• Megjelenítés

klímacél

Óriási az energiaigénye az AI-technológiának, mégis segíthet a klímaválság megoldásában

Óriási az energiaigénye az AI-technológiának, mégis segíthet a klímaválság megoldásában

Fél évvel ezelőtt az ENSZ dubaji klímaváltozási konferenciáján (COP28) a világ túllépett a geopolitikai megosztottságon – amit kevesen hittek lehetségesnek –, és összefogott az UAE konszenzus néven ismert reális terv (a COP28-klímacsúcson elfogadott megállapodás – a szerk.) érdekében, amelynek célja a fenntartható jólét előmozdítása és a klímaváltozás fenyegetésének kezelése. Közel 200 kormány és a világgazdaság valamennyi szektora állt össze egy olyan gyakorlatias, tudományosan megalapozott célkitűzés köré, amely az alacsony karbonfelhasználású gazdasági növekedés elérését szolgálja, miközben a 1,5 Celsius-fokos cél megvalósítását is elérhető közelségben tartja.

Szépek a kitűzött klímacélok, de messze vagyunk az elérésüktől

Szépek a kitűzött klímacélok, de messze vagyunk az elérésüktől

Az EU új 2040-es klímacélja alapján 2040-ig az uniónak 90%-kal kellene csökkentenie nettó üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a célszám megfelel a tudományos ajánlásoknak, aggodalomra adhat azonban okot, hogy a tervezet továbbra is túl nagy mértékben támaszkodik például a még gyerekcipőben járó, skálázhatóság szempontjából kérdéses és drága szén-dioxid-megkötő, és -tároló technológiákra. Egy másik problémás pont a valós cselekvések, vannak előrejelzések, amelyek a jelenlegi klímapolitikai intézkedéseket figyelmebe véve azt vetítik előre, hogy 2030-ig csak 48%-kal (szemben az uniós 55%-os céllal), 2040-ig csak 60%-kal (szemben az új 90%-os céllal), 2050-ig pedig csak 64%-kal csökkennének a kibocsátások. Az új, 2040-es cél eléréséhez szigorúbb klímapolitikára lenne szükség – mind uniós, mind nemzetállami szinten - írja a Másfélfok szakértője cikkében.

Kiszivárgott: 90%-os kibocsátáscsökkentést támogat 2040-ig az Európai Bizottság, de nem lesz kötelező

Kiszivárgott: 90%-os kibocsátáscsökkentést támogat 2040-ig az Európai Bizottság, de nem lesz kötelező

Az Európai Bizottság holnap, kedden, támogatni fogja azt, hogy 2040-ig köztes klímacélként 90%-kal mérséklődjön az EU kibocsátása az 1990-es szinthez képest, és azt is támogatni fogja, hogy ehhez vegyék figyelembe a szén-dioxid megkötési és tárolási technológiák hatását - tudta meg az EUObserver. Fontos, hogy a Bizottság a gazdatüntetések hatására és egyéb okok miatt nem rendelettervezettel áll elő, hanem egy sokkal puhább hatású kommunikációval, amely egyfajta iránymutatást jelent, és három forgatókönyvet vázol majd fel a 2030 és 2050 közötti köztes klímacél eléréséhez.

EUObserver.

Magyarország tehet keresztbe az EU új zöldtervének

Magyarország tehet keresztbe az EU új zöldtervének

Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatású gázkibocsátásának drasztikus, 90%-os csökkentését javasolja az Európai Bizottság. A Politico által idézett források szerint az uniós végrehajtó testület február 6-án három lehetőséget fog ismertetni a 2040-es cél elérésére, amely átmeneti intézkedésként szolgál az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítésére, hogy az évszázad közepére elérje az éghajlat-semlegességet. A javaslatot viszont a magyar kormány megakaszthatja, főként július után, amikor átveszi az unió soros elnökségét. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták szerint az atomenergia zöldminősítésén múlhat a magyar szavazat.

Így lehet a megtakarított energiát is pénzzé tenni az új tőzsdén

Így lehet a megtakarított energiát is pénzzé tenni az új tőzsdén

Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.

Egy sor zöldpolitikai feladatot vesz a nyakába Magyarország - Készülhetünk az EU elnökséggel járó kihívásokra

Egy sor zöldpolitikai feladatot vesz a nyakába Magyarország - Készülhetünk az EU elnökséggel járó kihívásokra

Január elejével átadta Spanyolország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumnak, így ideje számot vetni az előző elnökség néhány főbb eredményeivel. A Green Policy Center összefoglalta, hogy milyen prioritásokat határozott meg Belgium, és hogy milyen kihívások várnak az egyre közeledő magyar elnökségre klímapolitikai, zöldítési szempontból.

