Bill Gross, aki az 1980-as években úttörő szerepet játszott a kötvénypiacot forradalmasító "total return" stratégia megalkotásában, azt mondja, hogy ez a megközelítés mára "halott" - számolt be a Bloomberg.
Mostanra a háztartások lettek a magyar Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) legnagyobb tulajdonosai, emellett a lakossági befektetők közvetve a Bónusz Magyar Állampapíron (BMÁP) keresztül is hozzáférnek a rövid pénzpiaci hozamokhoz, melyre még kamatprémiumot is kapnak. Várhatóan a következő időszakban is fontos marad a DKJ-piac lakossági szempontból is, és egy lakossági portfólió lényeges elemei lehetnek a pénzpiaci hozamokhoz kapcsolódó termékek.
Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.
Az amerikai kincstárjegyek hozamai november óta nem látott szintek közelében mozogtak csütörtökön, a befektetők a stabil munkaerő-piaci adatokat és a Federal Reserve inflációs figyelmeztetéseit mérlegelték. A héten újjáéledt az aggodalom az infláció felpattanása miatt.
A márciusi termelői árindex kisebb mértékű emelkedése enyhítheti azokat a félelmeket, hogy az infláció hosszabb ideig maradhat magas szinten, mint azt korábban sok közgazdász előre látta - tudósított a Cnbc.
Bár piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, a kapott kamatok tetemes részét újra állampapírba fektették a magyarok - reagált az ÁKK friss közleményben az MNB értékpapír-statisztikai adataira.
Korántsem mentes az irracionalitástól a magyar állampapírpiac: jelenleg közel 1900 milliárd forintot tartanak a magyarok olyan állampapírokban, amelyekben nincs sok értelme, ugyanis ez számukra komoly kamatbevétel-kiesést jelent. Az utóbbi időben látványosan megugrott az Egyéves Magyar Állampapír, sőt, még a Kincstári Takarékjegy iránti érdeklődés is, nem beszélve a MÁP Pluszban bent ragadt befektetőkről. A nyáron viszont változni fognak a lakossági állampapírok paraméterei, ami ezt a jelenséget is háttérbe szoríthatja.
Az Államadósság Kezelő Központ módosította a 2024. évi finanszírozási tervét, az új nettó finanszírozási igény 1 467 milliárd forinttal magasabb, mint az ÁKK által tavaly december elején közzétett eredeti terv - derül ki az ÁKK közleményéből. A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete valamelyest változott - írják.
A kincstárjegyek hozamai emelkedtek a piacokon, mivel az amerikai kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos várakozás és a központi bankok, köztük a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England várható kamatcsökkentései befolyásolják a befektetői hangulatot.
Közzétette friss vagyoni kiadványát az MNB, amelyben korábban nem elérhető adatokat is publikáltak a háztartások vagyonelemeinek részletes bemutatásával. A kiadványból például kiderül, hogy a nettó vagyon eloszlásában kis mértékben csökkent az alsó és legfelső jövedelmi tizedek közötti különbség, jelentős arányú pénzügyi vagyon viszont csak a felső tizedeknél látható. Az MNB szakértői azt is elárulták, mi az a három dolog, amivel nagy vagyonokat lehet ma felhalmozni Magyarországon.
Az amerikai kincstárjegyek hozamai emelkedtek 2024 első kereskedési napján, mivel a kereskedők csökkentették a kamatcsökkentési várakozásokat.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
A piacok legalább 100 bázispontos kamatcsökkentést áraznak be jövőre az Egyesült Államokban, a második negyedévtől kezdődően. Az egyik stratéga szerint viszont ezek a fogadások túlzóak – számol be a Yahoo Finance.
A Federal Reserve-nek legalább ötször kell csökkentenie a kamatokat 2024-ben, hogy elkerülje az amerikai recessziót - véli Paul Gambles portfóliómenedzser - írta a CNBC.
A piaci szereplők már évtizedek óta közelről figyelik, hogy hogyan rendezi át időről időre portfólióját a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett és a befektetői csapata a Berkshire Hathaway-nél. Most megérkezett a friss lista az új befektetésekről, amiben talán nem is az a legfontosabb, hogy mit kezdett a rendelkezésére álló tőkével a befektetési legenda.
1,5 százalékpontra emelkedik a Bónusz Magyar Állampapír kamatprémiuma az új, 2027-ben lejáró sorozat esetében, ez azt jelenti, hogy a papír éves szinten 9,31%-os kamatot fizet. Mostani cikkünkben megnézzük, hogy ez a magasabb kamat fel tudja-e venni a versenyt az inflációkövető Prémium Állampapírral, illetve van-e olyan időtáv, amikor megérheti a BMÁP-ot választani.
Fumio Kishida japán miniszterelnök 113 milliárd dolláros gazdaságélénkítő tervet jelentett be, amely adócsökkentéseket és pénzügyi támogatást is tartalmaz a magas infláció leküzdésére - írta meg a Financial Times. Érdekes lépés ez, a Federal Reserve és az Európai Központi Bank szerint ugyanis a fiskális támogatások épphogy inflációt gerjesztenek.
Eltűntek a tavasszal látott 14-15%-os hozamszintek a diszkont kincstárjegyek (DKJ) piacáról, ami nemcsak a magyar lakosság megtakarítási szerkezetét, hanem az államadósság-finanszírozást is érintheti: az utóbbi hónapokban láthatóan csökken a háztartások DKJ-kereslete, az alacsonyabb hozamok pedig a bónusz állampapír vásárlására is negatív hatással lehetnek, ugyanis az eddigi csaknem 12% után várhatóan 9% alatti kamatot fizet az előttünk álló három hónapban. Mindez jelentősebb megtakarításokat mozdíthat meg a jövőre már 18% feletti kamatokat fizető prémium állampapír felé, ami állományi szinten nem feltétlenül jelent kiesést az adósságfinanszírozásban, a kamatkiadásokat tekintve viszont nagyon fájó lehet az államkasszának.
A korábban vártnál is sokkal erősebb az amerikai gazdaság, és ennek most nincs miért örülni. A fogyasztás a magas kamatok ellenére bivalyerős, ami az egyébként is makacs infláció felpattanásának kockázatát hordozza magában. A Fed eddig türelmes volt a hozamemelkedés miatt (amelynek köszönhetően a piac elvégezte a szigorítás egy részét a központi bank helyett), de ha a gazdaság ereje kitart, akkor a Fednek még jobban bele kell taposnia a fékbe. Márpedig a további monetáris szigorítás akkora hullámokat vetne, amit a Csendes- és az Atlanti-óceán túlpartján is megéreznének.
A globális vezetők egyre jobban aggódnak a fragmentált gazdasági helyzet miatt, mivel az Egyesült Államok gazdasága váratlan erőt mutat, míg más nemzetek jelentős kihívásokkal néznek szembe. A marokkói Marrakesben tartott megbeszéléseken Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója kiemelte a nemzetek közötti egyre nagyobb gazdasági különbséget, és hangsúlyozta az ezzel az egyenlőtlenséggel járó kockázatokat.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Afrikában ment mellé a lépés.
Úgy tűnik, túl optimisták voltak az áramfogyasztási előrejelzések.
Maximális büntetésre számíthatnak.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
