Az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie

Az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie

A kelet-közép-európai régióban az elmúlt 20 évében lezajlott felzárkózási folyamat az EU átlagához egyértelműen sikertörténetnek tekinthető - hangzott el a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencia panelbeszélgetésén, ahol a román, illetve a magyar jegybank egy-egy szakértője vitatta meg a térségbeli országok fejlődési lehetőségeit. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, illetve Kuti Zsolt, a  Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza is úgy vélte: az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie a felzárkózási folyamat elősegítésében.

Brüsszeli figyelmeztetés: Magyarország súlyos kihívásokkal küzd

Brüsszeli figyelmeztetés: Magyarország súlyos kihívásokkal küzd

Magyarország strukturális problémákkal küzd, amely jól látszott a gazdasági teljesítmény heves kilengéseiben is. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minősége, ami negatív hatással van az üzleti környezetre. Mindezek, kiegészítve a szelektív ágazati különadókkal és állami támogatásokkal együttesen csökkentették a versenyt. Ezeken túl a helyreállítási források elvesztésének kockázata is fenyegeti a magyar gazdaságot – többek között ezek olvashatók ki az Európai Bizottság friss konvergenciajelentéséből.

Ítéletet mondtak Magyarország felett: ha akarnánk, se lehetne eurónk még hosszú évekig

Ítéletet mondtak Magyarország felett: ha akarnánk, se lehetne eurónk még hosszú évekig

Közzétette az Európai Központi Bank a legfrissebb konvergenciajelentését, amelyben a nem eurót használó EU-s országok konvergenciakritériumainak teljesülését vette górcső alá. A koronavírus és az energiaválság utóhatásai miatt a kritériumok többsége nem teljesül a régiós országokban, de régiós összehasonlításban Magyarország áll a legmesszebb a célok teljesülésétől.

Feltárták az EU, magyarokat is érintő „nagy bummjának” hatásait

Feltárták az EU, magyarokat is érintő „nagy bummjának” hatásait

Húsz év után még mindig sikertörténetnek látszik az Európai Unió nagy, 2004-es bővítése, azonban már felszínre jöttek problémák a tagállamok felzárkózásánál. Sok ország már a magas hozzáadott értékű ipari beruházások felé fordult, de ebben Magyarország egyelőre a kivételek között szerepel. Az EU-ban már reformot sürgetnek a kohéziós politika átalakítására.

Rábólintott a Bizottság: most már biztos, bővül az eurózóna

Rábólintott a Bizottság: most már biztos, bővül az eurózóna

Az Európai Bizottság a mai napon megállapította, hogy Horvátország készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót, így az euróövezeti tagállamok száma húszra emelkedik - írja a testület a ma közzétett konvergenciajelentésében.

Mikor lesz magyar euró? Tíz éve nem voltunk olyan messze a bevezetéstől, mint most

Mikor lesz magyar euró? Tíz éve nem voltunk olyan messze a bevezetéstől, mint most

Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyet sem teljesít – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergencia jelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok mindegyikét elvétsük, azóta volt olyan év, amikor három feltételt is teljesítettünk. Persze amíg nincs meg a politikai akarat, addig csaknem felesleges bármilyen euróbevezetési kilátásokról beszélni, márpedig a jelek szerint nincs ilyen szándék,  a gazdaság állapotáról mégis sokat elárul, hogy egyre távolabb vagyunk a feltételek teljesítésétől. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott úgy, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. Addig pedig teljesen mindegy, hány feltételt teljesítünk.

Ha nem változnak meg a szakpolitikák, gazdasági és társadalmi szakadékok sorát láthatjuk Európában

Ha nem változnak meg a szakpolitikák, gazdasági és társadalmi szakadékok sorát láthatjuk Európában

A kohéziós politika önmagában nem képes összetartó gazdaságokat és társadalmakat biztosítani. Más európai és nemzeti szakpolitikáknak is mérlegelniük kell regionális hatásaikat. Más szóval minden releváns szakpolitikába be kell építeni a regionális szempontú vizsgálatot és a „ne árts a kohéziónak” elvet. A legfontosabb politikai döntések túl hosszú ideje figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, és ennek gazdaságaink, a társadalmaink szerkezete és demokratikus rendszereink látják kárát. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk.

Bod Péter Ákos: pillanatkép a gödör pereméről

Bod Péter Ákos: pillanatkép a gödör pereméről

A magyar társadalmat és gazdaságot 2020 márciusában (számos európai országot néhány héttel korábban, másokat valamivel később) érte el a járvány. Rendkívüli hatásait a második negyedév statisztikái tükrözték: kétszámjegyű gazdasági visszaesés, növekvő munkanélküliség. Másfél évre rá az aggregált statisztikai adatok szerint a gazdasági teljesítményünk – hasonlóan a legtöbb európai országéhoz – visszajutott a válság előtti szintre. Mondhatni, mostanra jutottunk ki a mély gödörből, amelybe a gazdaságot belelökték a termelési folyamatok átmeneti megszakításai, az egymást követő járványhullámokra reagáló hatósági korlátozások, a keresleti hatások. Egészségügyi viszonyainkat tekintve és életekben mérve is súlyos volt az időszak. 2020-ban ezer lakosra 14,5 halál jutott, a természetes fogyás 5,0 volt, ami békeidőben példátlan; félő, hogy 2021 is szomorú adatokkal kerül be a demográfiai évkönyvekbe.

