Megjelent a kötelező állampapírtartásról szóló tervezet, van benne más csavar is

Március végén közölte az NGM, hogy a hazai állampapír vásárlásának további ösztönzése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2025. október 1-től

• az eddig is létező, 5%-nyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3%-át rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk, továbbá
• a befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026. április 1-től 6+4%-ra nő, a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5%-os mértékre emelkedik ez a kötelezettség.

A most megjelent rendeletmódosítás értelmében a fenti változások az alábbi kategóriákat érinti majd:

• Kötvényalapok
• Részvényalapok
• Vegyes alapok
• Tőkevédett alapok
• Árupiaci alapok
• Alapok alapjai
• Ingatlanalapok

A jogszabálytervezet mindezeken felül kitér arra, hogy a befektetők biztonsága érdekében is kiemelten fontos, hogy az alapok megjelenítsék jelölésükben, hogy az adott alap forint, vagy devizás befektetést tartalmaz-e túlnyomórészt, azaz a nettó eszközérték legalább 80%-át kitevő értékben.

Ezt a megjelölést és besorolási feltételt a kiszámíthatóság és a transzparencia jegyében az alapnak 5 évig biztosítania kell.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az alapkezelőknek a 2024. júliusi állapotot kellene figyelembe venniük, amikor meghatározzák, hogy az alap forint befektetési alap vagy deviza befektetési alap, visszamenőlegesen nyúlnának tehát bele az alapok devizás besorolásába a tervezettel.

A rendelet az alábbiak szerint definiálja a két kategóriát:

befektetési alap eszközeinek devizaösszetétele tekintetében forint befektetési alap, ha a nettó eszközértéke legalább 80%-a forintban jelenik meg és deviza befektetési alap, ha a nettó eszközértékében nem éri el a 80%-os arányt a forintban fennálló eszközérték.

Az érintett szereplők április 9-ig véleményezhetik majd a tervezetet, piaci forrásaink szerint leginkább a devizás és forintos alap megjelölések okozhatnak majd jelentősebb fejvakarást. Elképzelhető ugyanis olyan helyzet, hogy 2024 júliusában az egyébként legnagyobb, döntően magyar eszközöket tartó kötvényalapok esetében sem volt meg a minimum 80%-os előírás, ami így ezeket az alapokat 5 évre devizás alapnak sorolná be, ez pedig nyilvánvalóan ellentétes lenne a kormányzat szándékával.

Előzmények

Emlékeztetőül, tavaly a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás úgy módosult, hogy a befektetési alapok az általuk tartott elsődleges eszközök alapján kerülnek kategorizálásra.

Az új rendszer ennek megfelelően minden alaptípus esetén meghatározta, hogy a befektetési alap milyen eszközökkel rendelkezhet és azok mekkora részét tehetik ki a befektetési alap eszközértékének.

Mindeddig az alábbiak szerint nézett ki az egyes kategóriák eszköztartási kötelezettsége:

Az 5+3%-os tartási kötelezettség lényegében már a tavalyi módosítások óta érvényes a legtöbb kategória esetében, a konkrét változás itt az, hogy egyértelműsítik: a korábbi, állampapírokra vonatkozó 5%-os elvárás mostantól egyedül a hosszú lejáratú papírokra vonatkozik, és ezeken felül kell további 3%-nyi rövid lejáratú állampapírt tartani.

A tavaly júliusban életbe lépő, állampapír-tartást ösztönző lépések a számok alapján annyira nem jöttek be, a befektetési alapok magyar államadósságban betöltött szerepe még csökkent is azóta (2024 júliusában mért 5,91%-os arány januárra 5,18%-ra csökkent).

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