A teljes bruttó energiafelhasználás 22%-a származott megújuló energiából 2020-ban az Európai Unióban, amivel túlteljesült a 2020-ra kitűzött 20%-os cél – közölte szerdán az Eurostat. Magyarország is a túlteljesítők között van, hiszen amint ma reggel egy külön nagycikkben is megírtuk: a saját 13%-os célja helyett végül 13,9%-os lett a tényadat és ez szerepel az Eurostat adataiban is.
Lengyelország szövetséget épít az Európai Unió új, Fit for 55 elnevezésű klímacsomagjának bevezetése ellen, mert az szerinte elviselhetetlen terheket róna az unió alacsonyabb jövedelmű lakosai számára - jelentette be kedden a varsói kormány szóvivője.
A szenes erőművek fokozottabb igénybevétele és a koronavírus-járványból való gazdasági talpra állás, több közlekedés együtt oda vezetett, hogy tavaly mintegy 6,2%-kal ugrott az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása – derül ki a Rhodium Group elemzéséből.
Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest. Ha pedig ez a cél magabiztosabban elérhető, akkor azzal a 2050-es nettó zéró karbonkibocsátási célját is nagyobb eséllyel el tudja érni az uniós közösség.
Több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – jelentette be kedd esti televíziós beszédében Emmanuel Macron.
Egy nem-hivatalos papírt küldött körbe kedden a lengyel kormány a tagállamoknak a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt, amelyben azt szorgalmazza, hogy meg kell vizsgálni a 2050-es klímacél elérését szolgáló „Fit for 55” csomag minden olyan elemét, ami az energiaárak emelkedését okozhatja és meg kell fontolni ezek halasztását, vagy módosítását, továbbá az ETS-rendszer kiterjesztési terveit is módosítani célszerű – tudta meg a Politico.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése melletti elkötelezettség ellenére a jelenlegi fosszilis energiatermelési tervek nem egyeztethetőek össze a kitűzött klímacélokkal - figyelmeztetett szerdai jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
Nem vesz részt a glasgowi nagy klímacsúcson (COP26) Hszi Csinping kínai elnök – tudta meg a brit The Times, a szintén brit Inews pedig arról ír, hogy a két nagy szennyező, a kínaiak és a szaúdiak, elvétették azt a keddi határidőt, ameddig le kellett volna adniuk az új klímavállalásaikat, hogy a 2050-es nettó zéró kibocsátási cél összejöjjön.
Nem az uniós karbonpiaci árazási rendszer (ETS) a felelős az égig emelkedő energiaárakért, hanem a Covid-járvány után felborult kereslet-kínálati viszonyok, illetve a kedvezőtlen időjárás, és azért, hogy a hasonló heves áringadozásoknak minél kevésbé legyen kitéve az Európai Unió, muszáj felgyorsítva előrehaladni a 2050-es klímacél felé; a tagállamoknak pedig megvannak eszközei a legalább jövő áprilisig magasan maradó árak negatív hatásainak enyhítésére – gyakorlatilag ez rajzolódik ki abból az e hét szerdán megjelenő európai bizottsági közleményből, amelynek aktuális tartalma eljutott az EU-Monitorhoz.
Új kedvencet találtak az elmúlt napokban a reddites kisbefektetők, most a zöld energiával foglalkozó vállalatok egyes részvényei vannak a célkeresztben - tökéletes attribútumokkal rendelkeznek a vonatkozó papírok, a kimondottan magas short-állományok mellé ugyanis egy, a napokban bejelentett fontos hír is társul.
Az európai polgárok az éghajlatváltozást tekintik a legsúlyosabb problémának, amellyel szembe kell néznünk – derült ki a ma közzétett Eurobarométer felmérésből.
Az Európai Unió (EU) villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság hétfői javaslata szerint.
Az épületek zéró karbonkibocsátása került fókuszba a Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi előadásán. A technológia már adott lenne ahhoz, hogy szinte kibocsátás nélkül működjenek az új épületek, már "csak" egy ösztönzőrendszer, egy jól kidolgozott támogatói környezet kell, hogy a fejlesztők ténylegesen fenntartható épületekkel borítsák be a várost.
Éppen egy évtizeddel ezelőtt következett be a történelem csernobili utáni második legsúlyosabb atomerőmű-balesete Japánban. A Fukusima Daiicsi atomerőmű balesete időben és térben is messzire ható következményekkel járt, világszerte nagy változásokat előidézve a nukleáris iparágban. A történelem valószínűleg leghosszabb, folyamatos ipari katasztrófája egyértelműen törést okozott az atomerőművek globális helyzetében, de nem véglegeset.
A 2050-re kitűzött klímacélok elérése érdekében Európa a hidrogénnel kapcsolatos beruházások kapcsán az élre tört, itt található a globális projektek fele, amelyek elsősorban a környezetbarát, zöld hidrogénre fókuszálnak. Az évtized során így jelentős mennyiségű pénz áramolhat a terület felé a korábbiakhoz képest.
A világ vezető vállalatai számára a klímakatasztrófa elkerülése az egyik legfontosabb cél, mivel ez egyszerre veszélyezteti az ökoszisztémát és a jelenlegi gazdasági és társadalmi stabilitást. A KPMG legfrisseb nemzetközi tanulmánya, a Towards Net Zero rámutatott, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A KPMG IMPACT fenntarthatósági szakértői szerint a célok vállalati szintű lebontására, az intézkedések pontosabb és mérhető meghatározására, és ezek hitelt érdemlő, nemzetközi standardokon alapuló, folyamatos bemutatására lenne szükség - írja elemzésében Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.
Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban felvetette annak a lehetőségét, hogy a közúti közlekedést vonják be az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A felvetés komoly bírálatokat váltott ki a témával foglalkozó környezetvédő szervezetek részéről. Ugyanakkor Németországban 2021-től bevezetik a rendszert. Ennek kapcsán fejtette ki szakmai véleményét Szabó Bernadett közgazdász, a Levegő Munkacsoport önkéntese. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
A magyar kormány több feltétele is teljesült a 2030-as uniós klímacél emelését tartalmazó új megállapodásban, amely ugyanakkor számos kérdést is felvet. Noha a legalább 40-ről minimum 55 százalékra emelt kibocsátáscsökkentési cél kollektíven értendő, vagyis elméletileg Magyarországra nézve sem kötelező, azért valószínű, hogy nekünk is fokozni kell ez irányú erőfeszítéseinket, amire lenne is tér. A zöld szervezetek a politikusokkal ellentétben nem elégedettek; a Greenpeace emlékeztet, az ENSZ szerint 65 százalékos célra lenne szükség a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak megvalósításához, ráadásul azáltal, hogy már a természetes szén-dioxid-nyelők, például erdők hatása is beszámítandó, valójában csak 51-53 százalékkal csökkenne az emisszió.
Péntek reggelre megszületett az uniós csúcson a 2030-as klímacéllal kapcsolatos megállapodás is. Ez a tegnap esti jogállamiságos-költségvetéses alku mellett egy szintén igen fontos, nagy jelentőségű megállapodás, ami növeli a német soros elnökség időszakának sikereit is. Az EU-csúcs után aztán közzétették a teljes megállapodási szöveget minden témában, így azt is, hogy pontosan miben maradtak a klímavédelmi célok kapcsán és például a lengyel aggodalmakat hogyan hárították el. Összességében a 2027-ig tartó időszak alatt legalább 600 milliárd eurónyi forrás fog áramlani a klímavédelmi célokra az EU-ban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Határvédelem helyett a frontra terelhették őket.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
