Az EU újabb, Oroszország elleni szankciók lehetőségét mérlegeli az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal karöltve, amelyeket Ukrajna esetleges megtámadása esetén léptetnének érvénybe – írja a Reuters.
Lukasenka már csak Moszkva hivatalos meghívására vár, elismerné a Krím-félszigetet Oroszország részeként. Fehéroroszország vezetője azt is kijelentette, hogy országa készen áll az orosz nukleáris fegyverek befogadására, ezért felajánlaná Putyinnak a visszatelepítést.
A NATO főtitkára szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie egy Ukrajna elleni esetleges új katonai akció esetén, amelynek gazdasági és politikai következményei is lehetnek – írja a Politico.
Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére - állította Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című kiadványnak adott interjújában, amelyből vasárnap ukrán hírportálok idéztek.
Van egy régió Európán belül, amely nem sokszor kerül a figyelem középpontjába, azonban stratégiai jelentőségét nehéz lenne elvitatni. A Baltikum ugyanis egy olyan térség, amely kiemelt jelentőséggel bír mind a NATO, mind pedig Oroszország számára, ráadásul a balti államok az utóbbi években egyre inkább hangot adtak aggodalmuknak az orosz fenyegetés miatt. De mégis miként képes Oroszország a mai napig ilyen szintű hatást kiváltani a térség országaiból, amelyek már évtizedes viszonylatban tagjai a NATO-nak?
Egy kvízjátékban az emberek – a Föld bármely szegletében – vajon Cristiano Ronaldo vagy António Costa nevét találnák-e el több eséllyel? Utóbbi Portugália miniszterelnöke immár hat éve, idén januártól ráadásul az EU-tanács soros elnökségének vezetője. A válasz mégsem lehet kétséges. Nem véletlen, hogy a futball a maga elképesztő – határokon, földrészeken átívelő, társadalmi osztályra, bőrszínre, vallásra fittyet hányó – népszerűsége következtében mindig is a politikusok vágyainak tárgya volt. A politikai célú felhasználására irányuló törekvéseknek azonban az utóbbi időben az ereje is nőtt, a tartalma is változott.
A hét vezető ipari hatalom (G7) Londonban kiadott szerdai közös nyilatkozata szerint az országcsoport stabil és kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Moszkvával, de mélységesen aggasztónak tartja Oroszország magatartását. A kommüniké elítéli a nyugat-balkáni térség belső határmódosításairól felmerült spekulációkat is.
Friss műholdképek szerint az orosz hadsereg a korábban közöltnél jóval több harci repülőgépet és más katonai eszközt telepített az ukrán határ közelébe - jelentette kedden a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap.
Korlátozta április 20-24. között a repülést Oroszország a Krím és a Fekete-tenger egy része fölött - derült ki a nemzetközi légügyi értesítési rendszeren (NOTAM) kedden megjelent értesítésből.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Lassan hetedik éve vannak érvényben az Oroszország ellen hozott szankciók, amelyeket még a Krím-félsziget elfoglalása miatt vetettek ki a nyugati országok. A Vlagyimir Putyin vezette Oroszország ennek hatására az elmúlt években kiépített ugyan egy viszonylag önellátó, nemzeti gazdaságot, ennek szerkezete azonban igen sérülékeny. Sokan úgy vélik, hogy most ismét kiújulhat a konfliktus Kelet-Ukrajnában, ez azonban valószínűleg az orosz félnek sem áll érdekében a szűk nemzetközi mozgástér és más gazdasági megfontolások miatt.
Újabb fél évvel meghosszabbította az Európai Unió csütörtökön az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértése miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit.
Az Európai Unió további hét embert vett fel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett szankciós jegyzékbe. A jegyzék azokra az emberekre és szervezetekre terjed ki, akik, illetve amelyek részt vettek a jogellenesen annektált Krímben és Szevasztopolban tartott orosz választások megszervezésében.
Az Oroszország elleni büntetőintézkedések visszavonásáról nem lehet szó, de a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai négyek országcsoport újabb csúcstalálkozóját már meg lehet tartani - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területei különleges státusáról kötött megállapodással kapcsolatban. Az oroszellenes uniós szankciók hatályát legutóbb júniusban hosszabbították meg, újabb hat hónappal, 2020. január 31-éig.
A kelet-ukrajnai Donyec és Luhanszk megyében kialakult fegyveres konfliktus miatt Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedések visszavonásának feltétele az előrelépés a válság kezelésében, az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása miatt kivetett szankciókat pedig csak akkor lehet visszavonni, ha Ukrajna visszakapja a területet - jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
Egy évvel meghosszabbította Donald Trump amerikai elnök pénteken aláírt rendeletében a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, illetve az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatása miatt Oroszország ellen elrendelt szankciós intézkedéseket - közölte a Fehér Ház sajtóosztálya.
Amikor igazán nagy gazdasági katasztrófákról van szó, akkor általában távoli egzotikus országokra gondolunk. Az utóbbi években azonban nem kellett messzire menni, az orosz-ukrán háború hatására keleti szomszédunk gazdasága gyakorlatilag összeomlott, onnan próbálnak most talpra állni. Mostanra talán már látszik a fény az alagút végén, bár még komoly út van Ukrajna előtt, hogy végleg elfelejthesse a válságot, hiszen az ország keleti felén jelenleg is háborús helyzet van.
Bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tesz a Siemens, mivel állítása szerint legalább két általa gyártott gázturbinát akarata és a vevő ígéretei ellenére Oroszországból a Krímbe szállították, ahol már be is építették azokat. Az Európai Unió szankciói szerint a régióba nem szállíthatnak energetikai technológiát az EU-székhellyel rendelkező vállalatok. A Siemens szóvivője szerint a turbinákat az orosz állami tulajdonban álló Technopromexport rendelte és vásárolta meg.
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezéséről és az ukrajnai korrupció elleni küzdelemről folytatott eszmecserét ma Donald Trump amerikai elnöknél Petro Porosenko ukrán elnök és közben az amerikai pénzügyminisztérium kibővítette az oroszellenes szankciók körét.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
