Egy évvel meghosszabbította az Európai Unió a hivatalosan Ukrajnához tartozó Krím félsziget törvénytelen annektálása miatt Oroszország ellen elrendelt gazdasági szankciókat - tudatta hétfőn a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanács sajtószolgálata.
Angela Merkel német kancellár május 2-án Moszkvába látogat, hogy kétoldali tárgyalásokat folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A dolog igazi jelentőségét az adja, hogy a Krím-félsziget orosz bekebelezése óta nem került sor négyszemközti találkozóra. Bár pontos napirend egyelőre nincs, feltehetően szóba kerül majd az orosz szankciók kérdése is, és bár nem valószínű, hogy azok feloldásáról megállapodás születik, a közeledés jelzésértékű lehet.
Az új amerikai kormányzat keményen fog fellépni Oroszországgal szemben, még akkor is, ha bizonyos területeken szeretne együttműködni vele - jelentette ki Sean Spicer fehér házi szóvivő keddi sajtóértekezletén azután, hogy Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó botrányos körülmények között lemondott. Spicer többek között azt üzente, hogy Trump elnök a Krím-félsziget visszaadását akarja az ukránoknak, noha arról korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: az örökre Oroszországhoz fog tartozni. Közben ma kiderült, hogy pénteken aggasztó incidens volt egy amerikai rombolóhajó és orosz vadászgépek között.
Az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbítása mellett foglalt állást Francois Hollande francia elnök és az őt Berlinben fogadó Angela Merkel német kancellár kedden.
Moszkva felháborodásának adott hangot az Oroszország ellen "az ukrán válság ürügyén" bevezetett amerikai pénzügyi és kereskedelmi szankciók kiterjesztése miatt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor szerdán telefonon tárgyalt amerikai hivatali partnerével, John Kerryvel. A két miniszter megbeszéléséről az orosz diplomáciai tárca számolt be. Az éles hangvételű telefonbeszélgetés mellett ma légi incidens volt a két ország között a Fekete-tenger fölött: egy orosz harci repülőgép befogott egy amerikai felderítőgépet, amely megközelítette az orosz partokat.
Az orosz külügyminisztérium közleményében kihangsúlyozta, hogy a Krím-félszigeten szolgálatot teljesítő személyek halálának következményei lesznek. A külügy az ukrán felet vádolja az akcióért, ezért a nyugati hatalmaktól is intézkedéseket vár az ügyben - írja a Reuters.
Kezd egyre élesebbé válni az ukrán-orosz szembenállás, a felek az üzengetés után a tettek mezejére léptek csütörtökön. Az ukrán elnök harckészültségbe helyezte a Krím mellett és a Donyec-medencében állomásoztatott csapatokat, közben az orosz hadsereg váratlan hadgyakorlatot kezdett az ország távol-keleti részén.
Az oroszok szerint az ukrán védelmi tárca felderítőinek akcióját akadályozták meg a napokban Krímben. Ezt az ukránok határozottan cáfolták, Vlagyimir Putyin pedig egyből lecsapott az ügyre.
Németország külügyminisztere szerint amint lényeges előrelépés történik az ukrán-orosz békefolyamatban, el kellene kezdeni fokozatosan feloldani az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyeket az Európai Unió az ukrán válság miatt hozott. Frank-Walter Steinmeier vasárnap beszélt nézetéről a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland) adott interjúban.
A Krím az ukrán állam elidegeníthetetlen része, a "tolvaj" ország kénytelen lesz visszaadni, amit ellopott - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök pénteken, a félsziget orosz megszállása elleni tiltakozás kezdetének második évfordulóján.
Szerhij Akszjonov, Krím Moszkva-barát vezetője azt tanácsolta a félszigeten működő vállalatoknak és hivataloknak vasárnap, hogy a jövő héten küldjék fizetett szabadságra munkavállalóikat az Oroszország által elcsatolt területen kialakult energiaválság miatt.
Április közepéig bezárja a Krím félszigeten lévő 32 fiókját a Raiffeisen, mivel geopolitikai és jogi okokból lehetetlen számára, hogy folytassa itt működését - közölte a hétvégén a társaság. A betéteket visszafizetik az ügyfeleknek, a hitelek sorsa azonban még kérdéses.
A vasárnapi krími népszavazás után erőteljes szankciókkal reagált az EU és az USA. Kedden Vlagyimir Putyin közölte, hogy Ukrajna felbontásában nem érdekelt, viszont a szankciók megtorlását helyezte kilátásba. Ukrajna és a nyugati hatalmak pedig továbbra sem ismerik el a népszavazás eredményét és így azt sem, hogy Krím Oroszországhoz csatlakozott. Mást azonban egyelőre nem tesznek.
Fontosabb részletek
A vasárnapi krím-félszigeti népszavazás végeredménye szerint a jogosultak 83%-a vett részt és közel 97%-uk az Oroszországhoz csatlakozást választotta
A nyugati hatalmak kivétel nélkül illegitimnek tartják a népszavazást és annak eredményét
Vlagyimir Putyin orosz elnök aggodalmának adott hangot a kelet-ukrajnai területeken élõ orosz állampolgárok biztonságával kapcsolatban is
Ez továbbra is életben tartja azt a félelmet, hogy Oroszország esetleg Kelet-Ukrajnát is szeretné „bekebelezni” és vannak erre irányuló katonai mozgások is
Közben Putyin egy "támogató csoport" létrehozását szeretné, amely tárgyalásos úton (az orosz érdekek mentén) rendezné az orosz-ukrán válságot
Az EU és az USA ma komoly szankciókat vetett ki vezetõ orosz és ukrán politikusokra, a legmagasabb rangú személy a feketelistán az orosz miniszterelnök-helyettes
A Nyugat további szankciókat is kilátásba helyezett, ha Oroszország nem változtat a folyamatok menetén
A főbb devizapárokban és határidős részvényindexekben nem mutatkozik érdemi elmozdulás péntek estéhez képest a vasárnap magyar idő szerint késő éjszakai állapot szerint, azaz a vártnak megfelelő krím-félszigeti népszavazási eredmény az első reakciók szerint nem rontotta tovább az egyébként borús nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulatot.
Hétfõn orosz fegyveresek tüzet nyitottak a Krím-félszigeten egy katonati bázis elfoglalása során, a NATO pedig felderítõ gépeket küldött a keleti határaihoz, azaz Lengyelország és Románia fölé. Az indoklás szerint a lépést azért tette, mert nem enyhül az orosz-ukrán konfliktus a most vasárnapi krím-félszigeti népszavazás elõtt. A szavazást egyébként a nyugati közösség illegálisnak tartja és emiatt azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy ha sürgõsen nem változtat az általa követett irányon, akkor akár még ezen a héten újabb szankciókat kaphat a "nyakába". Kedd délelõtt újra megszólalt a nyilvánosság elõtt Viktor Janukovics elüldözött ukrán államfõ, aki továbbra is államfõnek tekinti magát. Angela Merkel szerint szanckiókat kell alkalmazni Oroszországgal szemben, amelynek a krími akciói bekebelezést jelentenek.
Nem elég az idén lejáró államadósság és kifizetetlen számlák rendezésére az ukrán jegybank devizatartaléka, ezért a mielõbbi IMF hitelrészlet lehívás reményének adott hangot mai nyilatkozatában az ukrán pénzügyminiszter. A kormányfõ csütörtökön felszólal az ENSZ BT ülésén a Krím-félszigeten március 16-ra tervezett népszavazás ügyében, közben orosz fegyveres erõk egyre nagyon befolyást szereznek az elzárt, egyelõre Ukrajnához tartozó félsziget területén. Az amerikai és a kínai elnök a tárgyalásos rendezés szükségességére szólított fel az orosz-ukrán válság kapcsán. A lengyel PKO bank jelentős veszteséget írt le Ukrájnában mûködő leányánál a krízishelyzet miatt, ami rossz óment jelenthet az OTP-nek.