• Megjelenítés

klímacél

Egy újabb eltékozolt lehetőség az éghajlatváltozás kezelésére?

Egy újabb eltékozolt lehetőség az éghajlatváltozás kezelésére?

Hamarosan megkezdődik az újabb éves – november 30. és december 12. között megrendezendő – klímakonferencia az Egyesült Arab Emírségekben. A kabuki színházhoz (a négy fő japán színházi műfaj egyikéhez – a szerk.) hasonlóan látványos történések követik majd egymást: magán repülőgépekkel fognak érkezni politikusok és hírességek; az eseményen felszólalók közelgő végzetet vizionálnak; a nem kormányzati szervezetek felelősöket kiáltanak ki; a politikai tárgyalások feszültté válnak és elkerülhetetlenül elhúzódnak; majd végezetül aláírásra kerül egy új klímamegállapodás, amelytől a konferencia résztvevői azt remélik, illetve úgy tesznek, mintha azzal meg lehetne változtatni a dolgok jelenlegi menetét.

Itt a magyar villamosenergia-rendszer vakfoltja

Itt a magyar villamosenergia-rendszer vakfoltja

Egyelőre még nem elérhetőek valós idejű adatok a hazai háztartási méretű (HMKE) naperőmű-állomány termeléséről, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal becslései alapján képet kaphatunk róla. E szerint a napelemes HMKE-k a villamosenergia-termelés mind nagyobb részét adják, és mivel termelésük napon belüli csúcsa nyáron jellemzően a legmelegebb napszakokra esik, a légkondicionálók kánikula alatt megugró áramfogyasztásának fedezésében is növekvő részt vállalnak, télen azonban jóval kevésbé képesek hozzájárulni a fűtési áramigény kielégítéséhez.

Új korszak indult vasárnap az uniós karbonvám miatt, a cégek máris érzik a terhet

Új korszak indult vasárnap az uniós karbonvám miatt, a cégek máris érzik a terhet

Vasárnap, október 1-jén, hatályba lépett az uniós karbonvámról szóló szabályozás (CBAM) jelentéstételi szakasza, így az érintett hat szén-dioxid-intenzív iparág importőrei máris érzik az adminisztrációs terheket, de később ennek globális szintű hatásai és következményei lesznek. Ez a téma is szóba került a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferencián, amely a klímacélok és az orosz fosszilis energiahordozókról leválás együttes kihívásait is körbe járja.

7 ok, amiért fényesebb a jövő, mint gondolnánk

7 ok, amiért fényesebb a jövő, mint gondolnánk

A katasztrofális mértékékű klímaváltozás megelőzéséhez szükséges új, tiszta energiagazdaság gyorsabban épül ki, mint azt sokan gondolják, de míg a napenergia, a villanyautók és az energiatakarékos világítás terjedése már elég gyors a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez, az energiarendszer egyéb területein sürgősen fokozni kell a változás sebességét - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

Mit kell tennünk Magyarországon, hogy még visszafordítható legyen a globális felmelegedés?

Mit kell tennünk Magyarországon, hogy még visszafordítható legyen a globális felmelegedés?

A globális felmelegedés egyre kézzelfoghatóbbá kezd válni mindenki számára, elég, ha csak a tavaly nyári kánikulára és szárazságra gondolunk. Felmerül azonban a kérdés, mekkora a mi karbonlábnyomunk Magyarországon, hogyan tevődik ez össze, illetve mikorra és milyen szintre kellene csökkentenünk, hogy elkerülhessük az éghajlat drasztikus átalakulását. A GreenDependent Delphi szakértői műhelyén elhangzottak alapján bemutatjuk azt is, milyen egyéni és társadalmi megoldások közül lehet választani ahhoz, hogy esélyét se adjuk meg a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásának.

Emberek millióinak az életét kell megmentenünk

Emberek millióinak az életét kell megmentenünk

A Globális Célok (vagyis a fenntartható fejlődési célok – a szerk.) kitűzése egy nagyszerű ötletnek tekinthető. Ezeket akkor fogadták el, amikor az ENSZ tagállamai összeültek, és kijelentették: „Ezek a világ legnagyobb problémái, és így fogjuk mérni az ezek terén történő előrehaladást”. A 17 célkitűzés többek között a mélyszegénység és az éhezés felszámolására, az éghajlatváltozás kezelésére, az oktatás helyzetének javítására, valamint az egyenlőtlenség és a korrupció csökkentésére vonatkozó ígéreteket tartalmazza.

Fontos új klímacél kerül az EU-s döntéshozók asztalára

Fontos új klímacél kerül az EU-s döntéshozók asztalára

Az Európai Unió klímaügyi tanácsadó testülete arra tesz javaslatot csütörtökön, hogy a 2030-as és 2050-es klímacél mellett köztes célként 2040-re legalább 90%-kal kellene csökkenteni az uniós kibocsátás szintjét az 1990-es szinthez képest – írja az EUobserver.

