Az Európai Unió hét tagállama, köztük Lengyelország és Magyarország az atomenergia figyelembevételét szorgalmazza az uniós klímapolitikában - ismertette a lengyel sajtó pénteken a varsói kormánynak az Európai Bizottság vezetőinek címzett levelét.
Kilencvennégy földgázipari vállalat és iparági szervezet írt nyílt levelet Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének, melyben a hidrogéntechnológiában rejlő lehetőségek további kiaknázását szorgalmazzák, amely a jövőben nagymértékben átalakíthatja az energiaszektort.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de mostanában a digitális műalkotások iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, ez pedig nem más, mint az uránbányászat. Az atomerőművek még mindig a világ energiaellátásának a 10 százalékát adják, egyáltalán nem rosszak a növekedési kilátások, és a karbonsemlegesség elérésében is fontos szerepük lehet. Ehhez képest az urán világpiaci ára már egy évtizede olyan alacsony, hogy a termelők még a lapátot sem nagyon hajlandóak a földbe tenni. Üzemanyag nélkül azonban nem igazán fognak működni az erőművek, így sokan arra számítanak, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a termelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
A jelenlegi makropénzügyi környezet történelmi lehetőséget kínál a zöld gazdasági fellendüléshez, azonban a mai beruházási aktivitás mellett a tisztaenergia-rendszerre való átmenet örökké tartana, a világ pedig jelenleg egy nagyjából 3 Celsius-fokos globális felmelegedés és klímakatasztrófa felé sodródik - mondta a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) február végi éves konferenciáján tartott előadásában Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza.
A 2050-re kitűzött klímacélok elérése érdekében Európa a hidrogénnel kapcsolatos beruházások kapcsán az élre tört, itt található a globális projektek fele, amelyek elsősorban a környezetbarát, zöld hidrogénre fókuszálnak. Az évtized során így jelentős mennyiségű pénz áramolhat a terület felé a korábbiakhoz képest.
Az Európai Unió és egyre több ország tűzte ki maga elé azt a célt, hogy 2050-ig nettó nullára - vagyis az erdők és az egyéb karbonmegkötő megoldások által kezelhető szintre - csökkenti az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását. Ehhez az EU-nak jelentősen fokoznia kellene ez irányú erőfeszítéseit, azonban még ha sikerül is teljesítenie a kihívást, az is kevés lehet a Párizsi Klímaegyezményben vállalt, a katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzéséhez szükséges cél eléréséhez - figyelmeztet a berlini központú Energy Watch Group (EWG).
Az már szélesebb körben ismert, hogy Joe Biden elnökségének egyik legfontosabb pontja a környezet- és klímavédelem lesz, amire rengeteg pénzt költene a leendő elnök. Ennek része lesz a nap- és szélenergia, az elektromosautó-gyártás, de várhatóan az atomenergia is. Az iparág képviselői pedig a leendő elnökjelölt támogatásában reménykednek, ami a fejlettebb technológiájú, új atomerőművekkel karöltve elhozhatná az atomenergia reneszánszát.
Németország és a német vállalatok gőzerővel dolgoznak azon, hogy Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon 2050-re. Így van ez az Audinál is, amely az elmúlt években nagy hangsúlyt fektet az elektromobilitás irányába történő elmozdulásra. A német prémiumautó-gyártó víziója azonban túlmutat azon, hogy a jövőben minél több környezetbarát autót gyártson és értékesítsen a világban, az Audi minden gyárát karbon-semlegessé akarja tenni 2025-ig. Az ambiciózus célkitűzés felé jó úton haladnak, Brüsszel után idén októbertől már a győri telephely is szén-dioxid-semlegesen gyárt. Az ideáig vezető útról, a jelen és a jövő klímabarát megoldásairól az Audi TechTalk konferencia keretében beszélt a vállalat.
Eredményesen zárult két energetikai innovációs kiírás, a megújuló energiatermelés térnyerését lehetővé tevő fejlesztésekhez csaknem 11 milliárd forint támogatást nyertek el a pályázók - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára szerdai budapesti online sajtótájékoztatóján.
Korallpopulációjának több mint felét elveszítette az ausztrál Nagy-korallzátony az 1990-es évek óta - derül ki egy szerdán közzétett tanulmányból, amely szerint a rendszeres korallfehéredés okozta pusztulás veszélyezteti a zátony regenerálódási képességét.
Olyan grandiózus célt tűzött ki maga elé a társadalom 10, illetve 30 éves távlatban, ami a jelenlegi stratégiákkal, gyorsasággal és technológiákkal aligha lesz teljesíthető. Hiába indultak el az országok, a vállalatok és a magánemberek is a klímatudatosság útján, ha egyszer csak elfogy az út, mire bárki is célba érne. A fenntarthatóság sürgető problémáját jól szemlélteti egy pár héttel korábbi bejelentés: Kína elnöke célul tűzte ki, hogy 2060-ra karbonsemlegessé válik az országuk, ehhez az energiaszektor újrastrukturálását és a szénerőművek kivezetését tervezik a következő 40 évben. Nagy lépés egy kritikus időszakban, de vajon elég lesz? A tragikus válasz, hogy valószínűleg nem. Legalábbis egy komplex, a teljes gazdaságot és folyamatait bevonó lépéssorozat nélkül. A teljes kibocsátásunk csupán 55 százalékát teszi ki az energia, a maradék 45 százalék magától nem tűnik el, a fennmaradó rész miatt van szükség a megújuló anyagok használatára, a karbonlábnyom csökkentésére, a megfelelő hulladékkezelésre, és mindezekhez a körforgásos gazdaság melletti elköteleződésre. Ezekről beszélgettünk Dr. Ürge Lászlóval, a DBH Investment igazgatósági tagjával.