Nem haladtunk előre a klímasemlegességben: Magyarország és az EU is növelte kibocsátását a Covid után

Nem haladtunk előre a klímasemlegességben: Magyarország és az EU is növelte kibocsátását a Covid után

A globális szereplők közössége nem tudott jelentősen előrelépni a klímasemlegesség felé. Az eddig beérkezett nemzeti vállalások teljeskörű betartása esetén a globális átlaghőmérséklet emelkedése jelentősen 2°C felett várható, amely meghaladná a Párizsi Megállapodás céljait, amely törekedne a 1,5°C-os határ tartására. Az EU és annak tagállamai 2020 és 2021 között (a legfrissebb adatok még csak 2021-re vonatkoznak) 5,1%-kal növelték kibocsátásaikat, azok csökkentése helyett - áll a Green Policy Center második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében.

Egy újabb eltékozolt lehetőség az éghajlatváltozás kezelésére?

Egy újabb eltékozolt lehetőség az éghajlatváltozás kezelésére?

Hamarosan megkezdődik az újabb éves – november 30. és december 12. között megrendezendő – klímakonferencia az Egyesült Arab Emírségekben. A kabuki színházhoz (a négy fő japán színházi műfaj egyikéhez – a szerk.) hasonlóan látványos történések követik majd egymást: magán repülőgépekkel fognak érkezni politikusok és hírességek; az eseményen felszólalók közelgő végzetet vizionálnak; a nem kormányzati szervezetek felelősöket kiáltanak ki; a politikai tárgyalások feszültté válnak és elkerülhetetlenül elhúzódnak; majd végezetül aláírásra kerül egy új klímamegállapodás, amelytől a konferencia résztvevői azt remélik, illetve úgy tesznek, mintha azzal meg lehetne változtatni a dolgok jelenlegi menetét.

Itt a magyar villamosenergia-rendszer vakfoltja

Itt a magyar villamosenergia-rendszer vakfoltja

Egyelőre még nem elérhetőek valós idejű adatok a hazai háztartási méretű (HMKE) naperőmű-állomány termeléséről, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal becslései alapján képet kaphatunk róla. E szerint a napelemes HMKE-k a villamosenergia-termelés mind nagyobb részét adják, és mivel termelésük napon belüli csúcsa nyáron jellemzően a legmelegebb napszakokra esik, a légkondicionálók kánikula alatt megugró áramfogyasztásának fedezésében is növekvő részt vállalnak, télen azonban jóval kevésbé képesek hozzájárulni a fűtési áramigény kielégítéséhez.

Új korszak indult vasárnap az uniós karbonvám miatt, a cégek máris érzik a terhet

Új korszak indult vasárnap az uniós karbonvám miatt, a cégek máris érzik a terhet

Vasárnap, október 1-jén, hatályba lépett az uniós karbonvámról szóló szabályozás (CBAM) jelentéstételi szakasza, így az érintett hat szén-dioxid-intenzív iparág importőrei máris érzik az adminisztrációs terheket, de később ennek globális szintű hatásai és következményei lesznek. Ez a téma is szóba került a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferencián, amely a klímacélok és az orosz fosszilis energiahordozókról leválás együttes kihívásait is körbe járja.

7 ok, amiért fényesebb a jövő, mint gondolnánk

7 ok, amiért fényesebb a jövő, mint gondolnánk

A katasztrofális mértékékű klímaváltozás megelőzéséhez szükséges új, tiszta energiagazdaság gyorsabban épül ki, mint azt sokan gondolják, de míg a napenergia, a villanyautók és az energiatakarékos világítás terjedése már elég gyors a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez, az energiarendszer egyéb területein sürgősen fokozni kell a változás sebességét - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

Mit kell tennünk Magyarországon, hogy még visszafordítható legyen a globális felmelegedés?

Mit kell tennünk Magyarországon, hogy még visszafordítható legyen a globális felmelegedés?

A globális felmelegedés egyre kézzelfoghatóbbá kezd válni mindenki számára, elég, ha csak a tavaly nyári kánikulára és szárazságra gondolunk. Felmerül azonban a kérdés, mekkora a mi karbonlábnyomunk Magyarországon, hogyan tevődik ez össze, illetve mikorra és milyen szintre kellene csökkentenünk, hogy elkerülhessük az éghajlat drasztikus átalakulását. A GreenDependent Delphi szakértői műhelyén elhangzottak alapján bemutatjuk azt is, milyen egyéni és társadalmi megoldások közül lehet választani ahhoz, hogy esélyét se adjuk meg a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásának.

