Megjelent az amerikai jegybank legutóbbi üléséről szóló jegyzőkönyv, amiből kiderült, hogy a jegybankárok a múlt havi ülésen egyetértettek abban, hogy mivel az infláció egyre jobban szorítja a gazdaságot, a foglalkoztatás pedig erős, itt az ideje a monetáris politika szigorításának, de abban is, hogy döntést majd a friss makrogazdasági adatokat kielemezve, ülésről-ülésre hozzák meg, írja a Reuters.
Az orosz-ukrán konfliktus már rég nem csak Oroszországról és Ukrajnáról szól, Kelet és Nyugat feszül egymásnak, ráadásul a legmagasabb szinten, nagyhatalmak játszmájáról van szó, ami a tőzsdéket is alaposan megmozgatta. De meddig, és milyen erővel hat egy ilyen konfliktus a tőkepiacokra? A történelmi analógiák alapján elsősorban lokális, és átmeneti lehet a hatás.
Kína együtt fog működni az ázsiai országokkal a helyi devizák kereskedelmi és beruházási célú használatában - jelentette be szerdán Ji Kang. A kínai központi bank kormányzója a G20-ak rendezvényén Indonéziában arról beszélt, hogy a helyi devizák ilyen célú használata erősíti a regionális gazdaság ellenállóképességét, és pénzügyi védőhálót nyújt a külső sokkokkal szemben.
Az Európai Központi Bank az év második felében emelni fogja a betéti kamatot, nem várja meg vele 2023-at - derül ki a Reuters elemzői körkérdéséből. A közgazdászok egyben felfelé módosították az idei inflációs előrejelzéseiket, de egyetértenek abban, hogy az infláció az első negyedévben tetőzik, jövőre pedig a jegybanki cél alá süllyed.
Az elmúlt hónapokban jelentősen megváltozott a részvénypiaci hangulat, elsősorban a magas infláció és az erre adott jegybanki válaszok aggasztják a befektetőket, a kockázatokhoz pedig az orosz-ukrán konfliktus is hozzátesz. Nem csak a kisbefektetők érzik a változás szelét, hanem a Wall Street-i elemzőházak is, amik közül az örök optimista Goldman Sachs is visszavágta a tőzsdei előrejelzését, ráadásul olyan forgatókönyveket is felvázolt, amelyben még nagyon csúnya részvénypiaci esés jöhet, ha a vártnál agresszívabb kamatemelésekre kényszerül a Fed az elszálló infláció miatt.
Az amerikai jegybank kamatemelésre készül, de az inflációs folyamatok, illetve a piaci várakozásokból kirajzolódó kamatpálya annyira különleges, hogy számos kérdést vet fel. A kötvénypiaci hozamok recessziót jeleznek, miközben felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e fogni mélyen negatív reálkamatokkal a meglóduló árszínvonal-emelkedést?
A Fednek megfontoltnak kell lennie a kamatemeléssel kapcsolatban - mondta Mary Daly, a San Francisco Fed elnöke. Az amerikai jegybank döntéshozó testületén belül láthatóan nincs egység a kamatemelés mértékével és mennyiségével kapcsolatban.
A koronavírus járványhullámok első hulláma, 2020 májusa óta nem voltak ennyire pesszimisták a fogyasztók az amerikai lakáspiaccal kapcsolatban - írja a CNBC a Fannie Mae, amerikai jelzáloghitel-finanszírozó felmérésére hivatkozva. A jelentés szerint a megkérdezettek negyede gondolja csupán, hogy jó döntés most lakást vásárolni - soha ilyen kevesen nem voltak még ezen a véleményen.
James Bullard, a St. St. Louis Fed elnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a következő három kamatdöntő ülésen összesen 1%-ponttal emelheti a kamatot a Fed - írja a Reuters. Ez azt jelenti, hogy a három ülésen legalább egyszer fél százalékpontos kamatemelés jöhet, amelyre még nem volt példa korábban.
