A mai Kormányinfó fő témája a CSOK Plusz, amellyel külön cikkben foglalkozunk. Gulyás Gergely többek között beszélt az EU-s büdzséről, amelynek a módosítását nem támogatják, Magyarország uniós tagságáról, illetve a rezsiárak alakulásáról is.
Kormányinfón jelentette be Csák János miniszter, hogy CSOK Plusz néven új kamattámogatott hitelt vezet be a kormány az új gyermeket előre vállaló házaspárok számára 2024. január 1-jétől. A hitelösszeg a teljes (meglévő + vállalt) gyermekszámtól függően legfeljebb 15, 30 vagy 50 millió forint lehet, a kamat egységesen fix 3%. A CSOK Plusz tehát bankoknál elérhető hitelkonstrukció lesz, ugyanakkor az eddigi CSOK-hitelhez képest nagy újdonság, hogy a második megszülető gyermektől kezdődően gyermekenként 10 millió forint tartozást enged el a kormány e hiteltartozásból.
Ma este 18.30-kor Kormányinfót tartanak, jó eséllyel a nagyobb településeken 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Plusz lesz a sajtótájékoztató témája. Az eseményről élőben tudósítunk.
Az izraeli-palesztin konfliktus kezdete óta nagyon érdekes folyamatok látszanak a hazai bezinkutakon: a háború kirobbanásával hiába ugrott meg ugyanis az olaj világpiaci ára, a magyar autósok egyre alacsonyabb árakkal találkozhattak a benzin és a dízel esetében is. Vajon mi lehet az oka annak, hogy ilyen látványosan elszakadtak egymástól a globális olajárak és a hazai üzemanyagár-jegyzések? Miért megy kvázi „szembe” az olajár-alakulással a hazai dízelár? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána elemzésünkben, több szakértőt is megszólaltatva.
Többek között az olajpiaci kilátásokról is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Meglepő kormányzati fordulat, trollkodás vagy csak gumicsont – sokféleképpen értelmezhető a kormány egyes vezető politikusainak készpénz melletti kiállása. Ám a szokatlan kommunikáció könnyen okozhat károkat, ugyanis nem kérdés, hogy egy versenyképes, minél inkább fehér gazdaság működésének alapja a hatékonyan működő elektronikus pénzforgalom. Pedig a készpénzmentesítésért a kormány és a jegybank is sokat tett az elmúlt években, az elért eredményeket és a belőlük származó fejlődési lehetőségeket kár lenne veszni hagyni.
Már szűk 10 hónapja, tavaly decemberben kivezették az iparági körökben sokat kritizált üzemanyagárstopot Magyarországon, az intézkedés visszahozásának lehetősége azonban sosem került le teljesen a kormány palettájáról. Az elmúlt hónapokban látott meredek benzinár-emelkedés miatt egyre nagyobb a félelem attól, hogy ismét hatósági árat fog megszabni a benzinre és dízelre a kormány, a hazai üzemanyagpiac stabilitásának fontosságát hangsúlyozva ezért sorra szólalnak meg az iparági szereplők. A mostani érzékeny környezetben érdemes felidézni, hogy pontosan hogyan is nézett ki a bő egy évig velünk lévő intézkedés és milyen következményei voltak a hazai üzemanyagpiacon.
2024. január elejétől egy európai uniós szabály miatt jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének következtében valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a júniusban bejelentett emeléssel azonban jócskán túlbiztosította magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Június óta viszont alaposan megváltozott a széljárás az üzemanyagpiacon, számos nemzetközi és magyarspecifikus tényező miatt valósággal az egekbe szöktek az üzemanyagárak Magyarországon, az infláció letörését megcélzó kormányt pedig, érthető módon, most nagyon élénken foglalkoztatja az üzemanyagpiac helyzete. Ezt a két tényezőt összerakva elképzelhetőnek tartjuk, hogy változtatni fognak a jövedéki adó nyár elején bejelentett mértékén − de pontosan mit jelent ez, hogyan alakulhat a benzinár januártól? Megéri majd a román kutakra járni tankolni? Ezeknek a kérdéseknek járunk most utána.
Hatalmas várakozás közepette csütörtökön kiderült, hogy a kormány novemberben pontosan mennyivel is egészíti ki a nyugdíjakat. Az államnak idén összesen legalább 190 milliárd forintjába kerülő 3,1%-os nyugdíjkorrekcióban 2,5 millió ember részesül, akik közül 2 millióan nyugdíjasok. Farkas András nyugdíjszakértő ennél valamivel magasabb kiegészítést várt előzetesen, szerinte a jelenlegi költségvetési helyzetben örülni lehet annak is, hogy az állami büdzsé ezt az összeget előteremtette. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjemelés rendszere továbbra sem méltányos. A kormány új döntése nem segít érdemben a kisnyugdíjasoknak.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Kormányinfót tartott ma, ahol többek között az üzemanyagpiac helyzetével kapcsolatban is megszólalt. Elmondása szerint a kormány célja, hogy itthon ne legyen drágább a tankolás, mint a környező országokban, például Romániában vagy Szlovéniában. Adódik a kérdés, hogy jelenleg hol állunk a régiós rangsorban az üzemanyagárakat tekintve? Azt is elmondta Gulyás, hogy elképzelhető, hogy ismét az üzemanyagárstop bevezetésére fog sor kerülni - de hogyan vélekednek erről az iparági szereplők? Mi lehet az árstop alternatívája?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a novemberi nyugdíjemelés részleteit a csütörtöki Kormányinfón. Orbán Viktor délelőtt jelentette be, hogy a nyugdíjasok közel félhavi nyugdíj-kiegészítést kapnak.
