konvergencia

Még nem dőlt el, hogy Magyarország is kap-e pénzt az eurózónás büdzséből

A ma hajnalig tartó ülésen csak részmegállapodás született a 2021-2027-es EU-s költségvetés keretében létrehozandó eurózónás költségvetésről és a napvilágot látott információk alapján még nem dőlt el, hogy ebből a kasszából Magyarország úgy is kaphat-e forrásokat, hogy még az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe sem lép be.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik

A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.

15 éve EU-tag Magyarország - Hova jutottunk és miért?

Három hét múlva, május elsején ünnepli 15 éves EU-tagságát Magyarország, illetve további 9 régiós ország, és ennek alkalmából magasszintű konferenciát szervez az Európai Bizottság jövő hétfőn és kedden Bécsben és Pozsonyban. Az eseményről a Portfolio beszámol majd.

Szürreális fordulatok - avagy vannak még tartalékaink, hogy megközelítsük Ausztriát

Látva az elmúlt időszak gyors növekedését a magyar gazdaság fejlődési lehetőségei ismét a figyelem középpontjába kerültek. A vélemények megosztottak. Az egyik végletet az ismét előkerülő "tartósan 1-2 százalékos növekedés" vagy "az ideje hátrafelé tekintgetni és Romániával versenyezni" típusú jövőképek jelentik, miközben más - például a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) elvégzett - számítások szerint átfogó versenyképességi fordulat esetén a következő évtized végére akár Ausztria fejlettsége is megközelíthető. Virág Barnabás megítélése szerint pesszimizmus helyett az elmúlt években elért - eleinte szintén abszurdnak ható - gazdaságpolitikai eredményekre, a sikeres nemzetközi felzárkózási példákra és a gazdaságpszichológiában rejlő lehetőségekre építve, továbbra is inkább az osztrák utolérés jövőképét érdemes megfogalmazni és megtartani. Az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójának írását közöljük.

Hogy néz ki a világ 2060-ban? Jobban élünk majd, mint ma?

A következő évtizedekben elsősorban a nagy feltörekvő országok lassulása miatt csökken majd a világgazdaság növekedési trendje, miközben a fókusz egyre inkább Ázsia, azon belül is Kína és India felé tolódik majd - állapítják meg 2060-ig szóló kitekintésükben az OECD szakemberei. A gondokon persze lehetne segíteni különböző reformokkal, melyek hatását szintén modellezték. A magyarok számára jó hír, hogy várhatóan fokozatosan zárkózunk majd fel a fejlett gazdaságokhoz a következő negyven évben, ennek üteme azonban elmarad majd a kormány ambiciózus várakozásaitól.

Azt hiszed, hogy az EU-források felvirágoztatták a vidéket? Akkor nézd meg ezt az ábrát!

Az elmúlt 10 évben két olyan megyénk is volt, amelynek egyáltalán nem sikerült felzárkózást mutatnia az Európai Unióhoz. Ennél is szomorúbb, hogy erős összefüggés látszik a fejlettség és a fejlődés között: minél gazdagabb egy megye, annál nagyobb valószínűséggel tud növekedni, miközben a szegényebb régiók konvergenciája gyakran nagyítóval sem látszik.

Eldőlt: nem kapott igazi cukorkát Magyarország az euró bevezetéséhez

A négy héttel ezelőtt bejelentett 2021-2027-es uniós költségvetési számoknak ma újabb részleteit bontotta ki az Európai Bizottság és kiderült: mindössze 2,16 milliárd eurót ajánl fel azoknak a tagállamoknak ösztönzőként, amelyek komolyan elgondolkodnak az euró bevezetésén. Mivel a svédeknél hosszabb távon sem valószínű a pénzcsere, így a kereten hét tagállam osztozhat a következő években és a bolgár-román-horvát hármas esélyes is, hogy él majd vele. Ha Magyarország is a pénzcsere mellett döntene, a lakosságszáma arányában közel 0,2 milliárd euróra számíthatna, ami nem tűnik vonzó "cukorkának". Közben azonban a pénzcsere ígérete nélkül is kaphat akár 0,4 milliárd eurót is a strukturális reformok itthoni levezénylésére.

Öt pontban foglalták össze, hogyan lehetünk Európa bajnoka

A V4 országok a pénzügyi és gazdasági stabilitásra alapozva és a digitalizációban rejlő lehetőségeket kihasználva az Európai Unió húzó gazdasági régióivá válhatnak - mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója az Európa jövője című nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.

Még évekig legfeljebb csak álmodunk a magyar euróról

Két euróbevezetési kritériumot teljesít jelenleg Magyarország, vagyis még bőven van tennivalója a közös deviza bevezetése előtt - derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Az elmúlt években érzésre talán közelebb kerültünk a magyar euróhoz, azonban két éve még három kritériumnak feleltünk meg, mivel most éppen kicsúsztunk az inflációs referenciatartományból.

