Az év végi ünnepek ideje hagyományosan az évnek az az időszaka, amikor átgondolkodjuk az elmúlt időszakban meghozott döntéseink következményeit, valamint azt, hogy mit szeretnénk elérni az előttünk álló tizenkét hónapban. Amikor például fogadalmat teszünk, megpróbáljuk átgondolni, miként tehetnénk jobbá saját életünket. Talán ez az időszak arra is alkalmat ad, hogy eltűnődjünk azon, miként érhetnénk el fejlődést nemcsak a saját életünk terén, hanem szélesebb kitekintésben is.
Bill Gates terjedelmes írást tett közzé személyes blogján, a Gates Notes-on annak apropóján, hogy hamarosan nagypapa lesz. Gondolatainak középpontjában az éghajlatváltozás elleni harc áll, amelynek kimenetele meghatározza majd, hogy unokája milyen világban élhet. Véleménye szerint a legfontosabb cél, hogy 2050-ig meg kell szüntetnünk az üvegházhatású gázok globális kibocsátását. Ez lesz a legnehezebb feladat, amelyet az emberiség valaha is véghez vitt, amennyiben kudarccal járunk, unokáink egy olyan világban fognak felnőni, amely drámaian rosszabb hely lesz a mostaninál.
Történelminek nevezett megállapodás született hétfőn az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján (COP15) Montrealban. Az egyezmény a szárazföld és az óceánok védelme mellett a biodiverzitás védelmének finanszírozásával is foglalkozik a fejlődő világban.
Fontos műholdat lő most fel a világűrbe a NASA, ennek célja a Föld felszíni vizeinek első globális felmérése, amely új megvilágításba helyezi az éghajlatváltozás mechanizmusát és következményeit – számol be a hírről a Reuters.
A globális felmelegedés következtében már télen is szaporodik Dél-Európában a veszélyes betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog - írta egy kutatócsoport a Royal Society Open Science című szaklapban.
A mezőgazdaság egyszerre részbeni okozója és megoldást jelentő felmentőserege a klímaváltozásnak, a helyzet jobbításában pedig a termelők vegzálása helyett inkább a velük való együttműködés segíthetne – ezek voltak annak a vitának a legfőbb megállapításai, amelyet a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián rögzítettünk. A látszólag távoli álláspontok ellenére kifejezetten kompromisszumkész beszélgetés alakult ki a CEU professzora és a NAK elnöke között.
Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen - derült ki az ENSZ-tagországok uruguayi tanácskozásának eredményéből.
A közelmúltban az egyiptomi Sarm es-Sejkben megtartott klímacsúcs után az elhangzott hivatalos nyilatkozatokból a kötelező udvariasságot és a megalapozatlan kincstári optimizmust lehántva minden gondolkodó ember számára egyértelművé vált, hogy a világ végleg elengedte a 1,5 Celsius-fokos klímacélt (hogy ti. a globális átlaghőmérséklet az 1850 és 1900 közötti átlaghoz képest mért növekedését az évszázad végére 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartani). A tömegeknek szánt egybites politikai narratívában ez annak a beismerését jelenti, hogy a klímaváltozás nem megállítható, legjobb esetben is csak üteme mérsékelhető. Már csak abban reménykedhetünk, hogy az aktuális modellek által az évszázad végére prognosztizált 2,1–2,9 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés nem fog visszafordíthatatlan természeti folyamatokat elszabadítani és nem fogja sok milliárd ember számára élhetetlenné tenni a Földet. De vajon reális cél volt-e valaha is a „klímaváltozás megállítása” a bűvös 1,5 Celsius fokon belül? Látszólag igen, hiszen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-ban kiadott jelentésében ezt még modellszámításokkal alátámasztott megvalósítható célkitűzésként fogalmazta meg. A közvélemény szerint az IPCC tudományos konszenzussal készíti értékelő jelentéseit, a nemzetközi tudomány által hitelesített, jelenlegi tudásunkat tükröző tanulmányok alapján. Valójában azonban bármely „klímacél” kitűzése soha nem az általunk megismert valóságra vonatkozó tudományos eredmények, hanem a valóságot leképezni hivatott globális éghajlati modellek előrejelzései alapján történik. A kettő messze nem ugyanaz.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amely az Agrárszektor Konferenciáról jelentkezett. A műsor első részében Csont Dávid, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt a vendégünk, akit egyebek mellett a műtrágyapiac helyzetéről és kilátásairól kérdeztünk. Az adásban arról is szó volt, hogy miért lehet a jelen piaci körülmények között logikus lépés az agrárium szereplői számára előre bevásárolni műtrágyából. A Checklist második részében Harsányi Zsoltot, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét kérdeztük, főként az agrárium fenntarthatósági és termelékenységi szempontjairól. A Harsányi Zsolt karrierútjáról szóló podcastünk ide kattintva hallgatható meg.
Nagy sikerrel, rekordrésztvétel mellett zajlott le a Portfolio Csoport jubileumi, tizedik Agrárszektor 2022 konferenciája Siófokon. A csütörtökön zárult kétnapos rendezvényen az agrárium és élelmiszertermelés kiemelt témáit vitatták meg a szektor képviselői, köztük termelők, feldolgozók, szolgáltatók, valamint a finanszírozás és a kapcsolódó iparágak képviselői.
Friss adatok szerint Európa eddigi legmelegebb nyara valószínűleg több mint 20 000 többlethalálozáshoz vezetett Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – számol be a hírről a Bloomberg.
Svédország átlaghőmérséklete a világátlagnál kétszer nagyobb mértékben, csaknem két fokkal emelkedett a 19. század második fele óta, rövidebb lett a hóval borított időszak és több lett a csapadék - közölte a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI).
A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.
Tízből hét cégnek a vártnál nagyobb pénzügyi hasznot hoznak a klímavédelmi kezdeményezések, a társaságok többsége mégsem csökkenti olyan mértékben a károsanyag-kibocsátását, amivel érdemben enyhíteni lehetne a globális éghajlatváltozás hatásait - derül ki az EY több mint 500 globális vállalatot vizsgáló felméréséből.
Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain - mondták el klímakutatók az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
Kína elkötelezett a karbonsemlegesség elérése mellett - jelentette ki Hszie Csen-hua, Kína klímaügyi különmegbízottja kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük - hangzott el az érintett országok vezetőitől kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A globális felmelegedéssel, illetve annak egyre fokozódó hatásaival szemben az emberiség két dolog közül választhat: együttműködik vagy elpusztul - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésének (COP27) megnyitóján.
