Rekorder év van mögöttünk, a forrósághoz hozzá kell szoknunk
A klímaváltozás és globális felmelegedés egyik legtöbbek által észlelhető és egyben leggyakrabban tárgyalt hatása az a havi, vagy az éves átlaghőmérséklet emelkedése. Ahogy arról 2024 elején beszámoltunk,
2023 rekordmeleg év volt a globális átlaghőmérséklet tekintetében.
A tavaly mért 14,98 Celsius-fokos éves globális átlaghőmérséklet 0,6 fokkal haladta meg az egyik összehasonlítási alapnak vett 1991 és 2020 közötti átlagot. Ezen felül tavaly fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet.
Watch how our climate has rapidly changed over the last 144 years. 'Summer' referred to here is the boreal summer and represented by the 3-month average of June, July & August. 2023 comes in hottest by considerable margin. = cooler than average = warmer than averageThe pic.twitter.com/LFzQnRRKkh
— Scott (Duncan) September 14, 2023
Az iparosodás kora előtti átlaghoz képest számolt eltérés azért is fontos, mert a 2015-ben elfogadott párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint a globális hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodást megelőző időkhöz képest maximum 2 Celsius-fok, de lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt kellene maradnia, hogy az emberiségnek legyen esélye elkerülni a globális felmelegedésből fakadó legsúlyosabb, visszafordíthatatlan környezeti következmények hatásait.
A tavalyi rekorder év azonban hamar kiderült, hogy nem egy egyszeri kiugró eset volt. Ahogy egyre több hónap telt el 2024-ből, egyértelművé vált, hogy az idei év is rekord közeli lesz az átlaghőmérséklet szempontjából.
Idén két egymást követő napon is, július 21-én és 22-én is megdőlt, a valaha mért legmelegebb átlaghőmérsékletű nap rekordja.
A világ több pontján is hőhullámokat hozó 2024-es nyárról már az év közben megállapították, hogy a Föld északi féltekéjén a legmelegebb volt, majd az utóbbi hetekben az Európai Unió klímafigyelő szolgálata, a Copernicus már úgy fogalmazott, hogy 2024 „gyakorlatilag biztosan” megdönti majd a valaha mért legmelegebb év rekordját.
A rekordközeli éves átlaghőmérséklet pedig természetesen Magyarországon sem maradt el. A nyári hőhullámoknak köszönhetően, a havi átlaghőmérséklet tekintetében 1901 óta az idei volt a legmelegebb július hónap, és
mindössze 0,001 fokkal maradt csak el a valaha mért legmelegebb hónaptól, 1992 augusztusától.
Ezek mellett, nem meglepő módon a három nyári hónap alatt mért átlaghőmérséklet alapján a Hungaromet megállapította, hogy az idei nyár (június-augusztus), 23,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel Magyarországon is rekordernek számított.
Magyarországon a nyár a tikkasztó hőség mellett kiterjedt aszályokat is okozott. A Hungaromet adatai szerint a júniusban hullott csapadék mennyisége ugyan még 15%-kal meghaladta az adott hónapban jellemző átlagot, júliusban 69%-kal, az augusztus 58%-kal maradt el a szokásostól. A szakemberek szerint azonban a globális felmelegedés legfőbb hatása a csapadékmennyiség helyett sokkal inkább az éves szinten hulló csapadék eloszlását változtatta meg az elmúlt években. Ennek nyomán a nyári hónapok egyre szárazabbá válnak, amely nagy nehézségeket okoz a mezőgazdaságnak, míg tavasszal és ősszel gyakran kiterjedt esőzések jelentkeznek, meglepetésárvizeket hozva.
