Az Európai Polgárok Testülete megbeszéléseket kezd az energiahatékonyság növelésének előnyeiről és kihívásairól. A 27 EU-tagállam 150 véletlenszerűen kiválasztott polgárából álló testület a háztartások, a vállalkozások és a közösségek energiaválság kezelésében betöltött szerepét vizsgálja meg, amely az európai zöld megállapodás és a klímasemlegesség ambiciózus tervének kritikus aspektusa – jelentette be az Európai Bizottság.
A mérések kezdete óta a legmelegebb év globálisan a 2023-as volt, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Összességében tavaly 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest. A 2023-as év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük - írja a másfélfok.hu. A 2024. újabb nyomasztó rekordot tartogat: ez lehet az első év, amikor nemcsak néhány hónapra, hanem éves átlagban is átlépjük a 1,5 fokos küszöböt. Bár ez még nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja, hiszen a meghaladást 20 éves éghajlati átlagban kell vizsgálni, ugyanakkor egy nagyon komoly intő jel egy olyan jövőre vonatkozóan, amit senki sem akarhat.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol, a Volánbusz, a MÁV és a Waberer’s a hidrogénmobilitás fejlesztése érdekében. A vállalatok a jövőben közösen vizsgálják a zöld, megújuló hidrogén előállítási lehetőségeit, logisztikáját és közlekedési célú hasznosítását. A vállalatok egyeztetik fejlesztési terveiket, összehangolják pályázati projektjavaslataikat, és közösen dolgoznak ki koncepciókat a hidrogén üzemanyagcellás közlekedés elterjesztésére, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére.
Látványosan visszavettek éghajlatvédelmi céljaikból a vállalatok a magas infláció és a geopolitikai feszültségek hatására. A cégek annak ellenére lassítják fenntarthatósági kezdeményezéseiket, hogy azok több pénzt hoznak, mint amennyit remélték tőlük – mutat rá az EY több mint 500 fenntarthatósági szakértővel készült nemzetközi kutatása. Magyarországon 2024 januárjától törvény ösztönözheti a fenntartható szervezeti működést.
Legalább 2,1 milliárd dollár (744 milliárd forint) összeértékű új felajánlást tettek alapítványok és más donorok klímavédelmi célokra, de különösen a mezőgazdaság és a kiszolgáltatott közösségek védelmére kedden, az ENSZ idei éghajlatváltozási csúcsértekezletén (COP28) Dubajban.
Az Európai Tanács és a Parlament ideiglenesen megállapodott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról, így új szintre kapcsolhat az épületek energiahatékonyságának javítása az EU-ban. A felülvizsgált direktíva célja az új és felújított épületekre vonatkozó szigorúbb energiateljesítmény-előírások érvényesítése, a kibocsátás-csökkentésre és az energiaszegénység elleni küzdelem fokozása. A gázkazánokat és olajkályhákat is fokozatosan betiltaná az EU.
A globális szereplők közössége nem tudott jelentősen előrelépni a klímasemlegesség felé. Az eddig beérkezett nemzeti vállalások teljeskörű betartása esetén a globális átlaghőmérséklet emelkedése jelentősen 2°C felett várható, amely meghaladná a Párizsi Megállapodás céljait, amely törekedne a 1,5°C-os határ tartására. Az EU és annak tagállamai 2020 és 2021 között (a legfrissebb adatok még csak 2021-re vonatkoznak) 5,1%-kal növelték kibocsátásaikat, azok csökkentése helyett - áll a Green Policy Center második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében.
Az energiaszektor gyorsabban változik, mint sokan gondolják, így a klímavédelmi célok még mindig elérhetőek, de ennél jóval többet kell tenni, a rendelkezésre álló idő pedig korlátozott, ezért fel kell gyorsítani a folyamatot - figyelmeztet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében, amely szerint ez nem "csak" azért elemi érdekünk, hogy így megakadályozzuk a Föld lakhatatlanná válását, de a környezet- és egészségvédelmi megfontolások, az energiabiztonság, a megfizethetőség, valamint általános gazdaságfejlesztési érvek is ebbe az irányba mutatnak.
