A világ ötödik legmelegebb éve volt 2021, a légkörben lévő szén-dioxid és metán koncentrációja pedig rekordértékűre emelkedett - közölték az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) szakértői.
Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány terjedése mellett idén is a klímaváltozás volt az a terület, amely leginkább befolyásolta a közbeszédet. Ugyanis évről évre egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem tartható fent sokáig a fosszilis üzemanyagokra épülő működés, amely a világgazdaság klímabarát átalakítását teszi szükségessé. Ennek elérését már számos klímakonferencia próbálta elősegíteni, áttörő eredményt azonban 2021-ben sem sikerült elérni. Ennek ellenére számolni kell azzal, hogy a klímaváltozás pár éven belül a világ geopolitikai berendezkedését is alaposan átformálhatja.
A BDPST Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. A BDPST Zrt. a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta a tranzakció zárásához szükséges pénzügyi felügyeleti engedély iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz, az elbírálás folyamatban van - derül ki a társaság honlapján elérhető közleményből.
Közeleg a karácsony, és ismét előkerül az ünnepi időszak egyik legfontosabb kérdése: igazi fenyő vagy műfenyő? A Klímapolitikai Intézet környezetvédelmi összehasonlítása mellett szemügyre vettük a fenyőfa árát. Minden, amit tudni kell, a karácsonyfa eredetétől, a karácsonyfa árán át, egészen a fenyőfa talpáig.
Az újautó-értékesítésben jelentősen nő az elektromos autók aránya: 2021 szeptemberében európai szinten már az eladott járművek 23 százaléka volt tisztán elektromos vagy hibrid, ami duplája az egy évvel korábbinak. Magyarországon ez az arány 5 százalék, ami magasabb, mint a környező kelet-közép-európai országokban - közölte az E.ON Hungária csoport az MTI-vel hétfőn.
A városi életmódról aligha a fenntarthatóság jut elsőre eszünkbe, inkább légkondicionált áruházak, drága éttermek, autóktól bedugult, zajos utcák képe. De nem kell, hogy ez a közeljövőben így is maradjon, sőt, az elmúlt évtizedek is bizonyítják, hogy milyen gyorsan változni tud az ember környezete, amennyiben ehhez megvan a kellő akarat. A városok átalakulásáról érdekes részleteket ismerhet meg mindenki, aki ellátogat a november végi Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóra.
Véget ért az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vett részt. A Glasgow-ban rendezett két héten át tartó klímacsúcs célja az volt, hogy mérföldkőnek számító eredményeket mutasson fel a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Összességében elmondható, hogy a konferencián valóban sikerült áttörést elérni például a szén- vagy metánkibocsátás visszaszorítása érdekében, az ehhez szükséges kompromisszumok azonban csökkenthetik a konkrét intézkedések hatékonyságát. Emellett továbbra is megoldatlan maradt a világ fejlett és fejlődő fele közötti érdekellentét a klímaváltozás költségeinek finanszírozását illetően.
Számos olyan emberi tevékenységet sorolhatunk, amelyik visszafordíthatatlan károkat okoz a szárazföldi ökoszisztémában. Az erdők irtásának fő okai például az állattenyésztés és a mezőgazdaság: Ázsiában és Afrikában elsősorban az olajpálma-termesztés, Dél-Amerikában a bioüzemanyagok előállításához szükséges gabona termesztése. Az erdők felégetése és a fakitermelés nemcsak szén-dioxidot szabadít fel, hanem csökkenti a klímakárosító gázokat felvevő úgynevezett "zöld tüdő" kapacitását is. Az esőerdők világszerte az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát nyelik el, több mint egymilliárd tonnát évente.
Képmutatással vádolják a világ vezetőit, mivel a COP26 klímacsúcs alatt ellepték Glasgow környékét a magánrepülőgépek. A hatalmas szennyezés mellett a kiszolgáltatott közösségek kirekesztése miatt is támadás érte a szervezőket.
A világ vezetői sorra aludtak el a sorsdöntő klímacsúcson, de a legnagyobb botrányt a Glasgow-ba érkező magánrepülőgépek száma mellett a brit miniszterelnök utazása okozta.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. Ehhez minden országnak cselekvési tervet kellett kidolgoznia, azonban sokan, főleg a nagy szennyezők tartózkodtak az ambiciózus ígéretektől. Félő továbbá, hogy ismét fellángol az ellentét a világ fejlett és fejlődő országai között a klímabarát működésre való átállás miatt felmerülő költségek fedezését illetően. Éppen ezért sokan pesszimista várakozásokat fogalmaztak meg a csúcs eredményeinek vonatkozásában, abban azonban egyre többen értenek egyet, hogy azonnali cselekvésre van szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében.
India, a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója nem hajlandó egyelőre célul kitűzni a nettó zéró emissziót, helyette inkább azt szeretné, ha a világ országai kollektíven létrehoznának egy keretrendszert, mely mentén „csökkenteni lehet a károsanyag-kibocsátást”, elkerülve ezzel a globális hőmérséklet veszélyes növekedését.
Emmanuel Macron francia államfő azt kérte kedden kínai kollégájától, Hszi Csin-pingtől, hogy "folytassa a kiegyenlítést" az Európai Unió és Kína között, azaz tegye hozzáférhetőbbé a kínai piacot az uniós tagállamok számára - jelezte a francia elnöki hivatal.
Az ENSZ jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására tett jelenlegi vállalások mellett is átlagosan 2,7 Celsius-fokkal emelkedhet a bolygó hőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest – írja a Reuters.
Az amerikai műanyagipar az évtized végére több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek - figyelmeztetett egy csütörtökön közzétett jelentés, amelyet a The Guardian ismertetett.
Pénteken rendkívül fontos eseményre került sor mind a magyar autógyártás, mind a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár jövője szempontjából: elindult az első hazai, tisztán elektromos meghajtású modell, a Mercedes-Benz EQB sorozatgyártása.
A Nemzetközi Energiaügynökség ma egyértelműen alacsonyabb jövőbeli globális olaj-, földgáz- és szénfogyasztásra számít, mint 5, illetve 1 évvel ezelőtti saját éves jelentéseiben. Ezzel együtt további jelentős erőfeszítésekre van szükség az új energiatechnológiák elterjesztése érdekében, amelyeknek a mobiltelefonok és az internet szélvészgyors világhódítását kellene lemásolniuk.
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
Az elmúlt évek egyik legfontosabb üzleti témája, hogy az egyes vállalaltok mennyire felelnek meg a fenntarthatósági előírásoknak. Magyarországon is egyre több cég készíti el úgynevezett ESG-szempontból is az éves beszámolóját. Ez a betűszó a környezet (Environment), társadalom (Social), irányítás (Governance) szavak rövidítése. Az ESG egy olyan keretrendszer, melyben egy befektetés környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási hatásait vizsgálják.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkoznak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
