Az ausztrál parlament csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az ország legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó vállalatait a szennyezés jelentős csökkentésére, illetve szén-dioxid-kvóták vásárlására kötelezi.
Nagy többséggel elfogadta kedden az Európai Parlament a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgált szabályait, amelyek a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének csökkentésére kötelez minden tagállamot - tájékoztatott az uniós parlament kedden. A felülvizsgált rendelet 30% helyett 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő uniós szinten, de most először tagállamokra lebontott külön célokat is megszabott, így Magyarországnak az eddigi 7% helyett 18,7%-kal kell csökkentenie a kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 2030-ra - derül ki az EP összefoglalójából. Az EP egy mai másik döntésével szintén nagy többséggel elfogadta a földhasználati, földhasználat-változási és erdészeti ágazatról szóló rendelet felülvizsgálatát is, amelynek célja a természetes szén-dioxid-nyelők javítása a 2050-es uniós klímacél elérése érdekében.
Németország a jövő évtől betiltja a gáz- és olajfűtést az új vagy felújított épületekben - írja a Bloomberg. Emellett a tervek szerint növelni fogja a megújuló források támogatását annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a klímacélok eléréséhez.
Egy négypilléres, átfogó kezdeményezést mutatott be ma Brüsszeben az Európai Bizottság elnöke, amely finanszírozási és szabályozási oldalról is meg akarja támogatni a nettó zéró kibocsátásra törekvő ipari tevékenységeket azért, hogy azok versenyképesek legyenek, illetve a cégek ne települjenek át például az Egyesült Államokba az ott nemrég meghirdetett támogatási program és az alacsonyabb energiaárak hatására.
Aki azzal nyugtatja magát, hogy a technológia majd megoldja nélkülünk a klímaváltozással járó problémákat, azzal rossz hírt kell közölnünk: nem kizárólag a technológián múlik a klímacélok elérése, sok megoldás ugyanis már most is rendelkezésünkre áll, csupán alkalmazni kellene ezeket. Persze az innovatív, újdonságokkal előrukkoló startupokra, eltökélt cégekre folyamatosan szükség van a világ nehezen megoldható feladatainak előrelendítéséhez. Nekik pedig tőkére van szükségük, hogy mindenkinek megmutathassák, hogy hogyan lehet jobban és többet tennia a fenntarthatóságért. A Kék Bolygó Tőkealapok (Klímavédelmi Kockázati Tőkealap, Víz Alap) éppen az ilyen cégeket, befektetési lehetőségeket keresik, miközben a tőkealap-kezelő tulajdonosa, a Kék Bolygó Alapítvány, egyfajta közösséget épít a legígéretesebb zöld mikrovállalkozásoknak. Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány üzletfejlesztőjét, a WAVE program igazgatóját és Török Józsefet, a Kék Bolygó Kockázati Tőkealapok befektetési igazgatóját kérdezte a Portfolio a fenntartható megoldásokat kínáló startupok lehetőségeiről, a befektetési döntésekről, valamint a technológia és a zöld átállás kapcsolatáról.
A cégek egyre inkább a fenntartható projektekre költenek mivel a szabályozások is egyre inkább a zöld befektetéseket követelik meg. Egyre több vállalat beépíti stratégiájába a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat (ESG=Environmental Social Governance) és a kibocsátáscsökkentési célokat, így arra számíthatunk, hogy a tőkét továbbra is a fenntartható ingatlanmegoldásokba, a kihasználatlan terek átalakításába és olyan technológiákba fektetik majd melyek az épületek működési karbonlábnyomát mérik és javítják. Illetve a bérlők is egyre inkább a zöld és a fenntartható tereket keresik, és ezzel a zöld és nem zöld ingatlanok közötti különbség a kihasználtság, a bérleti díj szintje és a tőkeérték szempontjából várhatóan tovább fog nőni - véli Michael Armstrong az EY, az Euroconstruct ír tagintézetének elemzője.
Óriási viták árán végül megszületett szerdán a politikai alku az Európai Parlament nagy pártjai között és így a mai plenáris ülésen nagy többséggel megszavazták a képviselők, hogy a kereskedelmi célú ingatlanokat és a közlekedést már 2024 elejétől, a magáncélú ingatlanokat és közlekedést pedig 2029-től vonják be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy akkortól már anyagi következménye lesz a klímaszennyezésének. Mindez a 2030-as és 2050-es uniós klímacélok egyik mérföldkövének számító terület, amelyet a magyar kormány eddig hevesen ellenzett az EU-csúcsokon is, de fontos, hogy most még csak az EP fogadta el a saját tárgyalási álláspontját, így tehát még csak ezután indulnak meg a tagállamokkal való tárgyalások, amelyek során a keretek még módosulhatnak.