Óriási hitelezés és ami mögötte van: az MNB mert nagyot álmodni

Nem a semmiből jöttek a Magyar Nemzeti Bank tegnap ismertetett, magas hitelnövekedési számai. A hitelállomány abban az esetben bővülhet ilyen gyorsan, ha mögötte egy erős, tartós és fenntartható felzárkózási folyamat áll. Megmutatjuk, milyen is az a gazdasági pálya, amivel a jegybank kalkulál.

Európa és az Egyesült Államok ideje lejárt, az ázsiai országoké a jövő

A PWC legfrissebb tanulmánya szerint 2050-re olyan drámaian átrendeződnek majd a világgazdasági erőviszonyok, hogy gyakorlatilag össze sem lehet majd hasonlítani a mostani állapotokkal:

• 2016-2050 között összesen 130%-kal növekedhet majd a világgazdaság.
• Vásárlóerő-paritáson számolva Kína adja majd a világ GDP-jének 20%-át.
• Szintén vásárlóerő-paritás alapján India - megelőzve az USA-t - a második legnagyobb gazdaság lesz, miközben az EU GDP-jének globális súlya drasztikusan csökken majd.
• A növekedés abszolút bajnoka Vietnám lehet, ahol az elkövetkezendő 34 évben 5% körüli inflációval korrigált éves átlagos növekedés várható, Afrikában Nigéria, Latin-Amerikában Kolumbia, Európában pedig Lengyelország és Törökország diktálhatják majd a legnagyobb iramot.

Óriásit blöffölt Varga, vagy tényleg küszöbön a magyar euró?

Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.

Egy darabig még álom marad a magyar euró

Magyarország jelenleg az euró bevezetésének öt feltétele közül hármat teljesít - derül ki az Európai Bizottság kedden megjelent konvergencia jelentéséből. Elsősorban a jogszabályi környezetet kritizálta a brüsszeli testület, a jegybanktörvény kapcsán több kritikus megjegyzésük is volt.

Csak nálunk nem drágul a munkaerő a régióban

Az elmúlt évtizedben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára - állapítja meg a JPMorgan. Azonban nem minden régiós országban volt jelentős a drágulás: Magyarország van például a leginkább lemaradva a munkaerőköltségek konvergenciájában és annak mostani szintje csak nálunk alacsonyabb a 2008-as értékénél.

Megkapta tízéves bizonyítványát Magyarország

Magyarország az EU 28 országának fejlettségi rangsorában a 23-24. helyen áll - derül ki az Eurostat ma megjelent adataiból. Régiós összevetésben sem állunk előkelő helyen, az utóbbi 10 év felzárkózási üteme az egyik leglassabbnak bizonyult. Az utóbbi két évben viszont újra elindult a lassú konvergencia.

Fogunk valaha nyugati színvonalon élni?

Néha az is kétséges, hogy egyáltalán közeledünk-e a nyugati életszínvonalhoz, ezért érdekes most a Morgan Stanley friss elemzése, mely azt vizsgálja, hogy a feltörekvő európai gazdaságok honnan indultak és hova jutottak el a 2004-es EU-csatlakozásuk óta. Az amerikai befektetési bank szakembereinek legfontosabb megállapítása, hogy a régión belül vannak a gyorsabban felzárkózó országok, mint Lengyelország, Szlovákia, Románia vagy a balti államok, a többiek viszont eddig csalódást okoztak. Sajnos az utóbbi körben van Magyarország is a csehekkel, a horvátokkal, a szerbekkel és a szlovénokkal. Összességében azonban kiemelik, hogy a feltörekvő Európa életszínvonala közeledett az eurózónához.

Hogy állunk Európához képest a válságban?

Alaposan átrendezte az európai országok teljesítményét a válság. Van olyan EU-tag, amelyik gazdasága egynegyedével zsugorodott, és olyan is, amelyik ugyanennyivel bővült hét év alatt. Magyarország már csaknem ott áll, ahonnan elindult.

Nyugati életszínvonal Magyarországon - de mikor?

Még ebben az évben, február elején az MNB által alapított Lámfalussy-díjat átadó konferencián felszólalt Ewald Novotny, a tavalyi díjazott. Az osztrák jegybank-elnök egy figyelemre méltóan szomorú prognózist említett a felzárkózás kitolódásáról. Amikor a vasfüggöny lebontása óta eltelt időszak politikai és pénzpiaci változásait vette számba, Novotny úr arra figyelmeztetett, hogy 2008 után jelentősen lelassult a felzárkózás, és számos előrejelzés szerint, ismét távolabbra kerülhet a nagyon várt életszínvonalbeli felzárkózási dátum. Amennyiben a közép-európai régió a fejlett országoknál csupán évi egy százalékkal nő majd gyorsabban, akkor csak 2060-ban érhetjük utol a fejlett Európát. Ez, akárhogy is vesszük, bizony 45 év! Majd egy fél évszázad! Bár a prognózis a meglehetősen sokarcú és egyenetlen fejlettségi szinteket takaró kelet-közép európai régió egészére vonatkozik ugyan, mégsem túl szívderítő ez a perspektíva.