75 éves lett a Porsche

75 éves lett a Porsche

A márka névadója, Ferry Porsche 1948-ban csapatával együtt alkotta meg első sportautóját, a Porsche 356 ’Nr 1’-et. A márka formavilágát mai napig meghatározó 911-es modellt már az alapító fia rajzolta, az elmúlt évtizedekben pedig sedannal és SUV modellekkel is gyarapodott a kínálat. Az EU-s klímacélok teljesítésének érdekében erőteljes elektrifikációba kezdett a márka, hamarosan szinte minden modell elérhető lesz teljesen elektromos változatban. A sportautó-gyártó idén világszerte ünnepli  az évfordulót, Magyarországon a nemrégiben felavatott Balaton Park Circuit versenypálya biztosított helyszínt a rendezvénynek. - derült ki a Porsche közleményéből.

Itt a lehetőség: több tucat új EU-s pályázat jelent meg a klímavédelem és a tiszta energiák terén

Itt a lehetőség: több tucat új EU-s pályázat jelent meg a klímavédelem és a tiszta energiák terén

Idén áprilisban és májusban összesen 30 darab új felhívás jelent meg az Európai Unió környezetvédelmi, természetvédelmi és éghajlatváltozási célokat segítő LIFE Programjában, amelyekre őszig lehet pályázni – hívta fel a figyelmet a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda a friss hírlevelében. A négy alprogramból az egyiknél, a tiszta energiára való átállás alprogramnál a felhívás kapcsán 2023. június 1-én tart az EU virtuális infónapot, amelybe bárki becsatlakozhat.

Kreatívak a magyar cégek, de nem védik eléggé az innovációikat

Kreatívak a magyar cégek, de nem védik eléggé az innovációikat

A zöld innovációk gazdasági jelentőségéről volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának első zöldinnovációs és energiahatékonysági expóján. Rengeteg olyan hazai termék, szolgáltatás, eljárás megvalósulása indult el az elmúlt évek során, amelyek a klímacélok magyarországi megvalósítását és egyúttal a hazai gazdaság versenyképességét, a zöld gazdasági átállását támogathatják. Hiába vagyunk azonban a kutatás és fejlesztés területén kiemelkedőek, ha az eredmények tényleges gyakorlatba, üzleti életbe való implementálása nem történik meg. Magyarország egyelőre átlag alatti a jó megoldások hasznosításában, és ahhoz, hogy ez pozitív irányba tudjon változni, az egész gazdaság, a társadalom, a vállalatok, a szabályozás, a támogatási rendszer összefogására, együttes gondolkodására van szükség.

Csökkennie kellene a kibocsátásunknak a 2050-es klímacélokhoz: de mégis növekedik

Csökkennie kellene a kibocsátásunknak a 2050-es klímacélokhoz: de mégis növekedik

Magyarország legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltára alapján a 2021-es kibocsátás emelkedett a 2020-as évhez képest - ahogy arra számítani is lehetett a Covid-19 járvány időszakában ugyanis a meegszokotthoz képes alacsonyabb kibocsátást produkáltak az országok. A jelenlegi állás szerint, ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2%-kal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A 2021-es növekedés +2 százalék volt, ez a mérték ráadásul meghaladta a várakozásokat, az előzetes adatok alapján csak 1,4%-os emelkedésre lehetett számítani - áll a Green Policy Center elemzésében. A kibocsátás tartós csökkentése nélkül, veszélyben lehetnek a 2030-as, és 2050-es célok.

Megvan az EP-döntés: közel 20%-os kibocsátás-csökkentést kell Magyarországnak végrehajtania

Megvan az EP-döntés: közel 20%-os kibocsátás-csökkentést kell Magyarországnak végrehajtania

Nagy többséggel elfogadta kedden az Európai Parlament a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgált szabályait, amelyek a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének csökkentésére kötelez minden tagállamot - tájékoztatott az uniós parlament kedden. A felülvizsgált rendelet 30% helyett 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő uniós szinten, de most először tagállamokra lebontott külön célokat is megszabott, így Magyarországnak az eddigi 7% helyett 18,7%-kal kell csökkentenie a kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 2030-ra - derül ki az EP összefoglalójából. Az EP egy mai másik döntésével szintén nagy többséggel elfogadta a földhasználati, földhasználat-változási és erdészeti ágazatról szóló rendelet felülvizsgálatát is, amelynek célja a természetes szén-dioxid-nyelők javítása a 2050-es uniós klímacél elérése érdekében.

