A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t.
Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói az MTI-vel kedden.
Nagy területen pusztító villámárvizekkel kell szembenéznie a jövőben a ma történelmi szárazsággal küzdő Kaliforniának, amelyek nagyobb kárt okozhatnak majd, mint egy erős földrengés - állapították meg a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy van-e esélye a Balatonnál egy olyan kiszáradási eseménynek, amely most a Velencei-tavat sújtja. A témával kapcsolatban Tóth Viktor limnológus, hidrobiológus, a Balatoni Limnológia Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt a Checklist vendége. A szakembert arról is kérdeztük, hogy milyen állapotban van Közép-Európa legnagyobb tava, s mit lehetne tenni a tó még megmaradt természeti örökségét. Műsorunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy elkezdtek megérkezni Magyarországra a Magyar Honvédség új Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackjai. Sokan ezt tartják a világ legjobb önjáró tüzérségi rendszerének, amely ráadásul most Ukrajnában élesben is bizonyít. Hazánk honvédségének megújuló képességeiről és az új tarackokról Huszák Dánielt, lapunk Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Az olasz Alpokban 200 gleccser tűnt el 1895 óta, az alpesi gleccserek egyre jobban zsugorodnak, a jég helyét törmelék és szikla veszi át.
A klímaváltozás okozta globális felmelegedés az eddig feltételezettnél jobban érinti az Északi-sarkvidéket, amelynek hőmérséklete a globális átlagnál majdnem négyszer gyorsabban, évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt 43 évben - állítják finn kutatók.
Több mint 2000 év után került felszínre egy jég borította svájci hágó, a Glacier 3000 gleccserrégió területén található Zanfleuron.
A múlt heti fakitermelés szabályaira vonatkozó kormányrendelet óta, sorra jelennek meg szakértői beszámolók arról, hogy milyen káros környezeti hatásokkal járhat a jövőben az új rendelkezés. Ennek ad hangot egy több szervezet általi közös összefogás, illetve nyílt levél.
A globális felmelegedés a betegségek terjedését is elősegíti egy tanulmány szerint, ugyanis a klímaváltozás megkönnyítheti számos kórokozó agresszívabb terjedését. Messzi földről származó különleges betegségek terjedhetnek el Németországban is az éghajlatváltozás miatt, amire fel kell készíteni az orvosokat - hangsúlyozta egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában az országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője.
Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, a hazai tájon valaha teljesen általános tengeri ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása, hosszabb távon pedig egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény jelentheti.
Az adatok szerint az elmúlt két évben felgyorsult bolygónk forgási sebessége, június 29-én pedig új rekordot döntött a Föld: mióta a tudósok atomórákat használnak a forgási sebesség mérésére, sosem jegyeztek fel ilyen rövid napot - számolt be a napokban a TimeAndDate.com.
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta - idézte a BBC hírportálja a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) friss jelentését.
Napról napra egyre jobban érezzük a bőrünkön a klímaváltozás káros hatásait, mint ahogy a hírekben is már rendszeresen olvashatjuk, hogy épp megint megdőlt a napi/havi/évszakos meleg, vagy hidegrekord. Európában július vége brutális forróságot hozott – Athénban egyre gyakrabban felbukkanó erdőtüzekkel kell küzdeni, Angliában pedig a történelem folyamán először mértek 40 fok feletti hőmérsékletet. A rendszerszintű probléma természetesen rendszerszintű megoldásokért kiált, közben azonban a tüneteket is tünetileg kell kezelni. A jövő városainak például mindenképp alkalmazkodnia kell az előttünk álló egyre nagyobb forrósághoz,a kérdés csak az, hogy hogyan - teszi fel a kérdést a Financial Times.
Megpróbálják fokozatosan csökkenteni szombattól a nyugat-csehországi Ceské Svycarsko (Cseh Svájc) Nemzeti Parkban egy hete pusztító erdőtűz területét a tűzoltók - közölte Vladimír Vlcek, a cseh tűzoltóság regionális parancsnoka szombaton Ústí nad Labemben.
Fenntartható építészet címmel 11 videótananyagot tartalmazó haladó továbbképzést állított össze a Budapesti Építész Kamara (BÉK) a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével (HuGBC) közösen. A tananyag bekerült a Magyar Építész Kamara ajánlott továbbképzései körébe.
Joe Biden elnök szerdán új lépéseket jelentett be az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, de nem adott ki klímavészhelyzeti nyilatkozatot, ahogyan azt egyes demokraták követelték, miután Washingtonban az új környezetvédelmi jogszabályokról szóló tárgyalások megakadtak.
Kedden elérte a csúcsot, de akár jövő hét közepéig is elhúzódhat a hőhullám Európában, ami miatt halálesetekkel is számolni kell - jelentette be Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára kedden Genfben.
2021 száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van – emeli ki egy friss tanulmány eredményeit az országos Meteorológiai Szolgálat facebook-oldalán. Az OMSZ azt is írja, örülnének, ha minél több emberhez eljutna az üzenet arról, milyen változásokon megy keresztül az időjárás, és nem a jó értelemben.
Németország kitart az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, annak ellenére, hogy az ukrajnai orosz invázió okozta energiahiány hatásának ellensúlyozására leállított erőművekre kell támaszkodnia - mondta Olaf Scholz kancellár egy videóüzenetben.
Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be. A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.
Interaktív, díjmentes online előadás
Az utasok állítólag hat óra késéssel jutottak el Párizsba.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