Sikertörténet vagy leszakadás: miként teljesített Magyarország és a régió az EU-csatlakozás óta?

Sikertörténet vagy leszakadás: miként teljesített Magyarország és a régió az EU-csatlakozás óta?

Az elmúlt több mint másfél évtizedben Magyarország mindösszesen 11,5 százalékpontot (63%-ról léptük 74%-ra) dolgozott le hátrányából az EU27 átlagához való közeledés során, így a 13 közép-kelet-európai tagállam (EU13) közül mindösszesen a 10. a konvergencia rangsorban. Hazánk az ötödik volt 2004-ben, jelenleg pedig a 8. legfejlett tagállam a régiós országok közül. A jövő konvergenciafolyamatát illetően hatalmas a kérdőjel.

Milyen mértékben határozta meg az EU keleti bővítése a régió felzárkózási esélyeit?

Milyen mértékben határozta meg az EU keleti bővítése a régió felzárkózási esélyeit?

Az Európai Unió 2004-ben induló keleti bővítése jelentős mértékben meghatározta a régió felzárkózási esélyeit az elmúlt másfél évtizedben. A Does EU membership facilitate convergence? The experience of the EU’s eastern enlargement” címmel megjelent kétkötetes tanulmánygyűjtemény egy elemzési keretet vázol fel annak vizsgálatára, hogy az EU tagság milyen módon és mértékben segítette a régió gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózását a fejlett országokhoz. Az egyes fejezetek a különböző területeken, illetve egy-egy országra vagy országcsoportra vizsgálják ezt a hatást.

Még jövőre is szemet hunyhat az EU az állami pénzszórás felett

Még jövőre is szemet hunyhat az EU az állami pénzszórás felett

A koronavírus-járvány okozta válságra válaszul a tagállamoknak olyan összehangolt és hiteles költségvetés-politikai intézkedéseket kell hozniuk, amelyek kezelik a járvány rövid távú következményeit és támogatják a helyreállítást, ugyanakkor nem veszélyeztetik középtávon a költségvetés fenntarthatóságát - jelentette ki Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos Brüsszelben szerdán.

Lendületet vett Magyarország a régiós felzárkózási versenyben

Lendületet vett Magyarország a régiós felzárkózási versenyben

Az Eurostat frissített kimutatása alapján Magyarország visszaelőzte Szlovákiát a legismertebb fejlettségi mutató, az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP alapján. A 2019-es magyar adat már jóval magasabb, mint a görög, és közelít a portugálhoz. Ugyanakkor a szűk tíz éve beelőző észt és a litván gazdaság előnye stabilizálódni látszik.

2023-ban jöhet a horvát és a bolgár euró

2023-ban jöhet a horvát és a bolgár euró

Horvátország és Bulgária még az idén beléphet az euró előszobájának nevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe - nyilatkozta tegnap Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. A jegybanki vezető üdvözölte az országoknak a közös valutára való áttérés érdekében tett erőfeszítéseit és azt is jelezte, hogy 2023-ban nyílik lehetőség az euróbevezetésre.

Bevezethetné Magyarország az eurót? Íme az EKB értékelése

Bevezethetné Magyarország az eurót? Íme az EKB értékelése

Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.

Magyar konvergencia program: meghökkentő előrejelzés, elégtelen költségvetési reagálás

Magyar konvergencia program: meghökkentő előrejelzés, elégtelen költségvetési reagálás

Nem kétséges, hogy koronavírusos időkben nehéz előrejelezni a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat. Ránézésre is látszik azonban, hogy a magyar kormány konvergencia programja európai összehasonlításban meghökkentően optimista a 2020. évi GDP, különösen a háztartási fogyasztás alakulását tekintve (3%-os GDP csökkenés és 0,9%-os vásárolt fogyasztás-emelkedés), miközben a kormány a GDP-arányos államháztartási hiányt 3,8%-on kívánja tartani. A derűlátó reálgazdasági prognózis és a deficit mindössze 1,8 százalékpontnyi emelkedése azonban ellentmond egymásnak. Az EU-bizottság Magyarországra vonatkozó előrejelzései a kormányénál lényegesen valószerűbbek (GDP: -7%, fogyasztás: -6%, deficit: 5,2%), de az előrejelzések, valamit 21 EU-tagország konvergencia programjának egybevetése alapján is csak az tűnik ki, hogy európai összehasonlításban a magyar kormány kíván a legkevésbé támaszkodni a költségvetés egyenleg változásának – válságok esetén nélkülözhetetlen – gazdaságstabilizáló hatására.

Mikor legyen magyar euró? Az MNB még tíz évvel elhalasztaná ezt a kérdést

Mikor legyen magyar euró? Az MNB még tíz évvel elhalasztaná ezt a kérdést

Gyakorlatilag az uniós csatlakozásunk óta időnként felvetődik a kérdés, mikor kellene bevezetnünk az eurót. A hét elején a Magyar Nemzeti Bank egy új szakmai kötetben mutatta be, szerinte milyen feltételeknek kellene még teljesülni, hogy egyszer leválthassuk a forintot. A listán szerepel néhány olyan pont, melyeket ha komolyan veszünk, akkor további évekre elfelejthetjük a csatlakozást, hiszen egyelőre fényévekre vagyunk a teljesítésüktől.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.