Emberek millióinak az életét kell megmentenünk

Emberek millióinak az életét kell megmentenünk

A Globális Célok (vagyis a fenntartható fejlődési célok – a szerk.) kitűzése egy nagyszerű ötletnek tekinthető. Ezeket akkor fogadták el, amikor az ENSZ tagállamai összeültek, és kijelentették: „Ezek a világ legnagyobb problémái, és így fogjuk mérni az ezek terén történő előrehaladást”. A 17 célkitűzés többek között a mélyszegénység és az éhezés felszámolására, az éghajlatváltozás kezelésére, az oktatás helyzetének javítására, valamint az egyenlőtlenség és a korrupció csökkentésére vonatkozó ígéreteket tartalmazza.

Fontos új klímacél kerül az EU-s döntéshozók asztalára

Fontos új klímacél kerül az EU-s döntéshozók asztalára

Az Európai Unió klímaügyi tanácsadó testülete arra tesz javaslatot csütörtökön, hogy a 2030-as és 2050-es klímacél mellett köztes célként 2040-re legalább 90%-kal kellene csökkenteni az uniós kibocsátás szintjét az 1990-es szinthez képest – írja az EUobserver.

75 éves lett a Porsche

75 éves lett a Porsche

A márka névadója, Ferry Porsche 1948-ban csapatával együtt alkotta meg első sportautóját, a Porsche 356 ’Nr 1’-et. A márka formavilágát mai napig meghatározó 911-es modellt már az alapító fia rajzolta, az elmúlt évtizedekben pedig sedannal és SUV modellekkel is gyarapodott a kínálat. Az EU-s klímacélok teljesítésének érdekében erőteljes elektrifikációba kezdett a márka, hamarosan szinte minden modell elérhető lesz teljesen elektromos változatban. A sportautó-gyártó idén világszerte ünnepli  az évfordulót, Magyarországon a nemrégiben felavatott Balaton Park Circuit versenypálya biztosított helyszínt a rendezvénynek. - derült ki a Porsche közleményéből.

Itt a lehetőség: több tucat új EU-s pályázat jelent meg a klímavédelem és a tiszta energiák terén

Itt a lehetőség: több tucat új EU-s pályázat jelent meg a klímavédelem és a tiszta energiák terén

Idén áprilisban és májusban összesen 30 darab új felhívás jelent meg az Európai Unió környezetvédelmi, természetvédelmi és éghajlatváltozási célokat segítő LIFE Programjában, amelyekre őszig lehet pályázni – hívta fel a figyelmet a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda a friss hírlevelében. A négy alprogramból az egyiknél, a tiszta energiára való átállás alprogramnál a felhívás kapcsán 2023. június 1-én tart az EU virtuális infónapot, amelybe bárki becsatlakozhat.

Kreatívak a magyar cégek, de nem védik eléggé az innovációikat

Kreatívak a magyar cégek, de nem védik eléggé az innovációikat

A zöld innovációk gazdasági jelentőségéről volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának első zöldinnovációs és energiahatékonysági expóján. Rengeteg olyan hazai termék, szolgáltatás, eljárás megvalósulása indult el az elmúlt évek során, amelyek a klímacélok magyarországi megvalósítását és egyúttal a hazai gazdaság versenyképességét, a zöld gazdasági átállását támogathatják. Hiába vagyunk azonban a kutatás és fejlesztés területén kiemelkedőek, ha az eredmények tényleges gyakorlatba, üzleti életbe való implementálása nem történik meg. Magyarország egyelőre átlag alatti a jó megoldások hasznosításában, és ahhoz, hogy ez pozitív irányba tudjon változni, az egész gazdaság, a társadalom, a vállalatok, a szabályozás, a támogatási rendszer összefogására, együttes gondolkodására van szükség.

Csökkennie kellene a kibocsátásunknak a 2050-es klímacélokhoz: de mégis növekedik

Csökkennie kellene a kibocsátásunknak a 2050-es klímacélokhoz: de mégis növekedik

Magyarország legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltára alapján a 2021-es kibocsátás emelkedett a 2020-as évhez képest - ahogy arra számítani is lehetett a Covid-19 járvány időszakában ugyanis a meegszokotthoz képes alacsonyabb kibocsátást produkáltak az országok. A jelenlegi állás szerint, ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2%-kal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A 2021-es növekedés +2 százalék volt, ez a mérték ráadásul meghaladta a várakozásokat, az előzetes adatok alapján csak 1,4%-os emelkedésre lehetett számítani - áll a Green Policy Center elemzésében. A kibocsátás tartós csökkentése nélkül, veszélyben lehetnek a 2030-as, és 2050-es célok.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a váratlan bejelentés: jön az új állampapír!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility