A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad a szabályozói nyomás, amely pillanatok alatt képes lesújtani az egyes iparágakra.
Szakértői számítások szerint óriási mértékben, tizenhatszorosára kell növelni a kínai napenergiatermelést a következő négy évtizedben ahhoz, hogy a világ legfőbb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína teljesíthesse ambiciózus klímacélját, a karbonsemlegesség 2060-ra történő elérését. Kína már jelenleg is a világ legnagyobb napelemgyártójának számít, így a világ legnépesebb országának keresletnövekedése világszerte tovább csökkentheti a napelemprojektek költségét, ami nagyban elősegítheti a globális klímavédelmi törekvéseket.
Az Egyesült Államok új elnökének klímapolitikájáról és a klímaváltozás elleni lehetséges lépésekről beszélgetett Bartus Gábor környezetgazdásszal Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.
Mark Carney, aki korábban a brit jegybank elnöke volt, most pedig az ENSZ klímaváltozásért és pénzügyekért felelős biztosa, arról beszélt, hogy az évszázad közepétől évente halhatnak meg annyian a klímaváltozásba, ahányan most a koronavírusba, ha a világ sürgősen nem tesz valamit ennek megakadályozására – írja a BBC.
Közel egy éve annak, hogy a koronavírusjárvány megjelent Magyarországon. A világ ez idő alatt sokat változott, a nemzetközi és a hazai közbeszédet is a betegséggel kapcsolatos aggodalmak határozták meg. A klímaváltozást érintő nyugtalanság azonban a COVID-járvány ellenére sem csökkent Magyarországon.
A nagyrészt tűzifahasználatot jelentő erdei biomassza energetikai célokra való alkalmazása többnyire károsabb a Föld légkörére nézve, mint a fosszilis tüzelők ezáltal kiváltandó égetése - állítja az Európai Bizottság témában készült új jelentésében. A jelentés alapján a hosszú távon érvényesülő negatív hatások miatt az Unió jelenlegi biomassza-égetési gyakorlatának fennmaradása veszélybe sodorná az EU 2050-es klímasemlegességi célját és a klímaváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítést. A magyar kormányzati energia- és klímastratégia a biomassza fűtési célú felhasználását közel tízszer annyival növelné 2030-ig, mint az összes többi megújulóét együttvéve.
Egy minimum 10 millió dolláros (2 milliárd 960 millió forintos) üzlet van a láthatáron a pécsi székhelyű Magnus Aircraft Zrt. számára. A cég oktató sportrepülőgépeket álmodott meg, és ebből legalább 20 darabot értékesíthet a nigériai hadsereg számára. Ha minden jól alakul, akár 50 repülőgépet is eladhatnak. A különlegesen jó repülőképességekkel rendelkező gépeket a nigériaiak pilóták oktatására, valamint a Boko Haram terrorszervezet ellen, felderítési célokkal is bevetnék. Brazil és osztrák cégeket sikerülhetett kiütni a nyeregből.
Az online vásárlás a hagyományos kereskedelemhez képest átlag 36 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár - hívta fel a figyelmet egy friss kutatás alapján a Prologis ipari és logisztikai ingatlanvállalat.
Százhúsz ország több mint háromezer tudósa jelentetett meg pénteken egy figyelmeztetést, miszerint az emberiségnek sürgősen alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez, különben óriási kár éri az embereket, főleg a szegényeket és a természetet is.
A jelenleg általánosan elfogadott nézet szerint a globális felmelegedés még azt követően is évtizedekig fokozódna, hogy ha egyik napról a másikra sikerülne is teljesen megszüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Új kutatási eredmények szerint azonban, ha sikerül a terveknek megfelelően nulla közeli szintre mérsékelni a kibocsátást, azzal az eddig vártnál gyorsabban meg lehetne állítani a felmelegedést.
A második világháború óta mért legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal csökkent 2020-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány által megtépázott gazdaság miatt - derült ki a Rhodium Group nemzetközi kutatóintézet keddi jelentéséből.
A kutatók megerősítették, hogy 2016-tal együtt 2020 volt eddig a legmelegebb év a Földön és ezzel hivatalosan is az elmúlt évtized volt a valaha mért legmelegebb 10 év a világban - számol be róla a CNBC.
Az EU ugyan csökkentette a klímaváltozáshoz erőteljesen hozzájáruló, elsősorban hűtőkben és légkondicionálókban alkalmazott fluorozott szénhidrogének (F-gázok, HFC-k) kibocsátását az elmúlt években, azonban egyértelműen szigorítani szükséges a vonatkozó, 2014-ben megalkotott jogszabályokat. Az Európai Bizottság éppen ezt tervezi, az új szabályozás keretében pedig a Kínából az Unióba érkező illegális import elleni fellépést is fokozni kívánják.
A világ vezető vállalatai számára a klímakatasztrófa elkerülése az egyik legfontosabb cél, mivel ez egyszerre veszélyezteti az ökoszisztémát és a jelenlegi gazdasági és társadalmi stabilitást. A KPMG legfrisseb nemzetközi tanulmánya, a Towards Net Zero rámutatott, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A KPMG IMPACT fenntarthatósági szakértői szerint a célok vállalati szintű lebontására, az intézkedések pontosabb és mérhető meghatározására, és ezek hitelt érdemlő, nemzetközi standardokon alapuló, folyamatos bemutatására lenne szükség - írja elemzésében Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.
Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban felvetette annak a lehetőségét, hogy a közúti közlekedést vonják be az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A felvetés komoly bírálatokat váltott ki a témával foglalkozó környezetvédő szervezetek részéről. Ugyanakkor Németországban 2021-től bevezetik a rendszert. Ennek kapcsán fejtette ki szakmai véleményét Szabó Bernadett közgazdász, a Levegő Munkacsoport önkéntese. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
Több, mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta - közölték tanulmányukban a Chilei Egyetem kutatói, akiket meglepett a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.
Úgy tűnik, sikeresen abszolválhatja a klímaváltozás elleni fellépés aktuális kötelező feladatát Európa, sőt, a 2020-ra az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan kitűzött célt még túl is teljesíti az EU. A távlati célok szempontjából azonban a helyzet már egyáltalán nem ilyen rózsás.
"Éghajlati vészhelyzet" elrendelésére kért minden országot szombaton António Guterres ENSZ-főtitkár a párizsi klímaegyezmény elfogadásának 5. évfordulóján tartott virtuális csúcstalálkozón.
Nem csak a klímaváltozás megfékezése, de a helyi légszennyezettség csökkentése érdekében is kulcsfontosságú, hogy magasabb tempóra váltson a fűtési szektor légszennyezésének csökkentése. A villamosenergia- és a szállítási szektor mellett a terület eddig kevesebb figyelmet kapott, a következő években így nem várható áttörés a probléma kezelésében. A koronavírus-válság esélyt kínálhat az érdemi változtatásra, azonban a megoldáshoz olyan kérdésekkel is foglalkozni kellene, mint például a fogyasztói tudatosság hiánya – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében.
A koronavírus miatti tavaszi lezárásokat követően számottevően javultak a környezetszennyezési adatok, idén a becslések szerint 5,5 százalékkal csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami az eddig gazdasági válságok és háborúk idején mért legnagyobb csökkenés lenne. De még ez is kevés a sikerhez. A járvány elterjedése ugyanis fel is erősítheti a klímaváltozást, ha a kormányok és a vállalatok csak a rövid távú kilábalásra koncentrálnak. Mik a lehetséges forgatókönyvek - ezt boncolgatja az Amundi Asset Management elemzése.