A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság begyűrűzése óta gyakorlatilag leállt az egykori szocialista tábor tagjainak felzárkózása a nyugat-európai gazdaságok színvonalához - állapítja meg egy, a térségbeli országok gazdasági átalakulásának elmúlt 25 évéről készült IMF-jelentés. A dokumentum szerint a piacbarát gazdaságpolitika melletti szilárdabb elkötelezettség a záloga a gyorsabb felzárkózásnak - összegez a Bruxinfo.
Az Európai Központi Bank (EKB) konvergenciajelentéséből kiderült, hogy Magyarország esetében aggályos lehet a jövőben az inflációs konvergencia fenntarthatósága. Ráadásul hazánkban még a jog sem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre és a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó követelményeknek. Nekünk még távoli, de Litvánia már jövőre csatlakozna az euróövezethez - noha az EKB szerint, náluk is vannak megválaszolatlan problémák. A jövőben felzárkózódó országnak ugyanis szintén meggyűlhet a baja az inflációs konvergenciával, hiába annyira nyomott náluk is az árindex.
Tíz évvel az uniós csatlakozásunkat követően sem sikerült érdemben közelednünk az uniós átlagjövedelemhez, míg mások jelentős felzárkózáson mentek keresztül. A balti országok példája viszont nem megismételhető azok speciális körülményei miatt. Mik lehetnek hát azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amik újraindítják a konvergenciát kelet és nyugat között? Többek között ezen kérdésekről tartott előadást Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a mai napon, Brüsszelben.
Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat.
Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadóság nem süllyed 50% alá. Ennek lehetőségét mérlegeltem, illetve a téma kapcsán felmerülő fontosabb kérdéseket próbáltam megválaszolni írásom első részében, rámutatva, hogy az 50%-os küszöb fenntartása mellett a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve. A kormányfő másik számszerű üzenete úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. Jelen írásban azzal foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentésnek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint a 90 százalékos feltételből az következik, hogy 30 évnél is sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig de az sem magától értetődő, hogy fejlettségi szintünk valaha eléri az eurózóna 90%-át.
A regionális jövedelemkülönbségek növekedését mutatják a fejlettséget mérő adatok. Nőttek a regionális különbségek a visegrádi országok között, ha a GDP és a munkanélküliségi ráta 2000-2008 közötti adatait vesszük figyelembe. A magyar régiók leszakadását figyelhetjük meg az Errőforrástérkép programban ábrázolt adatok alapján.
Távolodik a cseh lakosság életszínvonala az uniós átlagtól - állítja a cseh statisztikai hivatal elemzője. A friss adatok szerint Csehország valóban belépett azon országok "klubjába", amelyek a 2004-2014-es tíz éves időszakaszon az előrejelzések szerint alig jutnak előre a felzárkózásban. Ezt a "klubot" eddig Magyarország és Horvátország alkotta. Csehország azonban még így is hamarosan a régió legfejlettebb országává válhat, mivel a több mint tíz éven át első helyezett Szlovénia meredek zuhanásba kezdett.
A versenytárs nemzetekhez képest - mint a csehek, a lengyelek vagy a szlovákok - 2008-ig tapasztalható volt Magyarországon egyfajta közeledés az egy főre jutó nemzeti jövedelem európai átlagához, de azóta "a magyar konvergencia elakadt" - jelentette ki Bod Péter Ákos kedden Zalaegerszegen.
A konvergencia és divergencia egyszerre van jelen az Európai Unióban. Ráadásul ez mind az eurozónán belüli és azon kívüli országok esetében is igaz. Az optimális valutaövezetek elméletének endogén értelmezése kevéssé tűnik ma alátámasztottnak a perifériára szorult országok esetében. Magyarország kapcsán azt látjuk, hogy míg 2002-ben a visegrádi országok éllovasa voltunk, addig mára sereghajtókká váltunk. Mindezt jól tükrözi a kormányzati minőség alakulása 2002 és 2011 között. Amennyiben országunk valóban csatlakozni szeretne az eurózónához, jelentős fejlődést kell felmutatnunk a nemzeti szintű kormányzás területén, és meg kell erősítenünk mind formális, mind informális intézményeinket. Az európai szintű egységes kormányzás kialakítása reménytelen vállalkozás lehet, amennyiben a nemzeti szintű kormányzási rend és gyakorlat olyan mértékben eltér egymástól, mint ahogy azt ma látjuk. A kormányzás nehezen megfogható definíciója ettől függetlenül mérhető, a törésvonalak jól kirajzolódnak. Az itt mutatott teljesítmény pedig erős és szignifikáns kapcsolatban van az adott országok gazdasági teljesítményével. Benzes István és Rezessy Gergely "Felzárkózás és leszakadás Európában. A nemzeti szintű kormányzás eltérő minőségei" című tanulmányára támaszkodtunk, akik 30 európai országot vizsgáltak meg a kormányzás 10 dimenziójában.
A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához. Kiszámoltuk, különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