Bemutatták Brüsszelben a válaszcsapás tervét az amerikai és indiai támogatási programokra

Bemutatták Brüsszelben a válaszcsapás tervét az amerikai és indiai támogatási programokra

Egy négypilléres, átfogó kezdeményezést mutatott be ma Brüsszeben az Európai Bizottság elnöke, amely finanszírozási és szabályozási oldalról is meg akarja támogatni a nettó zéró kibocsátásra törekvő ipari tevékenységeket azért, hogy azok versenyképesek legyenek, illetve a cégek ne települjenek át például az Egyesült Államokba az ott nemrég meghirdetett támogatási program és az alacsonyabb energiaárak hatására.

Az újdonságokkal előrukkoló startupokra szükség van - De még a technológia sem oldhat meg mindent

Az újdonságokkal előrukkoló startupokra szükség van - De még a technológia sem oldhat meg mindent

Aki azzal nyugtatja magát, hogy a technológia majd megoldja nélkülünk a klímaváltozással járó problémákat, azzal rossz hírt kell közölnünk: nem kizárólag a technológián múlik a klímacélok elérése, sok megoldás ugyanis már most is rendelkezésünkre áll, csupán alkalmazni kellene ezeket. Persze az innovatív, újdonságokkal előrukkoló startupokra, eltökélt cégekre folyamatosan szükség van a világ nehezen megoldható feladatainak előrelendítéséhez. Nekik pedig tőkére van szükségük, hogy mindenkinek megmutathassák, hogy hogyan lehet jobban és többet tennia a fenntarthatóságért. A Kék Bolygó Tőkealapok (Klímavédelmi Kockázati Tőkealap, Víz Alap) éppen az ilyen cégeket, befektetési lehetőségeket keresik, miközben a tőkealap-kezelő tulajdonosa, a Kék Bolygó Alapítvány, egyfajta közösséget épít a legígéretesebb zöld mikrovállalkozásoknak. Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány üzletfejlesztőjét, a WAVE program igazgatóját és Török Józsefet, a Kék Bolygó Kockázati Tőkealapok befektetési igazgatóját kérdezte a Portfolio a fenntartható megoldásokat kínáló startupok lehetőségeiről, a befektetési döntésekről, valamint a technológia és a zöld átállás kapcsolatáról.

Elértéktelenednek a felújítandó ingatlanok?

Elértéktelenednek a felújítandó ingatlanok?

A cégek egyre inkább a fenntartható projektekre költenek mivel a szabályozások is egyre inkább a zöld befektetéseket követelik meg. Egyre több vállalat beépíti stratégiájába a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat (ESG=Environmental Social Governance) és a kibocsátáscsökkentési célokat, így arra számíthatunk, hogy a tőkét továbbra is a fenntartható ingatlanmegoldásokba, a kihasználatlan terek átalakításába és olyan technológiákba fektetik majd melyek az épületek működési karbonlábnyomát mérik és javítják. Illetve a bérlők is egyre inkább a zöld és a fenntartható tereket keresik, és ezzel a zöld és nem zöld ingatlanok közötti különbség a kihasználtság, a bérleti díj szintje és a tőkeérték szempontjából várhatóan tovább fog nőni - véli Michael Armstrong az EY, az Euroconstruct ír tagintézetének elemzője.

Nagy döntés született Brüsszelben: a magánépületekre és az autóhasználatra is ráterhelik a klímavédelem költségét

Nagy döntés született Brüsszelben: a magánépületekre és az autóhasználatra is ráterhelik a klímavédelem költségét

Óriási viták árán végül megszületett szerdán a politikai alku az Európai Parlament nagy pártjai között és így a mai plenáris ülésen nagy többséggel megszavazták a képviselők, hogy a kereskedelmi célú ingatlanokat és a közlekedést már 2024 elejétől, a magáncélú ingatlanokat és közlekedést pedig 2029-től vonják be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy akkortól már anyagi következménye lesz a klímaszennyezésének. Mindez a 2030-as és 2050-es uniós klímacélok egyik mérföldkövének számító terület, amelyet a magyar kormány eddig hevesen ellenzett az EU-csúcsokon is, de fontos, hogy most még csak az EP fogadta el a saját tárgyalási álláspontját, így tehát még csak ezután indulnak meg a tagállamokkal való tárgyalások, amelyek során a keretek még módosulhatnak.

Út a klímasemlegesség felé: kifutunk az időből, nincs mire várni

Út a klímasemlegesség felé: kifutunk az időből, nincs mire várni

Tegnap tartotta meg az Amerikai Kereskedelmi Kamara a "Journey to Zero" konferenciáját ahol a meghívott előadók a legjobb gyakorlatokról, a következő lépésekről és az aggasztó akadályokról beszéltek a fenntarthatósági célokat érintően. Arra, hogy a célokat hogyan lehetne elérni, többféle megközelítése is volt az előadóknak, abban viszont egyetértés volt, hogy már nincs mire várnunk, mert kifutunk az időből.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormány legszebb ajándéka a családoknak: megérkezett az 58 + 37 millió!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility