Kormányinfót tart Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, az eseményre rendkívüli időpontban, pénteken, 14:30-kor kerül majd sor. Ez lesz az első kormányinfó a kegyelmi botrány, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása óta.
A kormányülésen szó volt az újszülöttek SMA-szűrőprogramjának folytatásáról, valamint a pedagógusok béremelésének folytatásáról. A csütörtöki rendkívüli uniós értékelésénél a kormány arra jutott, hogy zsarolják Magyarországot az ukrajnai támogatások ügyében, ezért azt mondta, hogy nem biztos a kormány abban, hogy Brüsszelben megállapodásra jutnak. Végül a tájékoztató alatt Orbán Viktor is megszavazta a döntést, amelyről Gulyás Gergelyt is többen kérdezték. A miniszter a még befagyasztott 20,5 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási forrásnál nem látja, hogy a folyamatos tárgyalásokkal közelebb kerültek volna a feloldáshoz. A bejelentésekre akkor kerül sor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a feszült hangulatú rendkívüli uniós csúcson vesz részt. A tájékoztatót a Portfolio élőben közvetítette.
Csütörtökön 10:30-kor tartja szokásos Kormányinfóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az esemény azért lesz különösen érdekes, mert február elsején kezdődik a rendkívüli kétnapos EU-csúcstalálkozó, ahol Ukrajna támogatása és a magyar álláspont központi kérdés lehet. A sajtótájékoztatóról élőben tudósítunk.
Béremelés jöhet az államigazgatásban is, miközben a kormány 10-15 százalék közötti béremelkedést vár a nemzetgazdaság egészében. Februártól a pedagógusok, áprilistól az egészségügyi dolgozók is emelt béreket kapnak. Az Európai Bizottsággal a magyar forrásokról zajló tárgyalások vörös vonalhoz érkeztek, mert a gyermekvédelmi törvényt nem módosítaná a kormányt. Ez kérdésessé teszi a még befagyasztott 20,5 milliárd eurónyi uniós forrás sorsát. A kormány kész megszavazni az Ukrajnának folyósítandó EU-támogatásokat, de csak feltételekkel. A svéd NATO-csatlakozáshoz pedig kapcsolatfelvételt várnak a stockholmi vezetéstől.
A kormány hosszan tárgyalt szerdán és döntöttek többek között a kamatstopok meghosszabbításáról. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elismerte, hogy tárgyalnak a "Mini-Dubajként" elhíresült budapesti ingatlanfejlesztésről, de erről Lázár János ad majd hétfőn tájékoztatást.
Rendelkezésre állnak a budapesti repülőtér megvásárlásához szükséges források, heteken belül lezárulhat a tranzakció – mondta el Gulyás Gergely a mai Kormányinfón.
Sajtótájékoztatót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A Kormányinfón szó volt a béremelésről, a nyugdíjemelésről, egy új idegenrendészeti törvényről és egy új rendőrségi kontingens felállításáról, amely az online bűncselekmények ellen harcol.
Indul a kibernyomozói hálózat, az állomány feladata az online csalások számának csökkentése. Több mint 300 ember dolgozik a szervezetben és az egész országot lefedik - jelentette be Szentkirályi Alexandra a mai Kormányinfón. Ezzel a bűnüldözési szervek is még intenzívebben csatlakoznak a csalók elleni harchoz, a lépés szervesen illeszkedik az eddigi piaci és szabályozói kezdeményezésekhez, melyek a félelmetesen terjedő csalásoknak vetnének gátat.
A kormány meg fogja vizsgálni, hogy jövőre változzanak-e az energiaárak a lakosság számára, mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A mai Kormányinfó fő témája a CSOK Plusz, amellyel külön cikkben foglalkozunk. Gulyás Gergely többek között beszélt az EU-s büdzséről, amelynek a módosítását nem támogatják, Magyarország uniós tagságáról, illetve a rezsiárak alakulásáról is.
Kormányinfón jelentette be Csák János miniszter, hogy CSOK Plusz néven új kamattámogatott hitelt vezet be a kormány az új gyermeket előre vállaló házaspárok számára 2024. január 1-jétől. A hitelösszeg a teljes (meglévő + vállalt) gyermekszámtól függően legfeljebb 15, 30 vagy 50 millió forint lehet, a kamat egységesen fix 3%. A CSOK Plusz tehát bankoknál elérhető hitelkonstrukció lesz, ugyanakkor az eddigi CSOK-hitelhez képest nagy újdonság, hogy a második megszülető gyermektől kezdődően gyermekenként 10 millió forint tartozást enged el a kormány e hiteltartozásból.
Ma este 18.30-kor Kormányinfót tartanak, jó eséllyel a nagyobb településeken 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Plusz lesz a sajtótájékoztató témája. Az eseményről élőben tudósítunk.
Az izraeli-palesztin konfliktus kezdete óta nagyon érdekes folyamatok látszanak a hazai bezinkutakon: a háború kirobbanásával hiába ugrott meg ugyanis az olaj világpiaci ára, a magyar autósok egyre alacsonyabb árakkal találkozhattak a benzin és a dízel esetében is. Vajon mi lehet az oka annak, hogy ilyen látványosan elszakadtak egymástól a globális olajárak és a hazai üzemanyagár-jegyzések? Miért megy kvázi „szembe” az olajár-alakulással a hazai dízelár? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána elemzésünkben, több szakértőt is megszólaltatva.
Meglepő kormányzati fordulat, trollkodás vagy csak gumicsont – sokféleképpen értelmezhető a kormány egyes vezető politikusainak készpénz melletti kiállása. Ám a szokatlan kommunikáció könnyen okozhat károkat, ugyanis nem kérdés, hogy egy versenyképes, minél inkább fehér gazdaság működésének alapja a hatékonyan működő elektronikus pénzforgalom. Pedig a készpénzmentesítésért a kormány és a jegybank is sokat tett az elmúlt években, az elért eredményeket és a belőlük származó fejlődési lehetőségeket kár lenne veszni hagyni.
Már szűk 10 hónapja, tavaly decemberben kivezették az iparági körökben sokat kritizált üzemanyagárstopot Magyarországon, az intézkedés visszahozásának lehetősége azonban sosem került le teljesen a kormány palettájáról. Az elmúlt hónapokban látott meredek benzinár-emelkedés miatt egyre nagyobb a félelem attól, hogy ismét hatósági árat fog megszabni a benzinre és dízelre a kormány, a hazai üzemanyagpiac stabilitásának fontosságát hangsúlyozva ezért sorra szólalnak meg az iparági szereplők. A mostani érzékeny környezetben érdemes felidézni, hogy pontosan hogyan is nézett ki a bő egy évig velünk lévő intézkedés és milyen következményei voltak a hazai üzemanyagpiacon.
2024. január elejétől egy európai uniós szabály miatt jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének következtében valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a júniusban bejelentett emeléssel azonban jócskán túlbiztosította magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Június óta viszont alaposan megváltozott a széljárás az üzemanyagpiacon, számos nemzetközi és magyarspecifikus tényező miatt valósággal az egekbe szöktek az üzemanyagárak Magyarországon, az infláció letörését megcélzó kormányt pedig, érthető módon, most nagyon élénken foglalkoztatja az üzemanyagpiac helyzete. Ezt a két tényezőt összerakva elképzelhetőnek tartjuk, hogy változtatni fognak a jövedéki adó nyár elején bejelentett mértékén − de pontosan mit jelent ez, hogyan alakulhat a benzinár januártól? Megéri majd a román kutakra járni tankolni? Ezeknek a kérdéseknek járunk most utána.