Ijesztő számok: drámai tempóban csökken a természet sokszínűsége, és ez az egész emberi civilizációt veszélyezteti

A biodiverzitás csökkenéséről szóló vizsgálatok korábban gyakran csak egy adott helyszínre, időszakra vagy emberi hatásra összpontosítottak. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport a HUN-REN BLKI tudományos munkatársának részvételével csaknem 73 ezer, a témában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg, és ebből több mint 2 ezer olyan tanulmány adatait gyűjtötték össze, melyek alkalmasak voltak a további elemzésre. Ennek eredményeképpen mintegy 50 ezer ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.

A vizsgálat nem csupán egyetlen élőlénycsoportra vagy élőhelytípusra korlátozódott – a kutatásban szerepeltek szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák, valamint mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök is. A kutatóknak így lehetőségük volt globális skálán vizsgálni az élőlényközösségek szerkezetének megváltozását az emberi hatások tükrében, különös tekintettel a fajszámcsökkenésre és a homogenizálódásra, mely során az érintett területeken a közösségek homogénebbé, kevésbé változatossá válnak.

A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb negatív hatását vizsgálták:

• az élőhelyek átalakítása – erdőirtás, városiasodás, mezőgazdasági területek terjeszkedése
• természeti erőforrások kizsákmányolása – halászat, vadászat, túlzott fakitermelés
• klímaváltozás – az éghajlat gyors változása sok faj számára végzetes következményekkel jár
• szennyezés – vegyi anyagok, műanyag hulladék, víz- és levegőszennyezés
• inváziós fajok terjedése – az ember által új területekre behurcolt fajok kiszorítják az őshonos élővilágot

A kutatás egyértelműen kimutatta, ezek a tényezők globálisan, minden élőlénycsoportra és ökoszisztémára nézve káros hatással vannak.

Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20%-kal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken.

Helyi szinten a legnagyobb veszteséget a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvedik el, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata. De nemcsak a fajok száma csökken: az emberi hatások miatt az egyes élőhelyeken radikálisan megváltozik a fajok összetétele is. Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabban élő fajok szoríthatják ki, miközben egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból.

A kutatás különösen nagy közösségbeli változásokat mutatott ki a mikroorganizmusok és gombák esetében, míg ez a hatás mérsékeltebbnek bizonyult az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeinél. Az eredmény alátámasztja azon elméleteket, mely szerint a kisebb méretű élőlények, melyek jellemzően fajgazdagabbak, rövidebb az életciklusuk és nagy a terjedőképességük, gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra és erőteljesebb közösség-szintű változásokat mutatnak. Ha pedig egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes hatással lehet.

Ez rámutat arra, hogy a biodiverzitás csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, mely negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését vagy épp azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyek nélkül a ma ismert emberi civilizáció sem működik – áll a közleményben.

Címlapkép forrása: Shutterstock