Tegnap tartotta meg az Amerikai Kereskedelmi Kamara a "Journey to Zero" konferenciáját ahol a meghívott előadók a legjobb gyakorlatokról, a következő lépésekről és az aggasztó akadályokról beszéltek a fenntarthatósági célokat érintően. Arra, hogy a célokat hogyan lehetne elérni, többféle megközelítése is volt az előadóknak, abban viszont egyetértés volt, hogy már nincs mire várnunk, mert kifutunk az időből.
A teljes bruttó energiafelhasználás 22%-a származott megújuló energiából 2020-ban az Európai Unióban, amivel túlteljesült a 2020-ra kitűzött 20%-os cél – közölte szerdán az Eurostat. Magyarország is a túlteljesítők között van, hiszen amint ma reggel egy külön nagycikkben is megírtuk: a saját 13%-os célja helyett végül 13,9%-os lett a tényadat és ez szerepel az Eurostat adataiban is.
Lengyelország szövetséget épít az Európai Unió új, Fit for 55 elnevezésű klímacsomagjának bevezetése ellen, mert az szerinte elviselhetetlen terheket róna az unió alacsonyabb jövedelmű lakosai számára - jelentette be kedden a varsói kormány szóvivője.
A szenes erőművek fokozottabb igénybevétele és a koronavírus-járványból való gazdasági talpra állás, több közlekedés együtt oda vezetett, hogy tavaly mintegy 6,2%-kal ugrott az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása – derül ki a Rhodium Group elemzéséből.
Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest. Ha pedig ez a cél magabiztosabban elérhető, akkor azzal a 2050-es nettó zéró karbonkibocsátási célját is nagyobb eséllyel el tudja érni az uniós közösség.
Több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – jelentette be kedd esti televíziós beszédében Emmanuel Macron.
Egy nem-hivatalos papírt küldött körbe kedden a lengyel kormány a tagállamoknak a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt, amelyben azt szorgalmazza, hogy meg kell vizsgálni a 2050-es klímacél elérését szolgáló „Fit for 55” csomag minden olyan elemét, ami az energiaárak emelkedését okozhatja és meg kell fontolni ezek halasztását, vagy módosítását, továbbá az ETS-rendszer kiterjesztési terveit is módosítani célszerű – tudta meg a Politico.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése melletti elkötelezettség ellenére a jelenlegi fosszilis energiatermelési tervek nem egyeztethetőek össze a kitűzött klímacélokkal - figyelmeztetett szerdai jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
Nem vesz részt a glasgowi nagy klímacsúcson (COP26) Hszi Csinping kínai elnök – tudta meg a brit The Times, a szintén brit Inews pedig arról ír, hogy a két nagy szennyező, a kínaiak és a szaúdiak, elvétették azt a keddi határidőt, ameddig le kellett volna adniuk az új klímavállalásaikat, hogy a 2050-es nettó zéró kibocsátási cél összejöjjön.
Nem az uniós karbonpiaci árazási rendszer (ETS) a felelős az égig emelkedő energiaárakért, hanem a Covid-járvány után felborult kereslet-kínálati viszonyok, illetve a kedvezőtlen időjárás, és azért, hogy a hasonló heves áringadozásoknak minél kevésbé legyen kitéve az Európai Unió, muszáj felgyorsítva előrehaladni a 2050-es klímacél felé; a tagállamoknak pedig megvannak eszközei a legalább jövő áprilisig magasan maradó árak negatív hatásainak enyhítésére – gyakorlatilag ez rajzolódik ki abból az e hét szerdán megjelenő európai bizottsági közleményből, amelynek aktuális tartalma eljutott az EU-Monitorhoz.
Új kedvencet találtak az elmúlt napokban a reddites kisbefektetők, most a zöld energiával foglalkozó vállalatok egyes részvényei vannak a célkeresztben - tökéletes attribútumokkal rendelkeznek a vonatkozó papírok, a kimondottan magas short-állományok mellé ugyanis egy, a napokban bejelentett fontos hír is társul.
Az európai polgárok az éghajlatváltozást tekintik a legsúlyosabb problémának, amellyel szembe kell néznünk – derült ki a ma közzétett Eurobarométer felmérésből.