Nem csak a hőmérséklet emelkedéssel van probléma: veszélyben a Föld természetes rendszerei
Ugyan a látványos, számszerűsíthető adatokat kínáló globális és regionális átlaghőmérsékletet gyakran tárgyalja a tudományos közeg és a média is, egyes szakemberek szerint nem ez a legjobb módja a klímaváltozás súlyosságának mérésére. Gelencsér András, vegyészmérnök, légkörkutató a Portfolio-n közölt elemzésében rámutat, hogy a felmelegedés egyik fő okozójának tartott üvegházhatás mellett a Föld óceánjai is nagy figyelmet követelnek. A napsugarakból származó többletenergia 91 százalékát ugyanis az óceánok nyelik el, míg az energia mindössze 1 százaléka melegíti közvetlenül a légkört.
A folyamatosan melegedő óceánok mellett idén nagy visszhangot kapott, hogy a sarkvidéki jégsapkák és gleccserek is kiterjedten olvadnak. Köztük a vészjóslóan „végítélet-gleccserének” is nevezett antarktiszi Thwaites-gleccser is. A 74 ezer négyzetkilométeres, Florida állam méretű képződmény elolvadása a kutatások szerint 60 centiméterrel emelheti meg a tengerszintet.
Az óceánok emelkedése már évek óta nagy aggodalomra ad okot a Föld alacsonyabban fekvő, partmenti városaiban, vagy akár teljes országokban. Azonban, az olvadó jégsapkák és a melegedő óceánok elsőre láthatatlan, közvetett problémákat is okozhatnak. Idén több tanulmány is foglalkozott már az Atlanti-óceán nagyméretű áramlatrendszerével, az AMOC-kal (atlanti meridionális fordulóáramlás), amelyet az óceánok hőmérséklete és sókoncentrációja tart mozgásban. A kutatások szerint a globális felmelegedés miatt megváltozó óceáni viszonyok következtében az AMOC még a jelenlegi évszázad végéig összeomolhat, amivel kapcsolatban tudósok egy csoportja nyílt levélben hívta fel az északi országok kormányainak figyelmét.
Az AMOC összeomlásának hatására a Föld északi féltekéjén jelentős lehűlés menne végbe,
miközben más területeken tovább erősödhet a felmelegedés, a tenger szén-dioxid elnyelő képessége pedig lecsökkenhet. Ahogy arra korábbi cikkünkben is rámutattunk, a Föld évezredek óta fennálló természetes szén-megkötő kapacitásai, amelyek sokáig kordában tartották a légköri szén-dioxid szintjét. Ezen rendszerek a tudomány szerint elengedhetetlenek a Föld klímaegyensúlyának fenntartásához. Johan Rockström, a potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet vezetője szerint jelenleg láthatóan
A szárazföldi ökoszisztémák elveszítik szénraktározó és szénfelvevő képességüket és az óceánok is az instabilitás jeleit mutatják.
Sok volt a természeti katasztrófa és csak egyre több lesz
A fent említett folyamatok leginkább hosszú távon értelmezhető veszélyeket tartogatnak az emberiség számára. Azonban, ahogy azt idén több alkalommal is megtapasztalhattuk, globálisan és hazánkban is kimutatta már a foga fehérjét a klímaváltozás: az év során többször is beköszöntő,
extrémen szélsőséges időjárás világszerte hozott súlyos természeti katasztrófákat.
Az egyik legegyértelműbben szembetűnő természeti katasztrófa az egyre hosszabban jelentkező hőhullámok, amelyek egyes, kevésbé fejlett országokban már emberéleteket is veszélyeztettek. Indiában például már 2024 márciusában 50 ember halt meg a hőhullámok következtében. Egyes kutatások szerint pedig az évszázad végére akár meg is háromszorozódhat a hőség okozta halálesetek száma.
A hőhullámok és az időszakosan jelentkező száraz időszakok az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában már évtizedek óta okoznak rendszeres erdőtüzeket.
Az USA-ban idén pusztító több mint 57 ezer erdőtűz, 32 ezer négyzetkilométernyi területet perzselt fel, ami viszonyításképpen több, mint Magyarország területének a harmada.
Az erdőtüzek pedig a szakemberek szerint egyre gyakrabban jelennek meg Európában is, különösen a kontinens déli részén. Idén ráadásul kifejezetten korán kezdődött meg az erdőtűz-szezon Európában; Görögországban, Kréta szigetén már áprilisban négy települést is evakuálni kellett.
North and South America saw the most wildfire activity in 2024 according to data. Europe had a relatively average season except for Portugal, some countries of Eastern Europe and the Balkans.Our latest wildfire summary article: #CopernicusAtmosphere
— Copernicus (ECMWF) December 5, 2024
Ugyan az idei évről kiterjedt összegzések nem jelentek még meg, az Európai Unió szerint 2023 volt az ezredforduló óta a legrosszabb év erdőtüzek szempontjából.
A globális felmelegedés azonban a szárazságból fakadó erdőtüzek mellett a teljes ellentettjét is okozhatja. Idén különösen nagy visszhangot kapott az Afrikára néhol lezúduló különösen nagy mennyiségű csapadék, amely elképesztő méretű, halálos árvizeket eredményezett többek között
a Szahara északi részén fekvő Marokkóban, valamint a kelet-afrikai Kenyában is.
Flooding in the Sahara desert, exceptional and very rare occurrence.Pictures from Southern provinces of Morocco. pic.twitter.com/YsMzv0vIEf
— Zineb (Riboua) October 14, 2024
Hazai szinten mi is nyomon követtük az idén Közép-Európát sújtó rendkívüli árvízhelyzetet. Az Ausztriában és Csehországban szeptember végén lehulló rekordmennyiségű csapadék többek között a Dunát is felduzzasztotta, aminek következményeképp az évtizedek óta nem látott árhullám megindult Magyarország, Románia és Lengyelország felé. A nagyjából egy hétig tartó áradáshoz összesen 27 bejelentett halálesetet kötnek és több országban – köztük hazánkban is – rekordméretű vízszintet okozott.
A szokatlan méretű árhullám azonban a kutatók szerint nem véletlen egybeesés miatt alakult ki: a globális felmelegedés komplex hatásai tehetők felelőssé a hirtelen lezúduló csapadékért, ami az árhullámot okozta. Korábbi elemzésünkben is rámutattunk, a szeptember végén a szokásosnál melegebb Földközi-tenger jelentős mennyiségű nedves légtömeget juttatott a légkörbe, amelyek egy alacsony légnyomású ciklonnal együtt jutottak Közép-Európába. Mindeközben a csapadékos levegőt hozó ciklont az északi sark felől beáramló hideg légtömegek „ejtették csapdába” a régióban, ezzel kifejezetten sokáig tartó esőzéseket okozva.
Október elején azonban, az európai árvizeket követő hetekben, Észak-Amerikában az akkor tetőző hurrikánszezon okozott különösen nagy katasztrófát.
A 280 km/órás széllökésekkel érkező Milton hurrikán Florida történetének legnagyobb evakuációját eredményezte.
Az önmagában is történelmi erősségű vihar azért is volt különleges, mert volt olyan időszak, amikor három hurrikán is kavargott az Atlanti-óceán térségében. Köztük az egyik, a négyes erősségű Kirk hurrikán ugyan Észak-Amerika partjait érintetlenül hagyta, keleti irányba tolódva Európát is elérte. A képződmény a kontinens nyugati részén, többek között Spanyolországban és Franciaországban okozott jelentős esőzéseket.
While Florida prepares for landfall of Major hurricane Milton...Parts of Europe braces for a direct hit of ex-hurricane Kirk. High winds and heavy rain incoming. pic.twitter.com/N51Cbo0Pla
— Scott (Duncan) October 8, 2024
A szakemberek szerint pedig egyre inkább fel kell készülnie az emberiségnek az extrém viharokra. Ahogy azt több kutatás is megállapította, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) tudósai arra számítanak, hogy
2 Celsius-fokos felmelegedés esetén a hurrikánok szélsebessége akár 10 százalékkal is növekedhet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
