Az Európai Bizottság a mai napon megállapította, hogy Horvátország készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót, így az euróövezeti tagállamok száma húszra emelkedik - írja a testület a ma közzétett konvergenciajelentésében.
Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyet sem teljesít – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergencia jelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok mindegyikét elvétsük, azóta volt olyan év, amikor három feltételt is teljesítettünk. Persze amíg nincs meg a politikai akarat, addig csaknem felesleges bármilyen euróbevezetési kilátásokról beszélni, márpedig a jelek szerint nincs ilyen szándék, a gazdaság állapotáról mégis sokat elárul, hogy egyre távolabb vagyunk a feltételek teljesítésétől. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott úgy, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. Addig pedig teljesen mindegy, hány feltételt teljesítünk.
A kohéziós politika önmagában nem képes összetartó gazdaságokat és társadalmakat biztosítani. Más európai és nemzeti szakpolitikáknak is mérlegelniük kell regionális hatásaikat. Más szóval minden releváns szakpolitikába be kell építeni a regionális szempontú vizsgálatot és a „ne árts a kohéziónak” elvet. A legfontosabb politikai döntések túl hosszú ideje figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, és ennek gazdaságaink, a társadalmaink szerkezete és demokratikus rendszereink látják kárát. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk.
A magyar társadalmat és gazdaságot 2020 márciusában (számos európai országot néhány héttel korábban, másokat valamivel később) érte el a járvány. Rendkívüli hatásait a második negyedév statisztikái tükrözték: kétszámjegyű gazdasági visszaesés, növekvő munkanélküliség. Másfél évre rá az aggregált statisztikai adatok szerint a gazdasági teljesítményünk – hasonlóan a legtöbb európai országéhoz – visszajutott a válság előtti szintre. Mondhatni, mostanra jutottunk ki a mély gödörből, amelybe a gazdaságot belelökték a termelési folyamatok átmeneti megszakításai, az egymást követő járványhullámokra reagáló hatósági korlátozások, a keresleti hatások. Egészségügyi viszonyainkat tekintve és életekben mérve is súlyos volt az időszak. 2020-ban ezer lakosra 14,5 halál jutott, a természetes fogyás 5,0 volt, ami békeidőben példátlan; félő, hogy 2021 is szomorú adatokkal kerül be a demográfiai évkönyvekbe.
Az elmúlt több mint másfél évtizedben Magyarország mindösszesen 11,5 százalékpontot (63%-ról léptük 74%-ra) dolgozott le hátrányából az EU27 átlagához való közeledés során, így a 13 közép-kelet-európai tagállam (EU13) közül mindösszesen a 10. a konvergencia rangsorban. Hazánk az ötödik volt 2004-ben, jelenleg pedig a 8. legfejlett tagállam a régiós országok közül. A jövő konvergenciafolyamatát illetően hatalmas a kérdőjel.
Az Európai Unió 2004-ben induló keleti bővítése jelentős mértékben meghatározta a régió felzárkózási esélyeit az elmúlt másfél évtizedben. A Does EU membership facilitate convergence? The experience of the EU’s eastern enlargement” címmel megjelent kétkötetes tanulmánygyűjtemény egy elemzési keretet vázol fel annak vizsgálatára, hogy az EU tagság milyen módon és mértékben segítette a régió gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózását a fejlett országokhoz. Az egyes fejezetek a különböző területeken, illetve egy-egy országra vagy országcsoportra vizsgálják ezt a hatást.
A koronavírus-járvány okozta válságra válaszul a tagállamoknak olyan összehangolt és hiteles költségvetés-politikai intézkedéseket kell hozniuk, amelyek kezelik a járvány rövid távú következményeit és támogatják a helyreállítást, ugyanakkor nem veszélyeztetik középtávon a költségvetés fenntarthatóságát - jelentette ki Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos Brüsszelben szerdán.
Az Eurostat frissített kimutatása alapján Magyarország visszaelőzte Szlovákiát a legismertebb fejlettségi mutató, az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP alapján. A 2019-es magyar adat már jóval magasabb, mint a görög, és közelít a portugálhoz. Ugyanakkor a szűk tíz éve beelőző észt és a litván gazdaság előnye stabilizálódni látszik.
Horvátország és Bulgária még az idén beléphet az euró előszobájának nevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe - nyilatkozta tegnap Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. A jegybanki vezető üdvözölte az országoknak a közös valutára való áttérés érdekében tett erőfeszítéseit és azt is jelezte, hogy 2023-ban nyílik lehetőség az euróbevezetésre.
Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.
Nem kétséges, hogy koronavírusos időkben nehéz előrejelezni a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat. Ránézésre is látszik azonban, hogy a magyar kormány konvergencia programja európai összehasonlításban meghökkentően optimista a 2020. évi GDP, különösen a háztartási fogyasztás alakulását tekintve (3%-os GDP csökkenés és 0,9%-os vásárolt fogyasztás-emelkedés), miközben a kormány a GDP-arányos államháztartási hiányt 3,8%-on kívánja tartani. A derűlátó reálgazdasági prognózis és a deficit mindössze 1,8 százalékpontnyi emelkedése azonban ellentmond egymásnak. Az EU-bizottság Magyarországra vonatkozó előrejelzései a kormányénál lényegesen valószerűbbek (GDP: -7%, fogyasztás: -6%, deficit: 5,2%), de az előrejelzések, valamit 21 EU-tagország konvergencia programjának egybevetése alapján is csak az tűnik ki, hogy európai összehasonlításban a magyar kormány kíván a legkevésbé támaszkodni a költségvetés egyenleg változásának – válságok esetén nélkülözhetetlen – gazdaságstabilizáló hatására.
Gyakorlatilag az uniós csatlakozásunk óta időnként felvetődik a kérdés, mikor kellene bevezetnünk az eurót. A hét elején a Magyar Nemzeti Bank egy új szakmai kötetben mutatta be, szerinte milyen feltételeknek kellene még teljesülni, hogy egyszer leválthassuk a forintot. A listán szerepel néhány olyan pont, melyeket ha komolyan veszünk, akkor további évekre elfelejthetjük a csatlakozást, hiszen egyelőre fényévekre vagyunk a teljesítésüktől.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
A ma hajnalig tartó ülésen csak részmegállapodás született a 2021-2027-es EU-s költségvetés keretében létrehozandó eurózónás költségvetésről és a napvilágot látott információk alapján még nem dőlt el, hogy ebből a kasszából Magyarország úgy is kaphat-e forrásokat, hogy még az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe sem lép be.
A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.
Három hét múlva, május elsején ünnepli 15 éves EU-tagságát Magyarország, illetve további 9 régiós ország, és ennek alkalmából magasszintű konferenciát szervez az Európai Bizottság jövő hétfőn és kedden Bécsben és Pozsonyban. Az eseményről a Portfolio beszámol majd.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
