugdíjcélú megtakarítás.

Irgalmatlan nagyot fog kaszálni, aki lecsap a magyar lakosság dugipénzére

Nem sok olyan ország van Európában, ahol akkora népszerűségnek örvendene a készpénz, mint nálunk. Ha folytatódik a trend, csaknem 5000 milliárdra fog nőni év végére a magyar lakosság készpénzállománya. Ez a GDP 12%-át jelentheti, ami óriási luxus a kormány és a pénzügyi szektor számára is. A készpénz jelentős részét nem fizetési célból, hanem kényszer-megtakarításként tartjuk, pedig ez a készpénzfelesleg becsatornázható lehetne a pénzügyi szektor számára is. Megnéztük, mit nyernének vele az egyes szektorok, a megtakarítási piac különféle szereplői.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.