Törvénybe foglalná a 2050-es klímacélt az EU
Az Európai bizottság javaslatot terjesztett elő a 2050-es klímasemlegességi cél törvénybe foglalására, emellett nyilvános konzultációt indított az európai éghajlati paktumról.
Az Európai bizottság javaslatot terjesztett elő a 2050-es klímasemlegességi cél törvénybe foglalására, emellett nyilvános konzultációt indított az európai éghajlati paktumról.
Az európai uniós karbonsemlegességi törekvések és az új energiahatékonysághoz kapcsolódó szabályozási változások az építőipart sem hagyják érintetlenül, hiszen a szektor az Európai Unió (EU) több társadalmi, klímavédelmi, energetikai és politikai célkitűzésének megvalósításában is lényeges szerepet játszik. Ezen felül számos olyan szolgáltatásnak és köztes terméknek jelent felvevőpiacot az építőipar, amelyek a szektor ellátási láncának elemeivel együtt a gazdaság zöldítését célzó intézkedésekben érintettek lesznek. Azt, hogy előreláthatólag milyen konkrét klímapolitikai intézkedések várhatók az építőiparhoz kapcsolódóan, Kakas Márk, a BRUXINFO vezetője foglalta össze.
Nukleáris energia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet 2050-re, ezért az Európai Uniónak be kell fejeznie az atomenergia negatív diszkriminációját - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Prágában, a 6. közép-európai atomipari konferencián elhangzott előadásában.
A 2020-as években mérsékelt tempóban, 2030, illetve 2040 után viszont gyors ütemben csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a magyar kormány - derül ki a csütörtökön nyilvánosságra került Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezetből. Az anyag szerint a klímasemlegesség 2050-ig tartó eléréséhez Magyarország emisszióját 1990-hez képest várhatóan körülbelül 95%-kal kell mérsékelni, a fennmaradó mintegy 5 százaléknyi kibocsátást pedig a hazai úgynevezett elnyelők, elsősorban az ország telepítésekkel bővítendő erdei fogják megkötni.
Fontos kijelentéseket tett a kormányzati klímapolitika területén Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Megjelent ma az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagja és benne az éves fenntartható növekedési stratégia, amely az ún. európai szemeszter Magyarországra is érvényes új ciklusát indítja el és majd februárban várhatók ezzel kapcsolatban a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások. A ma közzétett növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe és ezek segítségével igyekszik elérni a zöld, emberközpontú és fenntartható gazdasági keretrendszert.
A 2020-as klímavédelmi célok megvalósításával 2050-re Európa klímasemlegessé válhat. Ennek érdekében kísérletet kell tenni arra, hogy valamennyi európai uniós tagország 2050-ig kötelezze el magát az éghajlatsemleges Európai Unió elérését célzó stratégia mellett - mondta Frans Timmermans EU-biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora csütörtökön.
Világszerte az épületekből összesen 209 millió tonnányi kibocsátott szén-dioxid származik, ha ezt a mennyiséget sikerülne megszüntetni, az lényegében egyenértékű lenne azzal, mintha közel 45 millió autót egy teljes évre eltűntetnénk az utakról. Az egyik legfőbb szervezet, amely az épületek által kibocsátott károsanyagok csökkentéséért jött létre, céljául tűzte ki, hogy 2030-ra minden új épület nettó nulla karbonkibocsátással működjön, 2050-re pedig az épületek 100%-a legyen nettó nulla karbonkibocsátású - szerepel a HuGBC felhívásában.
Kiszivárgott a december 11-én nyilvánosságra kerülő uniós klímaalap friss terve, amely a szénrégiók átállását hivatott segíteni EU-s pénzből, de mérete és a jogosultsági kritériumok alapján óriási csalódás lehet Kelet-Európának – írja a Bruxinfo. Magyarországról egyetlen régió, a Mátrai Erőmű miatt az észak-magyarországi lenne jogosult a forrásra. Az erőmű eladásáról egyébként éppen a minap kezdett értékesítési tárgyalásokat az Opus az állami MVM-mel.
Szerinte a német kancellár egy alkalmatlan bolond.
Hegyeshalomnál három, Mocsánál két személyautó ütközött.
Intenzív szakaszában van a háború.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
