Az amerikai infláció túlságosan magas James Bullard, a St. Lous Fed elnöke szerint, ezért azt javasolja, hogy a jegybank az év végéig 3,5%-ra emelje az irányadó kamatot - idézi a központi Fed döntéshozó testületének tagját a Yahoo Finance.
Elmaradt a szigorú üzenet az EKB mai ülésén, a jegybanki kommunikáció kifejezetten semmitmondónak értékelhető. Az EKB látványosan kivár, és túlságosan sokat hangoztatja a reálgazdasági kockázatokat ahhoz, hogy megkérdőjeleződjön a határozott szigorítás melletti elkötelezettsége. Természetesen az inflációs kockázatok is szóba kerültek, de a piac a 7,5%-ra gyorsuló infláció és a gyenge euró miatt erősebb üzenetekre számított. Nem meglepő, hogy a határozatlan jegybanki kommunikáció után elkezdték eladni az eurót.
Ma fél háromkor tették közzé az amerikai inflációt, amely szerint márciusban tovább gyorsult az áremelkedés februárhoz képest. A dollár gyengül, a kötvényhozamok csökkennek, a határidős amerikai piacok felpattantak. Hogy lehet ez?
A Reuters által megkérdezett elemzők többsége 50 bázispontos kamatemelést vár a következő két ülésen. A közgazdászok emellett 40%-ra teszik annak az esélyét, hogy a következő évben recesszióba fordul az amerikai gazdaság. A megkérdezett közgazdászok többsége kisebb kumulatív kamatemelést vár jövőre.
Az év végére jelentősen lassulhat a globális gazdasági növekedés, és a recessziós kockázatok is magasak az orosz invázió, valamint a kínai koronavírus-lezárások hatására - idézi a Bloomberg a Peterson Institute for International Economics (PIIE) elemzését.
A Goldman Sachs és a Société Générale közgazdászai felülvizsgálták az Európai Központi Bank (EKB) kamatalakulására vonatkozó előrejelzéseiket, és most egy helyett két emelésre számítanak 2022-ben - írja a MarketWatch amerikai gazdasági hírportál.
Fokozódik az inflációs nyomás, a gazdasági növekedési kilátások tele vannak kockázatokkal, a költségvetés rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, korrekcióra szorul, azonban ennél keményebb munka lesz a jövő évi büdzsé megalkotása, hiszen a mindenkit nehezen érintő intézkedések akkor érkezhetnek majd - beszélt a Portfolio-nak makrogazdasági meglátásairól Oszkó Péter, gazdasági szakember, aki a lakosság körében nem számít megszorításokra. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint a költségvetés valószínűleg más pontokon, akár állami beruházásokon próbál majd forrást megtakarítani. A beszélgetés során elárulta, hogy mit gondol a múlt heti parlamenti választásokról, valamint kifejtette véleményét az Európai Bizottság Magyarország jogállamiságát vizsgáló eljárásról is. Mindezek mellett az OXO Holdings igazgatóságának elnöke, kockázatitőke-befektető beszélt arról is, hogy a mostani gazdasági kihívásokkal teli időszak milyen kihívást okozott a befektetési politikájukban, valamint megosztotta tapasztalatait a fintech szektorról is. Oszkó Péter szerepet vállal az idei vizes világbajnokság hazai megszervezésében annak érdekében, hogy a sportesemény pénzügyileg fegyelmezett legyen.
Kiadták a Fed legutóbbi, márciusi ülésének jegyzőkönyvét, melyből kiderül, hogy a Fed havonta legfeljebb 95 milliárd dollárral fogja csökkenteni kötvényállományát, fékezve ezzel a hitelezést az amerikai gazdaságban, miközben kamatemeléssel igyekszik hűteni az inflációt - írja a Bloomberg.
Újabb, tavaly október óta már hetedik, az elemzői várakozásoknál jelentősebb kamatemelésről döntött a lengyel jegybank (NBP) monetáris politikai tanácsa (RPP) szerdán. Az RPP döntése értelmében csütörtöktől 100 bázisponttal emelkednek a jegybanki kamatok. Az irányadó kamatot 3,50 százalékról 4,50 százalékra emelték, ami kilenc év óta a legmagasabb szint. Az elemzők 50 bázispontos emelést vártak.
Egyre inverzebb az amerikai hozamgörbe, immáron a legfontosabbnak tartott szakaszon, 2 és 10 év között is csökkenő hozamokat látunk, de az 5 éves hozam is magasabb, mint a 30 éves. A hozamgörbe inverzzé válását eddig minden esetben recesszió követte a következő 1-3 évben. A befektetőket ezúttal alighanem az infláció és a Fed erre adott válasza aggasztja.
Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.
A világ egyik legjelentősebb befektetési alapkezelője szerint egyre nő a kockázata, hogy a gazdaságban az 1970-es évekhez hasonló ár-bér spirál alakul ki.
Németországban és Spanyolországban is közzétették a márciusi inflációs számokat, és mindkét országban messze a várakozások feletti számokat láthatunk. Ezt látva nagy meglepetés lenne, ha az eurózóna inflációja nem lenne gyorsulna jelentősen márciusban.
Már most többéves csúcson vannak a kamatkondíciók Magyarországon, és a fokozódó inflációs nyomás miatt még nincs itt a folyamat vége. Az elemzők többsége ma már 7-8%-os irányadó kamatról beszél, ami 2009 óta nem látott szintet jelentene. Azonban még így is kicsi az esélye az év elején áhított pozitív reálkamatnak, ami a forintot támogathatná fundamentális oldalról.