Hűtik a kamatcsökkentési várakozásokat a lengyel jegybankárok
A lengyel jegybank elnöke és a jegybank monetáris tanácsának tagjai nyilatkozatokkal hűtötték hétfőn a további kamatcsökkentésekről kialakult piaci várakozásokat.
A lengyel jegybank elnöke és a jegybank monetáris tanácsának tagjai nyilatkozatokkal hűtötték hétfőn a további kamatcsökkentésekről kialakult piaci várakozásokat.
Az alapkamat csökkentése rontotta a bankrendszer jövedelmezőségét, de a veszteség mértéke nem okoz stabilitási kockázatot. Kétéves horizonton egy 100 bázispontos kamatcsökkentés 27 milliárd forinttal csökkenti a bankrendszer jövedelmezőségét - állapítja meg a mai MNB-szemlében megjelent egyik cikk.
Jelentős bizonytalanságot érzékelt a Monetáris Tanács a múlt keddi kamatdöntés előtt a kamatvágási ciklus aljával kapcsolatban, amelyeket szeretett volna eloszlatni és egyértelművé akarta tenni, hogy "milyen kamatszinten és mikor szeretné lezárni a ciklus" - hangsúlyozta a Figyelőnek adott, ma megjelent interjúban Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója így azzal indokolta a sokakat meglepő, 20 bázispontos, azaz gyorsítást jelentő, ciklus végi kamatvágást, hogy "A tanács ezzel kívánta aláhúzni, hogy tartósan laza monetáris kondíciókat akar fenntartani. Úgy gondolom, ez nagyobb hangsúlyt kapott így, mint ha csak 10 bázispontot vágtak volna".
Véget ért a Magyar Nemzeti Bank kétéves kamatcsökkentési ciklusa, ezért itt az idő, hogy véleményt mondjunk a hátrahagyott 24 kamatvágásról. Matolcsy György jegybankelnök nem volt fukar a döntéshozók méltatásával, amit a keddi bejelentésen megjelent külső tanácstag hálásan meg is köszönt. Az örömünnepről már csak a pezsgőbontás hiányzott, de vajon tényleg ennyire nagy sikertörténetről van szó? Következzen hát a számvetés!
A londoni elemzők is igencsak meglepődtek azon, hogy a magyar jegybank a vártnál nagyobb, 20 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Többen is úgy értékelik a lépést, hogy a Monetáris Tanács zárásként még "durrantott" egy nagyot. Ezek fényében szerintük már nem váratlan, hogy a Matolcsy György vezette tanács bejelentette a kamatcsökkentési ciklus végét. Abban is egyetértenek, hogy 2015 végéig nem maradhat ezen az alacsony szinten az alapkamat, jövő év második felében emelésre kényszerülhet a jegybank.
A történelmi mélységbe süllyedt hazai infláció és a rendkívül kedvező magyar pénz- és tőkepiaci környezet mellett, de fokozott geopolitikai kockázatok kíséretében ma nem 10, hanem 20 bázisponttal 2,1%-ra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A piaci várakozásoknál nagyobb vágással sorozatban már a 24. egymást követő hónapban mérséklődött az alapkamat. A vártnál nagyobb kamatvágás fényében az már nem váratlan, hogy a jegybank sajtótájékoztatót tart Matolcsy György vezetésével, a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az esemény rendkívüli jelentőséggel bír.
Az MNB holnap, azaz kedden még biztosan vág 10 bázispontot az alapkamaton 2,2 százalékra, de utána már csak legfeljebb néhány hasonló lépés következhet az előttünk álló hónapokban mind külső, mind hazai okok miatt - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio friss elemzői konszenzusából. A szakértők szerint az "idő előtti" amerikai kamatemelés, illetve a magyar infláció újbóli élénkülése jelenti a két legfőbb kockázatot arra, hogy a vágási sorozat befejezése után az MNB az ígéretének megfelelően valóban sokáig rendkívül alacsonyan tudja-e tartani az alapkamatot. Több elemző is elismerte azonban, hogy ha az eurózóna gazdasága továbbra is "bukdácsol", akkor az EKB további lazító lépései miatt az MNB kamatvágási mozgástere akár még tágulhat is.
A következő hónapokban még láthatunk negatív inflációs indexeket, de ez nem nevezhető deflációnak, az év végétől ismét gyorsulhat az infláció, majd jövő nyártól kerülhet összhangba a 3%-os inflációs céllal - vázolta a jegybank inflációs előrejelzését a Napi Gazdaságnak adott interjúban Balog Ádám. Az MNB alelnöke egyúttal jelezte, hogy ilyen inflációs pálya mellett az alapkamatban "még egy-két csökkentésre van mód". A devizahiteles mentőcsomag várható banki veszteségére korábban 600-900 milliárdos becslést adott az MNB, azóta a frissített számítások szerint legalább 700, de legfeljebb 900 milliárd forintos lehet a csomag hatása (kedvezményes árfolyamon forintosítás nélkül). Az alelnök szerint az egyszeri forintosítás kérdésével nagyon óvatosan kell bánni, de mivel magas a jegybank devizatartaléka, így tudja segíteni a folyamatot. Hangsúlyozta azonban, hogy az összes érintett hitel forintosítását nem képes az MNB megoldani.
Bár a gazdaság növekszik, de az infláció jelentősen lassul, így ma a svéd jegybank nagy meglepetésre nem 25, hanem 50 bázisponttal 0,25%-ra csökkentette az alapkamatot. A hír az összes elemzőt meglepte, és a váratlan döntést tükrözi, hogy a svéd korona az euróval és a dollárral szemben bő 2%-ot zuhant percek alatt, majd kissé szépített.
A Magyar Nemzeti Bank keddi döntésével újabb 10 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A Bank of America Merrill Lynch londoni közgazdásza szerint elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy nyáron 1,8%-ra csökken az irányadó ráta a mostani 2,3%-ról.
Sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja - olvasható a Monetáris Tanács kamatdöntést követően kiadott állásfoglalásában. Valóban bejött a várakozás, hogy a jegybank inkább már a tartósan fennmaradó kamatszintnek ágyaz meg.
Amióta Mario Draghi EKB-elnök május elején belengette, hogy kész további hathatós jegybanki lazító lépéseket tenni az eurózóna központi bankja, látványos mélyrepülésbe kezdett a közös európai fizetőeszköz. Ebben a folyamatban ma egy technikai elemzési szempontból kiemelten fontos szint esett el a dollárral szemben. A japán jennel szemben még zajlik a küzdelem.
Van még "tér a manőverezésre", néhány kis kamatcsökkentésre, de a 2%-os alapkamatra vonatkozó előrejelzések már túlzóak - többek között ezeket mondta egy londoni konferencia keretében Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke az eurózóna válságkezeléséről, annak magyar perspektívájáról tartott előadást, illetve részt vett egy panelbeszélgetésen is. Az MNB vezetője Londonban is jelezte a ma délelőtt megjelent pénzügyi stabilitási jelentés főbb üzeneteit, miszerint a banki hitelportfóliók kitisztítását célzó program indul idén. Ennek nyomán Matolcsy szavai szerint "ígéretes új vevők" is megjelenhetnek egyes magyar bankokra. Azt is mondta: megvizsgálják egy "rossz bank" létrehozásának koncepcióját is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyitva hagyta pénzügypolitikai lehetőségeit, beleértve az újabb kamatcsökkentést is, ha a külső kockázatok enyhülnek - nyilatkozta Pleschinger Gyula a The Wall Street Journal című lapnak.
"Magyarország helyzete egyre stabilabb és egyre jobb, ezt mutatják például a legutóbbi állampapír-kibocsátások is" - többek között így értékelte a jelenlegi gazdasági helyzetet az Indexnek adott rövid interjújában Balog Ádám.
A kamatcsökkentési ciklus végéhez közeledik a Magyar Nemzeti Bank, ezért könnyen elképzelhető, hogy új eszközt vet be - vélekednek előzetes kommentárjukban a JP Morgan londoni közgazdászai. Szerintük a Matolcsy György vezette Monetáris Tanács egyértelmű iránymutatásba kezdhet a kamatpályát illetően. Fontos szerepe lesz mindebben a friss inflációs jelentésnek is.
Bár a stabilan alacsonyan maradó infláció adna lehetőséget a további kamatcsökkentésekre, de a megváltozó globális pénzügyi környezet és az ukrajnai feszültség miatt a jegybanknak át kell értékelnie a helyzetet és a következő időszaki döntéseit ennek tükrében kell meghoznia - mondta el a köztévé ma reggeli adásában Balog Ádám. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a március végén megjelenő inflációs jelentés előtt tett nyilatkozata arra utal, hogy a jegybank megszakíthatja a másfél éve tartó kamatcsökkentési sorozatát. A forint azonnal erősödéssel reagált.
A gyengébb forint nem jelent veszélyt sem a magyar jegybank inflációs céljára, sem pedig a pénzügyi stabilitásra, azonban a kockázatok megnövekedtek, ezeket jelzik az ukrán válság miatt kialakult a piaci aggodalmak - nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Pleschinger Gyula, aki a legutóbbi kamatdöntéskor is a kamat szinten tartása mellett voksolt.
A Monetáris Tanács február 18-i üléséről megjelent jegytőkönyv szerint ezúttal is Cinkotai János és Pleschinger Gyula szavazott az alapkamat szinten tartására. A dokumentumból az is kiderült, hogy az inflációs jelentéstől függ, folytatódik-e tovább a kamatcsökkentés.
A szerdai jelentős forintgyengülés és az állampapírhozamok emelkedése arra vallhat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által előző nap végrehajtott 0,15 százalékpontos - a piaci várakozásokat meghaladó - kamatcsökkentés "rosszul sülhetett el" - vélekednek Barclays londoni közgazdászai.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Olajraktárt ért támadás az éjjel.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
