A 10 éves amerikai állampapír hozamai az 1980-as évek közepéig visszavezethető csökkenő trendcsatorna felső vonalát szúrták át - hívja fel a figyelmet a Deutsche Bank. A bank elemzői szerint a növekvő infláció és a Federal Reserve erre adott reakciója szerint a hosszú távú trendnek hamarosan vége szakad.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
A tízéves amerikai államkötvények hozama a pénteki kereskedés során 14,7 bázispontos emelkedéssel elérte az évi 2,488 százalékot, ami 2019. májusa óta a legmagasabb szint, és azt jelzi, hogy a piac szereplői szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed agresszívabb politikát folytat a jövőben. A kétéves kincstári kötvények esetében 2,284 százalékos hozam alakult ki, ami 16 bázisponttal magasabb a csütörtökinél.
Nincs megállás a fejlett piaci kötvényhozamok idei emelkedésében, a háború és a jegybanki reakciók több éve nem látott kamatszinteket hoztak az Egyesült Államokban és Európában. Az amerikai hozamgörbe kifejezetten lapos, bizonyos szakaszon pedig már inverzzé is vált - ez pedig előszele szokott lenni egy recessziónak. A német hozamok sem jártak ilyen magasságokban évek óta, rég vége van már a negatív hozamok korának. Bár a hozamszint még egyik országban sem drámai, a kötvényhozamok ilyen mértékű emelkedését év elején nem lehetett ennyire előre látni. Az új fejlemények függvényében viszont már nem meglepő a kötvénypiaci mozgás - mint ahogy az sem lenne meglepő, ha a jelenleginél még magasabb szintekre ugranának a hozamok idén.
2022-ben gazdasági szempontból az energiahordozók árának emelkedése okán begyűrűző infláció, a Kínában újra erősödő járványhelyzet, a termék leszállítási időszakok növekedése, az amerikai kamatemelések és a klímaváltozás okán előtérbe kerülő alternatív energiaforrásokra való átállás nehézségei jelenthetik a fő kihívásokat – hangzott el az SPB Befektetési Zrt. ma délelőtti online befektetői rendezvényén, ahol a cég szakértői arra kerestek választ, mibe érdemes befektetni háborús helyzetben. Az SPB bankárai szerint elsődlegesen a dollárban denominált eszközökbe ajánlott invesztálni a következő időszakban, de a befektetőknek az ausztrál, a norvég és – a kockázatvállalóbbaknak – a kínai piacon is van keresnivalójuk.
Az orosz-ukrán háború gazdaságra és pénzpiacokra gyakorolt hatásairól, a nyugati és orosz szankciók következményeiről, az inflációs és gazdasági kilátásokról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Mindezt azok után, hogy a jegybank kedden 100 bázispontos kamatemelésről döntött. Ennek kapcsán azt hangoztatta a jegybankár, hogy a mostani helyzetben (magasabb inflációs pálya idén) egyértelmű üzenetet kellett küldenie a Monetáris Tanácsnak.
Londoni pénzügyi elemzők értékelései szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülésen világossá tette, hogy monetáris politikáját továbbra is az infláció megfékezésére összpontosítja.
14 órakor a jegybank bejelentette, hogy a monetáris tanács ülésén 100 bázisponttal emelte az alapkamatot. A döntéshez fűzött, 15 órakor megjelent indoklásában a jegybank a korábbinál jóval pesszimistább gazdasági képet vázolt fel, jelentős inflációs megugrással, fékező gazdasággal. Az MNB értékelése szerint "a tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt."
Az Európai Központi Bank nem halaszthatja el a kamatemelést, ha az inflációs helyzet megköveteli, és az emelésre már 2022-ben is sor kerülhet - mondta Joachim Nagel, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
A brit jegybank monetáris tanácsa csütörtökön bejelentette, hogy az eddigi 0,50 százalékról 25 bázisponttal 0,75 százalékra emelte az alapkamatot. A testület 8-1 arányban voksolt a 25 bázispontos emelésre, egy tag tartást voksolt.
