"Öt éve kellett volna lakást vennem, akkor még sokkal olcsóbbak voltak a lakások" - panaszkodik Arisztid barátjának. "Te lökött vagy, hát nem emlékszel? Akkoriban iszonyat magasan, 10% felett jártak a kamatok. A napokban már 2,5%-os kamatozású lakáshitelt is láttam, sokkal jobban megéri most lakást venni" - hordja le barátját Tasziló. Melyiküknek van igaza? Ezt próbáljuk néhány példa segítségével megválaszolni.
Több lépést is tett keddi kamatdöntésével a Magyar Nemzeti Bank. Egyes elemzők ezek után úgy vélik, hogy van esély a kamatcsökkentés újraindítására.
A lengyel jegybanki döntéshozók szerint indokolttá válhat egy kamatcsökkentés a következő negyedévekben, mert a vállalatok és a háztartások számára még mindig relatíve magas a hitelfelvétel költsége - derült ki a júliusi kamatdöntő ülés csütörtökön közzétett jegyzőkönyvéből.
A Bank of England vezetőjének azon csütörtök esti jelzésére, hogy júliusi ülésükön monetáris lazításra lehet szükség, pénteken szakadással reagáltak a brit kötvényhozamok, és ez, illetve a bizonytalan globális gazdasági növekedési kilátások négyéves mélypontra küldték 10 éves amerikai államkötvény hozamát is.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piac kezdetben valószínűleg túl agresszívan árazta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatcsökkentési ciklusának mértékét.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntéséhez fűzött közlemény a vártnál kissé óvatosabb hangvételű, és ez akár arra is utalhat, hogy az MNB enyhítési ciklusa a közeljövőben befejeződik.
Újabb kamatcsökkentési ciklust indított az MNB, amelynek első lépéseként tegnap 1,2%-ra csökkent a magyar alapkamat. Az új hitelfelvevők mellett jó hír ez a volt devizahiteleseknek is, ugyanis az egy évvel ezelőtti elszámolás óta már 0,9 százalékponttal kerül lejjebb a forintosított hitelek kamatszintje. Számításaink szerint havi 2800 forintot, a teljes futamidőre vetítve pedig több mint 300 ezer forintot nyertek az átlagos lakáshitelesek az elszámolás óta bekövetkezett kamatcsökkentésekkel.
Szinte minden elemzőt meglepett keddi 15 bázispontos kamatcsökkentésével a Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács a kamatfolyosót is arrébb tolta, eszerint az overnight betéti kamatláb -0,05% lett, vagyis a negatív tartományba süllyedt. Ezzel a feltörekvő piaci országok között elsőként lépett erre az útra. Elemzők ezek után újraszámolják kamatpálya-várakozásukat, miközben úgy vélik: az új lépések a forint gyengítését is célozzák.
Április 5-től huszonöt bázisponttal csökkenti a Féléves Kincstárjegyek kamatát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az utolsó 2,25 százalékos kamatot biztosító sorozatra március 25-ig adható le vételi megbízás a megbízási szerződést kötött Elsődleges forgalmazóknál - írja sajtóközleményben az ÁKK.
Külön nagycikket közölt a magyar jegybank forinttal kapcsolatos magatartásáról a Bloomberg hírügynökség. Ezek szerint a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank minden egyes alkalommal közbelép, amikor a forint tartósan a 310-es szint alá kerülne az euróval szemben.
Az alacsony olajárak és a laza monetáris politika miatt is főhet a bankrészvényesek feje. Előbbi miatt inkább Európában, utóbbi miatt Amerikában is.
Az olajárak bő évtizedes mélypontra zuhanása és a friss magyar inflációs adatok tükrében a korábban vártnál alacsonyabb inflációval számolnak idénre vezető londoni bankházak, és éppen emiatt azt sem zárják ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank további kamatcsökkentést hajt végre, noha az MNB már befejezettnek tekinti enyhítési ciklusát. A friss magyar inflációs adatokról saját elemzésünk:
Mivel a piacok már nagyrészt beárazták az egynapos betéti ráta 10 bázisponttal mínusz 30 bázispontra vágását, így több kamatdöntő tag is ennél nagyobb lépésen gondolkodik - írta meg ma az EKB döntéshozóival készített beszélgetései alapján körképében a Reuters. A hírügynökség tudomása szerint mintegy 20 féle, a monetáris politika további lazítását célzó lépésről zajlanak a háttérvizsgálatok a jegybankban, és ezek egyike az eszközvásárlási program méretének bővítése is. Ezzel azonban számos gond akadna, így nem olyan könnyű kivitelezni. Mindenesetre a kiszivárogtatott jegybankári gondolatok hatására az euró újra esni kezdett a dollárral szemben.
A december 3-án tartandó kamatdöntő ülésén 10 bázisponttal vághatja tovább irányadó betéti rátáját az Európai Központi Bank - vélik a Morgan Stanley londoni elemzői. A szakértők szerint a 2016. januári ülés során pedig a havi kötvényvásárlások összegét is megemelhetik, várhatóan 15 milliárd euróval, 75 milliárd euróra és a program időtartamát fél évvel tolhatják ki, egészen 2017 márciusáig.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének múlt heti bejelentése óta - miszerint decemberben felülvizsgálják a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programot - még inkább a mélybe kerültek az eurózónás kötvényhozamok. A befektetők többsége arra számít, hogy nem csak a felvásárlás összegét és idejét terjeszti ki az EKB, de a most -0,2 százalékos irányadó betéti rátát is tovább vágja. Egyre több ország állampapírhozama süllyed e szint alá és esik ki ezzel az eszközvásárlási programból. A tegnapi üzenet alapján persze a Fed is közbeszólhat a decemberi lépést illetően.
Az EKB felőli csütörtöki üzenetek után egy tényleges monetáris lazító lépés híre érkezett pénteken: ezúttal Kínából. A kínai jegybank ugyanis pénteken magyar idő szerint kora délután bejelentette, hogy 25-25 bázisponttal csökkenti az egyéves betéti, illetve hitelezési kamatlábát rendre 1,5%-ra, illetve 4,35%-ra. Továbbá 50 bázisponttal 17,50%-ra csökkenti a nagybankok kötelező tartalékrátáját annak érdekében, hogy friss tőkét szabadítson fel a hitelezéshez.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a jelenlegi magyarországi inflációs és külső monetáris kilátások környezetében előállhat olyan helyzet, amelyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatcsökkentésekre kényszerül.
Csökkentette a hitelek és a betétek központilag meghatározott kamatát a kínai jegybank. A vágás egyaránt 25 bázispontos volt, ami az időzítésében meglepte a piacokat, melyek erősödéssel reagáltak a hírre.
A kamatcsökkentési ciklus 1,35 százalékon történő lezárásával az alapkamat most érte el azt a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintet, amelynek a tartós fenntartása a Monetáris Tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Ezzel monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegi kamatkondíciók - az aktuális kockázati felárak mellett és az előrejelzési feltételek teljesülése esetén - a rövid-közép távú egyensúlyi szinthez közelinek tekinthetők.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
