Szél- és vízenergiából állítaná elő 2050-re az EU villamosenergia-igényének negyedét
Az Európai Unió (EU) villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság hétfői javaslata szerint.
Az Európai Unió (EU) villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság hétfői javaslata szerint.
Az épületek zéró karbonkibocsátása került fókuszba a Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi előadásán. A technológia már adott lenne ahhoz, hogy szinte kibocsátás nélkül működjenek az új épületek, már "csak" egy ösztönzőrendszer, egy jól kidolgozott támogatói környezet kell, hogy a fejlesztők ténylegesen fenntartható épületekkel borítsák be a várost.
Éppen egy évtizeddel ezelőtt következett be a történelem csernobili utáni második legsúlyosabb atomerőmű-balesete Japánban. A Fukusima Daiicsi atomerőmű balesete időben és térben is messzire ható következményekkel járt, világszerte nagy változásokat előidézve a nukleáris iparágban. A történelem valószínűleg leghosszabb, folyamatos ipari katasztrófája egyértelműen törést okozott az atomerőművek globális helyzetében, de nem véglegeset.
A 2050-re kitűzött klímacélok elérése érdekében Európa a hidrogénnel kapcsolatos beruházások kapcsán az élre tört, itt található a globális projektek fele, amelyek elsősorban a környezetbarát, zöld hidrogénre fókuszálnak. Az évtized során így jelentős mennyiségű pénz áramolhat a terület felé a korábbiakhoz képest.
A világ vezető vállalatai számára a klímakatasztrófa elkerülése az egyik legfontosabb cél, mivel ez egyszerre veszélyezteti az ökoszisztémát és a jelenlegi gazdasági és társadalmi stabilitást. A KPMG legfrisseb nemzetközi tanulmánya, a Towards Net Zero rámutatott, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A KPMG IMPACT fenntarthatósági szakértői szerint a célok vállalati szintű lebontására, az intézkedések pontosabb és mérhető meghatározására, és ezek hitelt érdemlő, nemzetközi standardokon alapuló, folyamatos bemutatására lenne szükség - írja elemzésében Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.
Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban felvetette annak a lehetőségét, hogy a közúti közlekedést vonják be az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A felvetés komoly bírálatokat váltott ki a témával foglalkozó környezetvédő szervezetek részéről. Ugyanakkor Németországban 2021-től bevezetik a rendszert. Ennek kapcsán fejtette ki szakmai véleményét Szabó Bernadett közgazdász, a Levegő Munkacsoport önkéntese. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
A magyar kormány több feltétele is teljesült a 2030-as uniós klímacél emelését tartalmazó új megállapodásban, amely ugyanakkor számos kérdést is felvet. Noha a legalább 40-ről minimum 55 százalékra emelt kibocsátáscsökkentési cél kollektíven értendő, vagyis elméletileg Magyarországra nézve sem kötelező, azért valószínű, hogy nekünk is fokozni kell ez irányú erőfeszítéseinket, amire lenne is tér. A zöld szervezetek a politikusokkal ellentétben nem elégedettek; a Greenpeace emlékeztet, az ENSZ szerint 65 százalékos célra lenne szükség a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak megvalósításához, ráadásul azáltal, hogy már a természetes szén-dioxid-nyelők, például erdők hatása is beszámítandó, valójában csak 51-53 százalékkal csökkenne az emisszió.
Péntek reggelre megszületett az uniós csúcson a 2030-as klímacéllal kapcsolatos megállapodás is. Ez a tegnap esti jogállamiságos-költségvetéses alku mellett egy szintén igen fontos, nagy jelentőségű megállapodás, ami növeli a német soros elnökség időszakának sikereit is. Az EU-csúcs után aztán közzétették a teljes megállapodási szöveget minden témában, így azt is, hogy pontosan miben maradtak a klímavédelmi célok kapcsán és például a lengyel aggodalmakat hogyan hárították el. Összességében a 2027-ig tartó időszak alatt legalább 600 milliárd eurónyi forrás fog áramlani a klímavédelmi célokra az EU-ban.
Az elmúlt években a pénzügyi felügyeletek is felfigyeltek a klímaváltozás kockázataira, és bár egységes fellépésről még nem lehet beszélni, az egyértelmű, hogy a klímaváltozás kockázata nemcsak az egyes piaci szereplőket érinti, de globálisan is veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. Éppen emiatt elengedhetetlen az egységes követelményrendszer kialakítása a szabályozói oldalon, például olyan stressztesztek előírása, amit a pénzügyi intézmények 2008 óta alkalmaznak.
Illegális magántulajdonban van az Amazonas brazíliai esőerdeinek csaknem egynegyede - derült ki az Ipam kutatóintézet és a Pará Állami Egyetem közös vizsgálatából.
Az Európai Unió (EU) 2030-ra vonatkozó új környezetvédelmi célkitűzései csak nagy nehézségek árán, az új technológiák tömeges használata melletti komoly elkötelezettség révén és az emberek viselkedésének alapvető megváltozásával valósíthatók meg - közölte a Climact nevű belga klímavédelmi szervezet hétfőn közzétette tanulmányában.
Kisebb fajta felháborodást keltett ESG-berkeken belül az EU legutóbbi döntése, miszerint a fosszilis üzemanyagok definíciójába nem számítja bele az olajt és gázt, ezzel pedig félrevezeti a befektetőket a környezeti kockázatok kapcsán – írja a Financial Times.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
A világnak sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kellene fókuszálnia, ennek érdekében a kormányoknak, beruházóknak, vállalatoknak és mindenki másnak egy olyan nagykoalícióba kellene tömörülniük, amely elkötelezett a klímaváltozás kezelése iránt. Ezt nem egy radikális zöldszervezet képviselője, hanem a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, Fatih Birol mondta a globális energiaszektorról szóló idei jelentés sajtóbemutatóján.
Amint az várható volt, végül nem alakult ki egyhangúság amögött a ma esti EU-csúcson, hogy 2050-re legyen klímasemleges az Európai Unió - szivárgott ki az előzetes dokumentum a Reutersen.
Washington egyre csak unja, hogy nincs előrelépés a tárgyalásokban.
Egyértelmű, hogy a robot vagy az ember nyert.
Cselhez folyamodhatott a két miniszter.
"Válasszák Franciaországot, válasszák Európát!"
Több izgalmas forgatókönyv előtt állunk.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