A geopolitikai történések és gazdasági hatások miatt úgy tűnik, egy időre be kell rendezkedni az elszálló inflációra. Ezzel párhuzamosan azonban elindultak felfelé a kamatok is a világban, ami végső soron plusz hozamként tud lecsapódni a hazai ingatlanalapokba fektetőknél. Incze Zsombor, a Diófa Alapkezelő üzletfejlesztési vezetője a Portfolio-nak adott interjúban arról is beszélt, indokolt-e a magasabb likvid arány tartása az ingatlanalapokban, valóban visszaesett-e a magyarok kereslete a termék iránt, milyen devizában érdemes megtakarítani és milyen hosszabb távú hatása lehet a koronavírusnak a portfóliók átrendezésére.
Ma délután tette közzé az Európai Központi Bank kamatdöntő üléséről szóló közleményét, a várakozásoknak megfelelően nem változott az irányadó kamat, az eszközvásárlási program kivezetését viszont felgyorsították. A közleményben bejelentették, hogy az APP kivezetése után sor kerülhet a kamatemelésre, de Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón már puhította az előrejelzést. A jegybankelnök ismertette az inflációs és GDP-előrejelzéseket, előbbieket jelentős mértékben felfelé módosították. Szó volt a háború hatásairól is.
A fogyasztói árak éves szinten 7,9%-kal ugrottak meg az Egyesült Államokban meg, ami a leggyorsabb ütem 1982 januárja óta - közölte a munkaügyi minisztérium. Januárban 7,4%-os volt az infláció A februári emelkedés közel harmadát az üzemanyagárak száguldása magyarázza.
A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.
Egyre jobb a hangulat Európa tőzsdéin, a régióban elsősorban a nagybankok részvényeit veszik előszeretettel a befektetők - az OTP a maga több mint 10 százalékos emelkedésével jelenleg csak a dobogó harmadik fokára fér fel.
A februári, kifejezetten magas magyar inflációs mutató megjelenése után a közgazdászok megemelték az idei évre vonatkozó előrejelzésüket. Éves átlagban 7,5-9%-os áremelkedés is lehetséges a szakértők szerint. Az MNB-nek érdemben tovább kell szigorítania a monetáris politikát.
Miközben a már felvett lakáshitelek többségét védi a fix kamatozás vagy a kamatstop a kamatkörnyezet emelkedésétől, az aktuálisan elérhető új hitelekre ez nem igaz: az átlagos lakáshitelkamatok 6% felé közelednek. Egy év alatt mintegy 6 millió forinttal nőtt a teljes visszafizetendő összege és 20-23 százalékkal a törlesztőrészlete egy újonnan felvehető 20 éves, 20 milliós lakáshitelnek. Mivel azonban még a megtörtént kamatemeléseket sem árazták be teljesen a bankok, az MNB pedig további szigorításnak ágyazott meg, további jelentős emelkedés várható, vagyis érdemes mielőbb lakáshitelt felvenni. Bemutatjuk ehhez cikkünkben a friss banki ajánlatokat is.
A lengyel jegybank kamatmegállapító testülete kedden 75 bázisponttal, 3,50 százalékra emelte a referenciakamatot.
Virág Baranbás MNB-alelnök a mai kamatdöntés hátteréről szólva elmondta:
- a növekedési kilátások csökkentek, az inflációs kilátások emelkedtek az ukrán háború miatt,
- a pénzügyi rendszer stabil, a lakosság bizalma a forint-megtakarítások iránt erős, a külföldiek állampapír-állomány egyenletesen alakul,
- a forint ellen a külföldi szereplők short (gyengülésre játszó) pozíciókat vettek fel, ami ebben a helyzetben természetes, a fő ok a geopolitikai feszültség,
-a short pozíciók drágítása a jegybank terve, nem feltétlenül csak a kamatdöntéseken keresztül,
- a devizatartalék szintje megfelelő, az intervencióra utaló kérdéseket továbbra sem kommentálják, de a jegybank minden eszközt bevet a pénzpiacok stabilizálása érdekében.
A Magyar Nemzeti Bank mai, nem kamatdöntő ülésén 100 bázisponttal emelte a kamatfolyosó tetejét, délután 3-kor pedig Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke háttérbeszélgetést tart.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
