A klímaváltozás döbbenetes károkat okoz, ezért rendkívül fontos, hogy a cégek, iparági szereplők felismerjék felelősségüket és minél gyorsabban meghatározzák és megvalósítsák fenntarthatósági célkitűzéseiket. A Portfolio eddig is nagy figyelmet fordított a környezeti terhelés minimalizálására, most pedig, a karbonlábnyom kiszámítása után, a Strive – és különböző széndioxid-semlegesítő hatású projektek – segítségével karbonsemlegessé teszi őszi konferenciáit.
Az atomenergia jelenti a tartós megoldást a klímavédelem és a károsanyag-kibocsátás mérséklése szempontjából - jelentette ki csütörtökön Eduard Heger szlovák miniszterelnök az Ausztriában zajló, elsősorban európai uniós kérdésekre koncentráló alpbachi nemzetközi fórumon.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kedden elutasította, hogy nagyravágyóbb célokat tűzzön ki az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és hangsúlyozta: országa eleget tesz az ügyben.
Joe Biden várhatóan bejelenti, hogy az Egyesült Államok 2030-ig 40-50 százalékra akarja növelni az elektromos autók arányát az új gépjárművek eladásának tekintetében – írja a CNBC.
Viharos gyorsasággal változik az Európai Unió autópiaca, az újonnan forgalomba helyezett személygépjárművek egyre nagyobb hányadát adják az alternatív meghajtású autók, míg a belsőégésű motorral szerelt járművek eladásai egyre kisebb részarányt képviselnek a teljes értékesítésen belül. A trend kristálytiszta, a részben és teljesen elektromos meghajtású autók előretörése megállíthatatlan, miközben a dízel autók piaca drámaian zsugorodik.
Az nem újdonság, hogy az energiahatékonysági törvény – egyéb kötelezettségek mellett – a vállalatok számára négyévente energetikai auditálás elvégzését írja elő, azonban az idei évtől még szigorúbb előírásoknak kell megfelelni: a 100 kW teljesítmény feletti fogyasztókat mérni kell, vagyis külön almérővel kell ellátni. Sőt, 2022 -től már az 50 kW-os fogyasztók is ebbe a kategóriába kerülnek. Bár a rendelet beruházásra kényszeríti azon audit alá eső vállalkozásokat, amelyek ezekkel eddig nem rendelkeztek, a befektetés többszörösen megtérülhet, hiszen a mérők elhelyezésével jelentős energiamegtakarítás érhető el. A Siemens szakértőjét kérdeztük.
Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni - mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az uniós környezetvédelmi minisztereinek nem hivatalos találkozóján kedden, a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.
Az egekbe szökhet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ha a koronavírus-világjárványt követően újraindul az élet - figyelmeztetett a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) keddi jelentésében.
Világszerte egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási szabályoknak kell megfelelniük az autógyártóknak, ráadásul a legfontosabb stakeholdereknek, a vásárlóknak, a beszállítóknak, üzleti partnereknek is meg kell mutatniuk, hogy nem csak a működésük, de a termékeik is fenntarthatók, ennek része az, hogy egymás után mutatnak be részben vagy teljesen elektromos autókat. A trend a luxusszegmenst sem kerüli el, a Bentley most bemutatta a márka legújabb luxusmodelljét, az új Flying Spur Hybridet.
Az Európában működő légitársaságoknak fizetniük kell majd a repülőgépeik által okozott összes szennyezésért, ezzel kapcsolatban jövő héten várhatóak fontos bejelentések, írja a Bloomberg.
Kettészakadhat Európa a klímaváltozás következtében. Ez derül ki a Politico által végzett kutatásból, amely több mint 100 tudományos publikáción és interjún, valamint az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának nemrég kiszivárgott jelentésén alapul. Még ha a legkisebb mértékben is növekszik a bolygó hőmérséklete, Észak-Európában akkor is általánossá válhatnak az erdőtüzek és az áradások. Az klímaválság legnagyobb vesztese azonban Dél-Európa lesz, amelyet egyszerre fenyeget elsivatagosodás és az emelkedő tengerszint, ezek pedig a régió gazdaságát sem fogják kímélni. Emellett olyan betegségek is felüthetik a fejüket a kontinensen, amelyek eddig csak a trópusokon tomboltak.
A szűkös földgázpiaci kínálat és a villamosenergia-fogyasztás növekedése évtizede nem látott magasságba emelte a szén árát, amihez egyebek mellett a Kínát is sújtó csapadékszegény időjárás hatása is hozzájárul. A szénárak emelkedése az olaj, a réz és más árupiaci termékek - a koronavírus-vakcináció nyomában járó fellendülés által hajtott - drágulását is túlszárnyalja.
Még tovább szigoríthatják a gépjárművekre vonatkozó károsanyag-kibocsátási célokat az Európai Unióban, lapértesülések szerint az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy 2035 után már csak zéró károsanyag-kibocsátású járműveket lehessen értékesíteni a blokkon belül, ami egyben az is jelentené, hogy teljesen megszűnne a benzines és dízeles autók értékesítése mostantól számolva 14 év múlva, de a döntés a plug-in hibrideket is érintené. Az egyelőre még kérdéses, hogy a javaslat végül valóban bekerül-e a július 14-én megjelenő jogszabály-tervezetben, de az szinte biztos, hogy mind az autóipari lobbi, mind az autóipartól nagyban függő országok, mint például Németország is ellenezni fogja a javaslatot.
Az Európai Unió határain kívülről importált villamos energiára is kivetné az Európai Bizottság az új, 2023-ban bevezetendő uniós karbonvámot - derül ki a Bizottság rendelettervezetéből. Ez egyebek mellett a magyar áramimportot is érintheti, azon belül is elsősorban az Ukrajnából behozott, rendkívül karbonintenzíven megtermelt villamos energiát, amely ellátásunk jókora részét teszi ki.
Ha nem változtatunk életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért - áll Tesco legfrissebb közleményében. Évente 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a háztartásokban, a kereskedőknél és egyéb élelmiszeripari folyamatok során. Nem meglepő tehát, hogy világszinten az üvegházhatású gázok 8 százalékának termelődését a szemétben landoló ételek okozzák. Az Tesco Magyarországon 2017 óta 68 százalékkal csökkentette élelmiszer-hulladékát, ezáltal pedig 89 590 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez.
Egy holland bíróság úgy döntött ma, hogy az olajóriás Shellnek 45 százalékkal kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását 2030-ig, ami jóval magasabb mint, ami a vállalat jelenlegi stratégiájában szerepel. A döntés precedensértékű, és komoly következményekkel járhat más társaságok számára.
Az EU trösztellenes hatósága megbünteti a Volkswagent, a BMW-t és a Daimlert a környezetvédelmi szabályok kijátszására irányuló együttműködésük miatt, de a büntetés összege meglehetősen alacsony lesz - mondta a Reutersnek egy bennfentes.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra hívta fel a figyelmet friss tanulmányában, amelyről mi is beszámoltunk részletesen, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében radikális változtatásokra lenne szükség. Többek között már most abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és az új szénbányák nyitását, a gázkazánok értékesítését pedig be kellene tiltani 2025-től. A radikálisnak mondható javaslatokat felemás fogadtatásban részesítették a világ vezető hatalmai.
Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.
