Ukrajna arra kérte Törökországot, hogy segítsen kivizsgálni három orosz zászló alatt közlekedő hajó ügyét, amelyek valószínűleg megszállt területekről szállítottak ukrán gabonát. Ugyanakkor sosem látott részletességű beszámolót készítettek arról, hogy pontosan hova megy az oroszok által ellopott gabona.
Megkezdődött a kelet- és közép-európai NATO-tagországok államfői találkozója pénteken Bukarestben. Az úgynevezett Bukaresti Kilencek (B9) csúcsértekezletén Magyarország képviseletében Novák Katalin köztársasági elnök vesz részt.
Oroszország azt várja Ukrajnától, hogy elfogadja követeléseit és felfogja a valós helyzetet - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.
Ukrajna célja a Donyec-medencével kapcsolatosan megváltozott, győzelem esetén az Oroszország által elfoglalt teljes területet szeretné felszabadítani - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában, amelyet kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
Az Oroszország által kirobbantott háború célja Vlagyimir Putyin olvasatában az orosz kisebbség védelme, a népirtás megszüntetése Ukrajna keleti területein. A kutatás során azt vizsgáltam meg, hogyan viszonyulnak az orosz offenzívához a kelet-közép-európai térség kisebbségeit képviselő etnoregionális pártok, érintettként hogyan tekintenek a(z állítólagos) kisebbségvédelemnek erre a sajátos, radikális megoldására.
A háború kitörésekor bizonyos első gazdasági reakciókkal és azonnali következményekkel lehetett kalkulálni a korábbi tapasztalatok, történelmi párhuzamok alapján. Bár már 2021 végétől nyilvánvaló volt a megszállást előkészítő orosz katonai készülődés, a február 24-i támadás mégis meglepte és megrázta a világ közvéleményét, és sokkot okozott a gazdasági életben is. Ilyen nagy megrázkódtatás esetén, amint sajnos volt alkalmunk megtapasztalni az elmúlt évtizedekben, hirtelen mozgások indulnak be. A hírek hatására meglódulnak a pénzek: a dollár és néhány más menekülővaluta erősödik, míg a törékenyebb fizetőeszközök árfolyama mérséklődik. Ezt előre lehetett látni a forint és a térség más valutái esetében. A legfőbb azonnali változás az, hogy a kalkulálható kockázatok helyébe a bizonytalanság lép. Az üzleti döntéshozók, elemzők próbálják értelmezni a helyzetet, hogy azután valahogy „beárazzák” a lehetséges következményeket. A vállalatok felülvizsgálják a megállítható ügyleteket; némelyeket leállítanak átmenetileg, előre hoznak biztonsági vásárlásokat, B-terveket kezdenek készíteni.
Svájc egyelőre nem vezet be szankciókat Oroszország ellen a szakadár délkelet-ukrajnai "népköztársaságok" elismerése miatt, de továbbra is szavatolja, hogy ne lehessen kijátszani az alpesi ország közbeiktatásával az Európai Unió által elrendelt büntetőintézkedéseket - közölte szerdán a berni kormány.
Nehéz időkre számítanak az európai bankok most, hogy fokozódik az orosz-ukrán konfliktus és egyre több szankciót jelentenek be Oroszországgal szemben. Mindeközben az amerikai bankok vezetői nyugodtabbak, az ő tevékenységeiket kevésbé érintik a szankciók, mivel elhanyagolható kitettséggel bírnak Oroszországban – írja a Reuters.
Az Európai Unió Külügyi Tanácsa újabb öt személyt vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára - közölte az uniós tanács hétfőn, még azt megelőzően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a dél-kelet-ukrajnai két szakadár "népköztársaság" elismerését.
