A tegnap közölt amerikai inflációs adat komoly hatással járt a piacokra, a kamatvárakozások jelentős mértékben módosultak. Idén alig két kamatcsökkentést áraz a piac, a jövő évi kamatpálya viszont még nagyobbat emelkedett a határidős árazásokban. Ez okozta a dollár erősödését, ami a forint kilátásait rontja.
Kamatvágásra készül az Európai Központi Bank, a történelmi csúcsot jelentő 4%-os irányadó betéti ráta hamarosan csökkenhet. A várakozások szerint a mai ülésen az első vágásra még nem kerül sor, ám a monetáris politikai fordulat kommunikációs előkészítése már megkezdődhet. A reálgazdasági és az inflációs folyamatok indokolják a kamatcsökkentést, sőt: a kamatcsökkentési ciklus gyors és határozott lehet a jelenlegi fundamtumokból következően. Rossz hír, hogy az EKB-nak nem kizárólag a fundamentumot kell figyelembe vennie, hanem olyan tényezőket is, amelyekre sehogy nem tud hatni. Márpedig a külső körülmények nem mutatnak jó irányba.
Nagyot raliztak az elmúlt hónapokban a világ tőzsdéi, az emelkedés után egyre többen próbálkoznak meg azzal, hogy kijelöljék a piac tetejét, most a Stifel vezető részvénystratégája próbálkozott meg ezzel.
Japánban 5,24%-os béremelésben állapodtak meg a munkaadók és munkavállalók – jelentette be a Rengo szakszervezeti csoport jelentett be, ez az eredmény kisebb csökkenést mutat a korábbi felmérésekhez képest. A kormány és a központi bank a bérnövekedést látja a defláció leküzdésének és a gazdaság élénkítésének legfontosabb hajtóerejeként.
A márciusi újabb 500 bázispontos kamatemelés mellett is 16 hónapos csúcsra, 68,5%-ra gyorsult az éves infláció Törökországban, igaz a havi ráta 3,2%-ra lassult – közölte ma a török statisztikai hivatal. A török irányadó ráta most már 50%-os, de érdemes megemlíteni, hogy a piac által sokáig nem elégségesnek tartott kamatemelések mellett egy év alatt bő 50%-ot zuhant a török líra a dollárral szemben, így ez mindenképpen erőteljes inflációfelhajtó hatással járt.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Japánban tavaly november óta a leggyorsabb ütemű volt az éves infláció februárban. A pénteken közzétett kormányzati adatok szerint az infláció 2,8 százalék volt, miután januárban 2,2 százalékot mértek.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
A várakozásoknak megfelelően nem módosította tavaly augusztus óta érvényes, 5,25 százalékos alapkamatát idei második kamatdöntő ülésén a Bank of England.
Csökken a júniusi kamatvágás valószínűsége, de még mindig azt árazzák a befektetők, hogy a Fed ekkor fog először kamatot vágni. Az szinte biztos, hogy a mai ülésen még nem változik a kamat, az már kevésbé, hogy a jegybank nem oszlatja el a júniusi vágásra vonatkozó várakozásokat. Az infláció ugyanis makacsabb a vártnál, a reálgazdaság továbbra is erős, így előfordulhat, hogy a ma érkező kamatelőrejelzés is kisebb csalódást okoz majd.
A japán központi bank 2007 óta először emelte a kamatlábakat kedden, és ezzel véget vetett a negatív kamatok korának is. A Bank of Japan volt az egyetlen jegybank, amely még ragaszkodott a negatív kamatokhoz. A döntést azzal indokolták, hogy az idei évben erőteljes bérnövekedés jelei mutatkoznak. A jegybank a döntés ellenére azt is jelezte, hogy a támogató monetáris politika korszaka még nem ért véget ezzel.
