A világ vezetői sorra aludtak el a sorsdöntő klímacsúcson, de a legnagyobb botrányt a Glasgow-ba érkező magánrepülőgépek száma mellett a brit miniszterelnök utazása okozta.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. Ehhez minden országnak cselekvési tervet kellett kidolgoznia, azonban sokan, főleg a nagy szennyezők tartózkodtak az ambiciózus ígéretektől. Félő továbbá, hogy ismét fellángol az ellentét a világ fejlett és fejlődő országai között a klímabarát működésre való átállás miatt felmerülő költségek fedezését illetően. Éppen ezért sokan pesszimista várakozásokat fogalmaztak meg a csúcs eredményeinek vonatkozásában, abban azonban egyre többen értenek egyet, hogy azonnali cselekvésre van szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében.
India, a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója nem hajlandó egyelőre célul kitűzni a nettó zéró emissziót, helyette inkább azt szeretné, ha a világ országai kollektíven létrehoznának egy keretrendszert, mely mentén „csökkenteni lehet a károsanyag-kibocsátást”, elkerülve ezzel a globális hőmérséklet veszélyes növekedését.
Emmanuel Macron francia államfő azt kérte kedden kínai kollégájától, Hszi Csin-pingtől, hogy "folytassa a kiegyenlítést" az Európai Unió és Kína között, azaz tegye hozzáférhetőbbé a kínai piacot az uniós tagállamok számára - jelezte a francia elnöki hivatal.
Az ENSZ jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására tett jelenlegi vállalások mellett is átlagosan 2,7 Celsius-fokkal emelkedhet a bolygó hőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest – írja a Reuters.
Az amerikai műanyagipar az évtized végére több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek - figyelmeztetett egy csütörtökön közzétett jelentés, amelyet a The Guardian ismertetett.
Pénteken rendkívül fontos eseményre került sor mind a magyar autógyártás, mind a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár jövője szempontjából: elindult az első hazai, tisztán elektromos meghajtású modell, a Mercedes-Benz EQB sorozatgyártása.
A Nemzetközi Energiaügynökség ma egyértelműen alacsonyabb jövőbeli globális olaj-, földgáz- és szénfogyasztásra számít, mint 5, illetve 1 évvel ezelőtti saját éves jelentéseiben. Ezzel együtt további jelentős erőfeszítésekre van szükség az új energiatechnológiák elterjesztése érdekében, amelyeknek a mobiltelefonok és az internet szélvészgyors világhódítását kellene lemásolniuk.
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
Az elmúlt évek egyik legfontosabb üzleti témája, hogy az egyes vállalaltok mennyire felelnek meg a fenntarthatósági előírásoknak. Magyarországon is egyre több cég készíti el úgynevezett ESG-szempontból is az éves beszámolóját. Ez a betűszó a környezet (Environment), társadalom (Social), irányítás (Governance) szavak rövidítése. Az ESG egy olyan keretrendszer, melyben egy befektetés környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási hatásait vizsgálják.
Az ipari forradalom kezdete óta kibocsátott szén-dioxid teljes mennyiségének átfogó elemzése megmutatja, mely országok felelősek a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért.
Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap - három minisztere és az alkancellár társaságában - bemutatta kormánya nagyszabású ökoszociális adóreformtervét, amely hónapok óta tartó előkészítő munka és a koalíciós tárgyalások eredménye.
Magyarország, mely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást és olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemleges országgá válik - közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.
Amikor az emberek az üvegházhatású gázok kibocsátásának felelőséit keresik, előszeretettel mutogatnak a közlekedésre - legyen az városi vagy légi - vagy a húsfogyasztásra is akár. A zöldülés kapcsán egy gyakran elfeledett szektor az ingatlanszakma (holott a globális kibocsátás 40%-ért az épületeink felelnek), azon belül is az építkezések, melyek egyesek szerint fölöslegesen nagy terhet rónak a bolygónk nyakába. Egy, a BBC által szemlézett tanulmány szerint az ingatlanszektornak ideje lenne már végre leszoknia az épületek elbontásáról és újak építéséről, helyette pedig inkább a meglévők újrahasználása, átépítése felé kellene fordulni.
Közzétette legfrissebb statisztikáit a Jato Dynamics, így kiderült, hogy 2021 augusztusában több elektromos autót értékesítettek Európában, mint dízel autót. Ez történelmi pillanat, korábban soha nem volt példa arra, hogy egy hónap leforgása alatt több részben vagy teljesen elektromos meghajtású autót adjanak el, mint dízelest.
Sokan nem is tudják, mennyi pénzt és energiát megtudnának spórolni azzal, ha csak egy kicsit is racionalizálnák a tevékenységeiket – igaz ez emberre és vállalatra egyaránt. Az energia megtakarítása ráadásul nemcsak a cégeknek jelent költségcsökkentést, hanem környezetvédelmi szempontból bolygónk káros anyag kibocsátását is mérsékelhetjük. Az ingatlanszakmában ezek a kérdések elsősorban az épületüzemeltetés kapcsán merülnek fel, ahol sok esetben egy egyszerű szemléletváltás is elég lehet ahhoz, hogy valaki évente akár 30 millió forintot is megspóroljon. És hogy ezt hogyan is lehet egész pontosan elérni, arról Sipos András, a Re-Energy Kft. értékesítési vezetője tartott előadást a Property Investment Forum 2021 konferencián.
Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG alapú működésre vagy sem?
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért egy amerikai kutatás szerint.
A Green Deal cselekvési terv célja, hogy az unió gazdasága 2050-re klímasemleges legyen, aminek eléréséhez különböző beruházásokat és finanszírozási eszközöket határoz meg. A célok elérését támogatja az EU Fenntartható Finanszírozási Akcióterve is, amely létrehozta a fenntartható tevékenységek egységes osztályozási rendszerét. Hogy mindez hogyan fogja átalakítani az ingatlanpiacot, arról Bukovszki Viktor, szenior tanácsadó, ABUD - Advanced Building and Urban Design beszélt a Sustainable World 2021 konferencián.
Evakuálták az egyik terminált.
Élesen elítélte a miniszter az amerikaiak Gazprombankot ért szankcióját.
Több országban narancssárga hófigyelmeztetés lépett életbe.
Mutatjuk, mekkora tételről van szó.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
