A lépések között szerepel:
- 70 000 közterületi parkolóhely megszüntetése;
- 1400 kilóméternyi védett kerékpársáv és számos további kerékpáros infrastruktúra létrehozása;
- a folyóparti autóutak gyalogos sétánnyá alakítása;
- a 15 perces város, vagyis a mindennapi úticélok gyalog, kerékpárral, vagy tömegközlekedéssel való megközelítésének megkönnyítésének megkezdése;
- az átmenő forgalom betiltása a városközpontban;
- a régi dízelautók közlekedésének betiltása;
- a nehéz személyautók parkolási díjának 200%-kal való megemelése.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere sok esetben Párizsra példaként hivatkozik a fenntartható városfejlesztés szempontjából. Februárban a főpolgármester Párizs lépését méltatta, hogy korlátozták a zöld rendszámos autók parkolását a francia fővárosban.
Van logika abban, hogy a városra kevésbé ártalmas, zéró kibocsátású autók ingyen parkolhassanak, na de abban, hogy a naponta ingázó, kamu zöld rendszámos autók még ingyen is foglalják a parkolóhelyeket, abban mi a logika?
- írta akkor Karácsony Gergely.
Ezt követően novemberben a főpolgármester
parkolási rendszerváltó csomagot nyújtott be a Fővárosi Közgyűlésnek.
Ebben többek között arra tett javaslatot, hogy szűnjön meg a zöld rendszámú autók ingyenessége, ami szerinte ma már a parkolóhelyek pazarlását eredményezi.
Napokkal később fővárosi parkolási reformokról részleteiben szavaztak a képviselők. A reform értelmében
- 2026-tól megszüntetik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolását;
- az 1,8 tonnánál nehezebb autókra és terepjárókra kétszeres parkolási díjat vetnének ki (bár ennek jelenleg van egy jogi akadálya);
- 2026 közepéig megválnak a parkolóautomatáktól, a parkolást a BudapestGO-ban is lehet majd intézni;
- kedvezményt adnak majd a parkolást a BudapestGO-ban lebonyolító bérleteseknek;
- szintén 2026 júliusától emelik a tarifákat;
- az A és B zónákban (belváros) pedig hétvégére is fizetőssé tennék a parkolást.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