Döntött a kormány - ezzel a felütéssel tett ki egy posztot a Facebook-oldalára Orbán Viktor, aki hamarosan bejelentést is tesz.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csütörtök délben sajtótájékoztatót tart - jelentette be a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Varga Mihály pénzügyminiszter kommunikációja alapján a novemberi pótlólagos nyugdíjemelésről szó eshet.
Már a kormány is készül a nyugdíjasok kompenzációjának novemberi kifizetésére. A korábbi tapasztalatok szerint a hivatalos rendelet október első napjaiban érkezhet, de a kormánydöntésre, valamint a pótlólagos emelést tartalmazó kormányzati bejelentésre már csak pár napot kell várni. Számításaink szerint ez a plusz összeg az államnak legalább 200 milliárd forintba fog kerülni, ami a már felborult költségvetést még rosszabb helyzetbe hozza.
A kormány hosszú távú elképzeléseit tartalmazó Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) közelmúltban felülvizsgált, frissített verziója szerint a háztartási méretű (HMKE) megújuló kapacitások elterjesztésének új, kiemelten fontos célcsoportját a vállalkozások képezik, melyek ezáltal képesek megtermelni a saját maguk által felhasznált energia egy részét. A stratégiai dokumentum ugyan az ezzel kapcsolatos konkrétumokkal is adós marad, de az energiaválság megmutatta, hogy milyen irányban elindulva lehetne ösztönözni a cégek napelem-telepítéseit.
A szerdai kormányülés után Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztattak a legfrissebb döntésekről. Gulyás elárulta, hogy a kormány tárgyalt az új "városi" CSOK-ról, mely demográfiai célokat fog szolgálni. Arról is szó volt, hogy lejár az ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalom, ha az Európai Bizottság ezt a határidőt nem hosszabbítja meg, akkor nemzeti hatáskörben vezetnek be intézkedéseket. Arra a kérdésre, hogy mikor indulhatnak meg az új EU-pénzek Brüsszelből Magyarországra, Gulyás azt mondta: novemberben meg kellene születnie ennek a döntésnek. Az infláció novemberben csökkenhet egy számjegyűre, szeptemberben pedig megszülethet a kormány döntése a nyugdíjkorrekcióról. A tájékoztató végére Gulyás két fontos napelemes bejelentést is időzített, erről külön cikkben is beszámoltunk.
A szerdai kormányülés után szokatlan időpontban, már ma délután fél 5-kor elkezdődik a Kormányinfo, amelyen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatnak a legfrissebb döntésekről. Az eseményt a Portfolio a szokásoknak megfelelően élőben tudósítja.
Csütörtök délelőtt újra kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A szerdai kormányülésről kiderült, hogy a háborúval és az ünnepi programsorozattal foglalkoztak, valamint az ukrán gabonára vonatkozó importtilalomról még komoly vita van a kormány és az Európai Bizottság között. Kérdésekre válaszolva a tárcavezető elmondta, hogy az ősszel nem várható újabb állami béremelés, valamint szerinte a vendégmunkásoktól sem kell tartania a helyieknek. A kormány sem tartja már valószínűnek az éves 1,5 százalékos GDP-növekedést.
Csütörtök délelőtt újra sajtótájékoztatót tart a kormány a legfontosabb döntésekről. A nyár végére sok téma aktuálissá válhat, amelyekről a szerdai kormányülésen is szó eshetett.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében azt jártuk körül, hogy fordulatot jelent-e a háborúban Vlagyimir Putyin szombati bejelentése, miszerint nyitott a békével kapcsolatos megbeszélésekre. Vendégünk Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője. A második részben arról az új inflációs célszámról lesz szó, amelyet Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter említett a múlt heti kormányinfón. Hogy ez mi mindenre lehet hatással, arról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját kérdeztük.
Az infláció a kormány legnagyobb ellensége, elsősorban ennek leszorításán dolgozik - tudtuk meg a héten is. Egyúttal az is kiderült, hogy a kormány szerint már nem kizárt, hogy jövőre az átlagos infláció 5% körül lesz, ami alacsonyabb az eddig ismert hivatalos várakozásnál. Összefoglaljuk, hogy mennyire reális az új cél, és mit jelenthet mindez.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Kirill Dmitrijev Washingtonba látogatott.
Komoly mozgásokat hoztak Trump bejelentései a világban.
A gyógyszercéget is érinthetik a vámok.
Vakarhatják a fejüket a befektetési alapok.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