Februárban az amerikai kiskereskedelmi forgalom 0,6%-os növekedést mutatott, főként az autókereskedések és benzinkutak teljesítményének köszönhetően, bár a fogyasztói kiadások lassulása figyelhető meg az infláció és a magasabb hitelköltségek miatt – írja a Reuters. A kiskereskedelmi forgalom a Fed monetáris politikájának kilátásai miatt fontos, az erős gazdaság ugyanis eltántoríthatja a jegybankot a kamatcsökkentéstől.
Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.
Az általános vélemény szerint a piac hamarabb látta, hogy az infláció miatt kamatot kell emelni, mint az amerikai jegybank, ezért akkor a Fed hitelessége kicsit meg is ingott. A hozamok valóban emelkedtek már akkor, amikor a Fed még kamatemelésről hallani sem akart, ám a jegybank kamatelőrejelzéseit az akkori hozamokkal összevetve kitűnik, hogy a befektetők valójában pontatlanabbul értelmezték a helyzetet, mint a Fed. A piacok még tavaly év végén is magasabb kamatokat áraztak két éves horizonton, mint a Fed, csak az utóbbi pár hónapban kezdik el elhinni a jegybank előrejelzéseit.
A portfóliók hozamát tekintve az egyik legjobb évet zárta 2023-ban az SPB, tavaly átlagosan 8 százalék körüli hozamot értek el devizában - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója. A kötvények voltak a legjobban a teljesítő portfólióelemek és ez a trend idén is folytatódhat - tette hozzá Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatója. A szakemberek szerint nagy népszerűségnek örvendenek az ügyfelek körében a certifikátok, de a vállalati ügyfelek számára is készülnek újdonsággal.
Eddig sikeresen elhárította a kamatvágás lehetőségét az Európai Központi Bank, a mai kamatdöntő ülés után viszont már nem tehet így, ha nyitva akarja hagyni a lehetőséget a júniusi lépés előtt. A jegybanki nyilatkozatokból ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az EKB ekkor fog először kamatot vágni, és a piac is nyár elejére vágja az első csökkentést. Az óvatosságra persze minden oka megvan a központi banknak, hiszen az infláció feletti győzelem még nem vehető biztosra, ám a kamatok magas szinten tartásával a reálgazdasági kockázatok is fokozódnak. Ha a jegybank a konkrét terveibe nem is avat be minket ma, az üzenetekből és a előrejelzésekből fontos következtetéseket lehet levonni majd. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Kongresszusi bizottsági meghallgatására készül Jerome Powell, a Fed elnöke. Beszédében azt hangoztatta, hogy a jegybankárok megítélése szerint az infláció még nincs azon a szinten, hogy a kamatláb csökkentésének lehetősége felmerüljön.
Németországban súlyos reálgazdasági, költségvetési, politikai válság van egyszerre, az ország nagy bajban van – halljuk szinte minden nap. Európa legnagyobb gazdasága valóban gyengébben teljesít mostanság, mint a többi nagygazdaság, 2023-ban egyedül ők voltak recesszióban. Komoly problémákkal szembesült a kormányzat is, amikor tavaly év végén néhány hét alatt kellett jelentős megszorításokról dönteni, miközben a kormány társadalmi megítélése kedvezőtlen, a lakosság általános elégedetlensége magas. Mindezek miatt érthető a pesszimizmus, és kétségtelen, hogy az átmeneti problémákon túl jelen vannak tartós bajok is a gazdaságban, de ha megnézzük az ország teljes makroképét, a már-már nemzethalál hangulatát keltő vélemények erősen túlzónak nevezhetők.
Meglepő is volt, meg nem is az MNB keddi kamatdöntése, hiszen a szakértők megosztottak voltak annak kapcsán, hogy 75 vagy 100 bázisponttal csökken a kamat. Mondhatnánk, hogy hozott is a jegybank, nem is: gyorsított a tempón, de hangsúlyozta, hogy csak átmenetileg. A forint azért így is gyengélkedni kezdett, és könnyen lehet, hogy a következő hetek nagy izgalmakat hoznak. Miért vágott nagyot az MNB? Mi a haszna és a kockázata a lépésnek? Mi vár a forintra?