Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.
Nem kétséges, hogy koronavírusos időkben nehéz előrejelezni a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat. Ránézésre is látszik azonban, hogy a magyar kormány konvergencia programja európai összehasonlításban meghökkentően optimista a 2020. évi GDP, különösen a háztartási fogyasztás alakulását tekintve (3%-os GDP csökkenés és 0,9%-os vásárolt fogyasztás-emelkedés), miközben a kormány a GDP-arányos államháztartási hiányt 3,8%-on kívánja tartani. A derűlátó reálgazdasági prognózis és a deficit mindössze 1,8 százalékpontnyi emelkedése azonban ellentmond egymásnak. Az EU-bizottság Magyarországra vonatkozó előrejelzései a kormányénál lényegesen valószerűbbek (GDP: -7%, fogyasztás: -6%, deficit: 5,2%), de az előrejelzések, valamit 21 EU-tagország konvergencia programjának egybevetése alapján is csak az tűnik ki, hogy európai összehasonlításban a magyar kormány kíván a legkevésbé támaszkodni a költségvetés egyenleg változásának – válságok esetén nélkülözhetetlen – gazdaságstabilizáló hatására.
Gyakorlatilag az uniós csatlakozásunk óta időnként felvetődik a kérdés, mikor kellene bevezetnünk az eurót. A hét elején a Magyar Nemzeti Bank egy új szakmai kötetben mutatta be, szerinte milyen feltételeknek kellene még teljesülni, hogy egyszer leválthassuk a forintot. A listán szerepel néhány olyan pont, melyeket ha komolyan veszünk, akkor további évekre elfelejthetjük a csatlakozást, hiszen egyelőre fényévekre vagyunk a teljesítésüktől.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
A ma hajnalig tartó ülésen csak részmegállapodás született a 2021-2027-es EU-s költségvetés keretében létrehozandó eurózónás költségvetésről és a napvilágot látott információk alapján még nem dőlt el, hogy ebből a kasszából Magyarország úgy is kaphat-e forrásokat, hogy még az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe sem lép be.
A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.
Három hét múlva, május elsején ünnepli 15 éves EU-tagságát Magyarország, illetve további 9 régiós ország, és ennek alkalmából magasszintű konferenciát szervez az Európai Bizottság jövő hétfőn és kedden Bécsben és Pozsonyban. Az eseményről a Portfolio beszámol majd.
Látva az elmúlt időszak gyors növekedését a magyar gazdaság fejlődési lehetőségei ismét a figyelem középpontjába kerültek. A vélemények megosztottak. Az egyik végletet az ismét előkerülő "tartósan 1-2 százalékos növekedés" vagy "az ideje hátrafelé tekintgetni és Romániával versenyezni" típusú jövőképek jelentik, miközben más - például a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) elvégzett - számítások szerint átfogó versenyképességi fordulat esetén a következő évtized végére akár Ausztria fejlettsége is megközelíthető. Virág Barnabás megítélése szerint pesszimizmus helyett az elmúlt években elért - eleinte szintén abszurdnak ható - gazdaságpolitikai eredményekre, a sikeres nemzetközi felzárkózási példákra és a gazdaságpszichológiában rejlő lehetőségekre építve, továbbra is inkább az osztrák utolérés jövőképét érdemes megfogalmazni és megtartani. Az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójának írását közöljük.
A jegybank gyakorlatilag teljesíthetetlen feltételeket szabott az euró bevezetéséhez néhány éve, most pedig Orbán Viktor szavaiból is azt lehetett kiolvasni, hogy nekünk kényelmes a jelenlegi helyzet. Hosszabb távon persze Brüsszel továbbra is színvallásra kényszeríthet, hiszen hivatalosan továbbra is a vállalásaink között szerepel a közös deviza bevezetése. Az mindenesetre árulkodó, hogy a friss elemzésekben már nem is számolnak magyar euróbevezetéssel a következő években.