A várakozások alapján nagy terhet fog a vállalatoknak jelenteni a fenntarthatósági jelentések elkészítése. Első körben legalább 1000-1500 hazai céget érint a jogszabályi előírás, a CSRD alapján pedig a jelentéstételi kötelezettség hamarosan minden magyar középvállalatra vonatkozik majd. A döntés a vezetőké: egy nagyon körülményes procedúra során, akár még büntetést is kockáztatva, analóg módon gyűjtik és dolgozzák fel a jelentéshez szükséges adatokat vagy digitalizálnak. Az biztos, hogy érdemes minél előbb elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést, a DMS One szakértője, Imre Andrea szerint a CSRD irányelv által elvárt adatközpontú jelentéskészítéshez folyamatszemléletű optimalizációra van szükség.
Az EU Taxonómia rendelete egyre több fenntarthatónak tekinthető gazdasági tevékenységet definiál, így kibővül azon nagyvállalati szereplők köre, akik működésüket az egységes, zöld szempontrendszerhez igazíthatják. A zöld kritériumok teljesítéséhez azonban a műszaki és technológiai feltételek, valamint az adatigények sokszor még nem állnak a vállalatok rendelkezésére, így várhatóan a közeljövőben nagyobb volumenű fejlesztésekre és beruházásokra lesz szükség. A KPMG szakértői szerint az érintett vállalatok és pénzügyi intézmények számára egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a rendelet elvárásainak gyakorlati alkalmazása. Egyfelől folyamatos felülvizsgálatot és közzétételi kötelezettséget ír elő, ugyanakkor lehetőséget kínál a gazdasági tevékenységek rugalmas átalakítására és átlátható finanszírozására. Előnyben vannak azok, ahol már korábban is foglalkoztak a fenntarthatósági megfeleléssel, esetleg készítettek nem-pénzügyi jelentést, vagy dedikált csapat foglalkozik az ESG tématerületeivel.
Németország 2024-ben tonnánként 40 euróra, 2025-ben pedig 50 euróra emeli a lakhatásban és a közlekedésben használt szennyező fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adót – számol be a hírről a Bloomberg.
Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ez ma már nem „csak” klímapolitikai szempontból húsbavágó, hanem energiabiztonsági megfontolásokból is. A nehézipar nélkül pedig a klímasemlegesség nem érhető el, hiszen ez egy energiaintenzív iparág, amelyben fosszilis energiaforrásokat alapanyagként és energiahordozóként is nagy mennyiségben használnak. Az átállás forrásigénye nagy. De nagyságrendileg mégis mekkora? És ez hogy viszonyul a várhatóan rendelkezésre álló forrásokhoz?
Egy holland pár a borsodi Irotán épített fel klímasemleges szálláshelyeket, tavaly 300-nál is több vendéget fogadtak. De mégis hogy kerülnek Borsodba, milyen hatást gyakorolnak a környékre, és mit tanultak ők a helyiektől? Képriport.
A katasztrofális mértékékű klímaváltozás megelőzéséhez szükséges új, tiszta energiagazdaság gyorsabban épül ki, mint azt sokan gondolják, de míg a napenergia, a villanyautók és az energiatakarékos világítás terjedése már elég gyors a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez, az energiarendszer egyéb területein sürgősen fokozni kell a változás sebességét - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
Rendszeresen felmerül mind Európában, mind hazánkban a hatalmas klímasemlegességi kihívás az épületek kapcsán. Energiafogyasztásuk miatt kimagasló, a teljes magyar üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel 40 százaléka kapcsolódik az ingatlanokhoz, és bár ennek leszorításához már ma is adott a technológia, mindeddig még csak közeledni sem tudtunk a szükséges beruházási volumen eléréséhez. A „megmentő” szerepet egyre többen részben itt is a bankokra osztanák. A Green Policy Center elemzése a lakó- és kereskedelmi ingatlanhitelek mentén összesítette a banki klímasemlegességi célokat és terveket.
Az Európai Bizottság bemutatta a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentést, melynek célja, hogy az emberek jóllétét és a fenntarthatóságot helyezze az Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjába. Ennek érdekében tíz konkrét intézkedést javasolnak.
Itt a szokásos év végi nemzetközi sajtótájékoztatója.
Mélyülnek a kapcsolatok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Bojinka Miklós 22 évesen alapította első cégét.
Konszenzusra jutottak a republikánusok és a demokraták.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
