Klaas Knot, a holland jegybank elnöke és az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a negyedik negyedévre kamatemelést vár a jegybanktól - írja a Reuters hírügynökség.
A kamatemelés eddig jórészt elkerülte a személyi kölcsönöket, februárban azonban bepótolták a bankok az elmaradást. 8 banknál is drágábban lehet elérni a személyi hiteleket februártól, a kamatemelés mértéke átlagosan 2,35%, de akadt olyan bank is, amelynél 4,99 százalékkal emelkedtek a költségek egy hónap alatt – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.
Az emelkedő infláció miatt Magyarországon és Csehországban már tavaly nyáron elkezdődött a kamatemelési sorozat, Lengyelországban némi hezitálás után az ősszel, Angliában februárban, az USA-ban pedig márciusban fog elindulni. Az Európai Központi Bankban azonban egyelőre nincs terítéken az, hogy a 2016 óta változatlanul nulla százalékos hitelkamatot megemeljék. Pedig infláció ott is van. Mi ennek az oka?
Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.
Az energiaárak és a bérek gyors növekedése miatt megjelent az infláció réme. Az infláció letöréséhez egyes jegybankok már elkezdték, mások pedig most fogják emelni a kamatokat. Ez pedig elméletileg az M&A piacra is hatással lehet, ám ellentétes erők feszülnek egymásnak.
A 2021-es év sokféle kellemetlen meglepetései közé tartozik az infláció újbóli megjelenése. Ez sem magyar ügy. Számos fejlett országban, ahol az utóbbi években stabil volt az árszint, sőt egy ideig a deflációs veszély ellen léptek fel a jegybankok (de még a 2020 előtti erős konjunktúra során is csak mérsékelten emelkedtek az árak), most hirtelen évtizedes rekordokat döntöget az áremelkedési ütem. Váratlan pénzromlás Amerikában, az euróövezetben? Ott nem, de tény, hogy tavaly év végén a megelőző, 2020-as esztendőhöz mért fogyasztói árindex a legtöbb gazdaságban felszökött.
A tavalyi év kiemelkedően jó volt az egyes tőkepiaci eszközök számára, hiszen jelentősen emelkedett a részvények, a nyersanyagok és a kriptovaluták árfolyama, azonban az idei évkezdés merőben más volt. A vezető részvényindexek lefordultak, sok kriptovaluta 60-70 százalékot esett a csúcsáról, de a nyersanyagok piacán, főleg a fosszílis energiahordozóknál töretlenül folytatódott a tavalyi rali. A részvénypiacon látott általánosan negatív hangulat közepette a magyar tőzsde kifejezetten jól teljesített - elsősorban az OTP-nek és a Molnak köszönhetően -, de a forintra sem lehetett panasz az év elején, ugyan a január első heteiben látott erősödés jelentős részét visszaadta a hazai fizetőeszköz. Mindenesetre az látszik, hogy az idei év nagyon máshogy indult, mint amit az elmúlt években megszokhattunk a tőzsdéken.
A fejlett piaci hozamemelkedési hullám, a magas szinten rekedő infláció és a Fed szigorítási lépései rég nem látott esést hoztak a részvénypiacokon. A fokozódó monetáris és geopolitikai kockázatok ellenére továbbra is hisznek a részvényekben a Portfólió-ajánlókat készítő hazai vagyonkezelők, a modellportfóliókban különösen a fejlett piaci részvények felülsúlyát ajánlják, de a magyar kötvényekben is látnak fantáziát.
A közgazdászok arra számítanak, hogy a Bank of England 2004 óta először sorozatos kamatemelésekbe kezd az egyre erősödő inflációs nyomás után, és már a héten 0,5%-ra emelheti az irányadó kamatot.
A Goldman Sachs öt kamatemelést vár 2022-re a Federal Reserve-től, az elsőt már márciusra. A bank eddig négy kamatemelést vetített előre, azaz az eddig vártnál szigorúbb fellépést prognosztizálnak.
A csütörtöki jelentős forinterősödés után péntek reggel tovább menetelt a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. Ez azonban nem tartott sokáig a hét utolsó kereskedési napján: délig már 1%-os leértékelődésben volt nap közben a forint.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált a ma reggeli 30 bázispontos kamatemelés – derül ki a jegybank ma délutáni eredményhirdetésből. Több mint 9700 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be ma.
Meghatározó MNB-döntésre került sor ma, így lényegében kiderült, mennyivel nő meg a törlesztőrészlet a kamatfordulóhoz érkező változó kamatozású hiteleknél februárban. Pontosabban csak nőne meg, ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop közel a felére csökkenti a mélypont óta bekövetkezett kamatemelkedések hatását a jelzáloghiteleknél. Az intézkedés számításaink szerint havi 11-14 ezer forintot hagy az adósok zsebében egy 10 millió forintos lakáshitel-tartozás esetében. A ma érvényes kamatokon bemutatjuk, hogy működik a gyakorlatban a kamatstop a bevezetés utáni hetekben.
Japánnak 70 évre elegendő mennyiség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