Az Európai Parlament tegnapi ülésén nagy többség mellett megszavazta a klímarendeletet, amelynek többek között fontos része, hogy az üvegházhatású kibocsátásokat a korábbiaknál is nagyobb mértékben kellene csökkenteniük a tagországoknak 2030-ig. A rendelet elsődleges célja az lenne, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson. A tagországok vezetői a jövő hei csúcstalálkozójukon fognak további egyeztetéseket folytatni.
Az Európai Parlament mai ülésén megszavazta, hogy a korábbi 40 százalék helyett 60 százalékkal kellene csökkenteniük az EU országoknak az üvegházhatású kibocsátásaikat 2030-ig. A képviselőket megosztotta a javaslat, de mindenképpen győzelemnek könyvelhető el a Zöldek, Szocialisták és Demokraták, valamint a Megújuló Európa számára.
A klímasemlegesség és a természet fontossága is a népszerű témák közé tartozik az idei Brain Bar-on. Lőrinczi István (Urban Jungle Missionary) egy videóban mutatta be a permakultúra alapelveit és a megvalósítását a gyakorlatban, vagyis, hogy hogyan neveljünk megfelelően növényeket az erkélyen.
Az elmúlt évtizedben rendkívüli módon felerősödtek az éghajlatváltozás kézzelfogható hatásai és ezzel párhuzamosan globálisan is megindult egy közös tenni akarás. Minden egyén, cég, iparági szereplő a saját mindennapjaiban, működésében tudja (ha egyáltalán akar) csökkenteni a kibocsátását - adott esetben a költségeit is - és ezzel hozzájárulni a klímasemleges célok eléréséhez. A Portfolio első fenntarthatósági konferenciája, a Sustainable World 2020, nemcsak nevében és témájában szól a fenntarthatóságról, hanem a szervezés első pillanatától kiemelt figyelmet kapott a minimális környezeti terhelés. Ahol pedig elkerülhetetlen volt a kibocsátás, ott karbonlábnyom számítás után a semlegesítéssel érjük el, hogy a konferencia Zero Karbon lehessen. De hogyan is működik ez a gakorlatban? Riesz Lóránt, a PANNON Pro Innovációs Kft. Zero Karbon elnevezésű Programjának projektfejlesztési vezetője mutatja be milyen adatok kellenek a számításhoz, és hogy kell elképzelni a semlegesítést.
Műszaki és gazdasági szempontból is megvalósítható az Európai Unió számára, hogy 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig az 1990-es szinthez képest - ez a fő következtetése a tekintélyes német Agora Energiewende és az Öko-Institut friss tanulmányának. A cél eléréséhez a tagállamoknak további jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, különösen azoknak, amelyek az átlagnál kisebb célszámokat jelöltek ki saját maguk számára. Ilyen Magyarország is, ahol a tanulmány szerint a jelenlegi kormányzati tervek szerint nemhogy nem csökken, de egyenesen még emelkedik is az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás a következő évtizedben.
Öt kistelepülésen valósulnak meg olyan természetes vízmegtartásra épülő programok, amelyek Belügyminisztérium és a WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország támogatásával segítik az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz - tájékoztatta a két szervezet csütörtökön az MTI-t.
Kaptunk egy új lehetőséget, hogy tiszta lappal kezdjük a gazdaság újraindítását, de most egy megváltozott világban kell alkalmazni és befogadni mindazt, aminek eddig csak a felszínét kapargattuk. Kétség kívül nehéz időszak következik, így a legveszélyesebb hiba most az lehet, hogy eldobjuk magunktól azt a biztos kapaszkodót és mankót, amit a fenntarthatóság és a fenntartható működés kínál. Ez nem más, mint a hatékonyság és a költségcsökkentés. Mindez eddig versenyelőny volt, a jelen helyzetben létkérdés. De nem állunk meg itt! Egy túlélő villámgyorsan alkalmazkodik az adott helyzethez és máris a következő lépésen gondolkozik, így tudja maximálisan kihasználni a klímapolitika és a fenntarthatóság azon előnyeit, amelyek élénkítik a gazdaságot, stabilitást hoznak a pénzügyekbe, átalakítják az energetikát, és enyhítik a vállalati és társadalmi problémákat. Ennek nyomán a Portfolio szeptember 9-én rendezi meg a Sustainable World 2020 – A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.
A pandémiát követő fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállásra kell ösztönözni a hazai üzleti szférát, ennek ösztönzésére szerveztee meg közösen a "Race to Zero Carbon" konferenciát a BCSDH, a Brit, a Holland Királyság és a Német Nagykövetség.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az egységes uniós osztályozási rendszert, amelynek segítségével a vállalkozások és a befektetők egyértelműen meghatározhatják, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Így az új osztályozási rendszer ösztönzi a fenntartható növekedésbe való magánberuházást, és hozzájárul a klímasemleges gazdaság megvalósulásához – olvasható az Európai Tanács közleményében.
30-50 perccel tovább tarthat az utazás a győri fővonalon.
Donald Trump vámháborúja az USA-ra jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Viharos szél, zivatarok, de hózápor és jég is jöhet.
Súlyos kihívással néz szembe a kínai gazdaság.
A termékek glutént tartalmaznak, az allergén nincs feltüntetve a termékek jelölésén.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