Januárban tovább nőtt az infláció az Egyesült Államokban, 7,5% volt az éves áremelkedés mértéke a decemberi 7% után. Az infláció magasabb volt, mint amit az elemzők vártak.
Ha az inflációs helyzet még márciusban sem változik, akkor azt fogom szorgalmazni, hogy el kell kezdeni normalizálni az Európai Központi Bank monetáris politikáját, ami első körben az eszközvásárlások leállítását jelentené, második körben pedig azt, hogy még az év vége előtt kamatemelésre is sor kerülhet – ezt az erős kijelentést tette az új német jegybankelnök a Die Zeit-nak adott, szerda este megjelent interjúban.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 50 bázisponttal 2,50 százalékra emelte az alapkamatot.
A lengyel központi bank 0,5 százalékkal 2,75 százalékra emelte az irányadó kamatlábat.
Klaas Knot, a holland jegybank elnöke és az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a negyedik negyedévre kamatemelést vár a jegybanktól - írja a Reuters hírügynökség.
A kamatemelés eddig jórészt elkerülte a személyi kölcsönöket, februárban azonban bepótolták a bankok az elmaradást. 8 banknál is drágábban lehet elérni a személyi hiteleket februártól, a kamatemelés mértéke átlagosan 2,35%, de akadt olyan bank is, amelynél 4,99 százalékkal emelkedtek a költségek egy hónap alatt – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.
Az emelkedő infláció miatt Magyarországon és Csehországban már tavaly nyáron elkezdődött a kamatemelési sorozat, Lengyelországban némi hezitálás után az ősszel, Angliában februárban, az USA-ban pedig márciusban fog elindulni. Az Európai Központi Bankban azonban egyelőre nincs terítéken az, hogy a 2016 óta változatlanul nulla százalékos hitelkamatot megemeljék. Pedig infláció ott is van. Mi ennek az oka?
Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.
Az energiaárak és a bérek gyors növekedése miatt megjelent az infláció réme. Az infláció letöréséhez egyes jegybankok már elkezdték, mások pedig most fogják emelni a kamatokat. Ez pedig elméletileg az M&A piacra is hatással lehet, ám ellentétes erők feszülnek egymásnak.
A 2021-es év sokféle kellemetlen meglepetései közé tartozik az infláció újbóli megjelenése. Ez sem magyar ügy. Számos fejlett országban, ahol az utóbbi években stabil volt az árszint, sőt egy ideig a deflációs veszély ellen léptek fel a jegybankok (de még a 2020 előtti erős konjunktúra során is csak mérsékelten emelkedtek az árak), most hirtelen évtizedes rekordokat döntöget az áremelkedési ütem. Váratlan pénzromlás Amerikában, az euróövezetben? Ott nem, de tény, hogy tavaly év végén a megelőző, 2020-as esztendőhöz mért fogyasztói árindex a legtöbb gazdaságban felszökött.
A tavalyi év kiemelkedően jó volt az egyes tőkepiaci eszközök számára, hiszen jelentősen emelkedett a részvények, a nyersanyagok és a kriptovaluták árfolyama, azonban az idei évkezdés merőben más volt. A vezető részvényindexek lefordultak, sok kriptovaluta 60-70 százalékot esett a csúcsáról, de a nyersanyagok piacán, főleg a fosszílis energiahordozóknál töretlenül folytatódott a tavalyi rali. A részvénypiacon látott általánosan negatív hangulat közepette a magyar tőzsde kifejezetten jól teljesített - elsősorban az OTP-nek és a Molnak köszönhetően -, de a forintra sem lehetett panasz az év elején, ugyan a január első heteiben látott erősödés jelentős részét visszaadta a hazai fizetőeszköz. Mindenesetre az látszik, hogy az idei év nagyon máshogy indult, mint amit az elmúlt években megszokhattunk a tőzsdéken.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