Miután szerdán az oroszok azt hangsúlyozták, hogy az ukrán határ melletti csapataik egy részét visszavonták, a nyugati hírszerzések éppen az ellenkezőjét hangsúlyozták, és ezután csütörtök reggel azt közölte az orosz védelmi minisztérium a RIA hírügynökséggel, hogy mintegy 10 orosz csapatszállító konvojt visszahívott a Krím-félszigetről és erről videó is megjelent az orosz állami televízióban. Egy másik videó pedig azt mutatta, hogy az orosz-ukrán határ közeléből az ország belseje felé szállítanak vasúton csapatokat. Egyelőre továbbra sem világosak az oroszok hadászati tervei Ukrajna körül.
A moszkvai vezetésnek sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte a német kancellár hétfőn, kijevi és moszkvai útja előtt.
Oroszország kész tüzet nyitni azokra a külföldi hajókra, amelyek „illegálisan a területi vizeire eveznek” – közölte az Interfax egy szenior katonai vezető nyilatkozatára hivatkozva.
Az európai bankszektor attól tart, hogy az ukrán válságban betöltött szerepe miatt Oroszországot kizárhatják a nemzetközi fizetési rendszerből. Egy ilyen lépés katasztrofális következményekkel járhat a szektor számára, hiszen ellehetetlenítené a hitelek törlesztését.
Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint az ukrán gazdaságnak több mint 280 milliárd dollár kárt okozott a 2014-től 2020 végéig eltelt időszakban az Oroszországgal kialakult konfliktushelyzet.
Az utóbbi hetek eseményei Ukrajnában újra a figyelem középpontjába emelték a világ legerősebb katonai szövetségét, a NATO-t. A rendszerváltás után, egészen az ukrán válságig a szervezet számtalan alkalommal volt bírálat tárgya több oldalról, miszerint képtelen ellátni funkcióját. Sokan azt is kétségbe vonták, hogy a katonai szövetségnek maradt egyáltalán bármilyen funkciója. Az ukrajnai válság fokozódása azonban a NATO jelentőségét is automatikusan megemelte. Ennek ellenére igen szembeötlőek azok a különbségek, amelyek az angolszász országok és kontinentális európai szövetségeseik között fennállnak az orosz-urkán válsághoz való hozzáállást illetően.
Szinte pattanásig feszült a helyzet Oroszország és a NATO, valamint az Egyesült Államok között az ukrajnai válság vonatkozásában. Az azonban szembeötlő, hogy az európai országok eddig kevésbé jelentek meg az események alakító tényezőiként, noha a földrajzi közelségből adódóan is ők lehetnek a legközvetlenebb kárvallottjai egy esetlegesen kirobbanó konfliktusnak. Az óvatos európai politika egyrészt fakad az Európai Unió jelenlegi struktúrájából, másrészt pedig a fajsúlyos európai országok Oroszországgal ápolt viszonyából. Az egyértelmű, hogy Európa az események deeszkalációjában érdekelt, kérdés azonban, hogy rendelkezésre áll-e elegendő eszköz a közösség kezében ennek elősegítésére.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia. A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Oroszország januárban több harckocsit, ágyút, egyéb fegyvereket, valamint lőszereket, köztük tüzérségi és aknavető-lövedékeket, továbbá hétezer tonna üzemanyagot szállított az általa megszállt Donyec-medencei területekre - közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken a Facebookon.
Az egyik vezető uniós diplomata azzal vádolja Oroszországot, hogy nem veszi komolyan az EU-t, ez pedig idővel visszafelé fog elsülni – írja a CNBC.
Kelet-Ukrajnában hetek óta fokozódik a helyzet. A nyugati országok, valamint a NATO attól tart, hogy Oroszország a jövő év során támadást indíthat szomszédja ellen. Bár Vlagyimir Putyin eddig tagadta, hogy Moszkva katonai agressziót fontolgatna, erősen hangsúlyozta, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága egy „vörös vonal” lenne Oroszország számára. A kijelentés nem véletlen, hiszen Oroszország és a NATO bonyolult kapcsolata nagy múltra tekint vissza, amely legfőképpen a gyanakvás és a rivalizálás határozott meg, de meglepően konstruktív együttműködésre is volt példa.
Kihirdette a kormány a közlönyben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