A következő évtizedekben elsősorban a nagy feltörekvő országok lassulása miatt csökken majd a világgazdaság növekedési trendje, miközben a fókusz egyre inkább Ázsia, azon belül is Kína és India felé tolódik majd - állapítják meg 2060-ig szóló kitekintésükben az OECD szakemberei. A gondokon persze lehetne segíteni különböző reformokkal, melyek hatását szintén modellezték. A magyarok számára jó hír, hogy várhatóan fokozatosan zárkózunk majd fel a fejlett gazdaságokhoz a következő negyven évben, ennek üteme azonban elmarad majd a kormány ambiciózus várakozásaitól.
Az elmúlt 10 évben két olyan megyénk is volt, amelynek egyáltalán nem sikerült felzárkózást mutatnia az Európai Unióhoz. Ennél is szomorúbb, hogy erős összefüggés látszik a fejlettség és a fejlődés között: minél gazdagabb egy megye, annál nagyobb valószínűséggel tud növekedni, miközben a szegényebb régiók konvergenciája gyakran nagyítóval sem látszik.
A négy héttel ezelőtt bejelentett 2021-2027-es uniós költségvetési számoknak ma újabb részleteit bontotta ki az Európai Bizottság és kiderült: mindössze 2,16 milliárd eurót ajánl fel azoknak a tagállamoknak ösztönzőként, amelyek komolyan elgondolkodnak az euró bevezetésén. Mivel a svédeknél hosszabb távon sem valószínű a pénzcsere, így a kereten hét tagállam osztozhat a következő években és a bolgár-román-horvát hármas esélyes is, hogy él majd vele. Ha Magyarország is a pénzcsere mellett döntene, a lakosságszáma arányában közel 0,2 milliárd euróra számíthatna, ami nem tűnik vonzó "cukorkának". Közben azonban a pénzcsere ígérete nélkül is kaphat akár 0,4 milliárd eurót is a strukturális reformok itthoni levezénylésére.
A V4 országok a pénzügyi és gazdasági stabilitásra alapozva és a digitalizációban rejlő lehetőségeket kihasználva az Európai Unió húzó gazdasági régióivá válhatnak - mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója az Európa jövője című nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.
Két euróbevezetési kritériumot teljesít jelenleg Magyarország, vagyis még bőven van tennivalója a közös deviza bevezetése előtt - derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Az elmúlt években érzésre talán közelebb kerültünk a magyar euróhoz, azonban két éve még három kritériumnak feleltünk meg, mivel most éppen kicsúsztunk az inflációs referenciatartományból.
Nem a semmiből jöttek a Magyar Nemzeti Bank tegnap ismertetett, magas hitelnövekedési számai. A hitelállomány abban az esetben bővülhet ilyen gyorsan, ha mögötte egy erős, tartós és fenntartható felzárkózási folyamat áll. Megmutatjuk, milyen is az a gazdasági pálya, amivel a jegybank kalkulál.
A PWC legfrissebb tanulmánya szerint 2050-re olyan drámaian átrendeződnek majd a világgazdasági erőviszonyok, hogy gyakorlatilag össze sem lehet majd hasonlítani a mostani állapotokkal:
Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.
Magyarország jelenleg az euró bevezetésének öt feltétele közül hármat teljesít - derül ki az Európai Bizottság kedden megjelent konvergencia jelentéséből. Elsősorban a jogszabályi környezetet kritizálta a brüsszeli testület, a jegybanktörvény kapcsán több kritikus megjegyzésük is volt.
Az elmúlt évtizedben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára - állapítja meg a JPMorgan. Azonban nem minden régiós országban volt jelentős a drágulás: Magyarország van például a leginkább lemaradva a munkaerőköltségek konvergenciájában és annak mostani szintje csak nálunk alacsonyabb a 2008-as értékénél.
Magyarország az EU 28 országának fejlettségi rangsorában a 23-24. helyen áll - derül ki az Eurostat ma megjelent adataiból. Régiós összevetésben sem állunk előkelő helyen, az utóbbi 10 év felzárkózási üteme az egyik leglassabbnak bizonyult. Az utóbbi két évben viszont újra elindult a lassú konvergencia.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Centiken múlott az ütközés.
Nem volt pénz a megoldásra.
Régóta húzódik az ügy.
Teljesen feleslegesen vállalta a kockázatot Moszkva.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
